Komplex tankönyv a szakiskolások számára

– A szakiskolai közismereti program fejlesztése során először csak egy online felületen elérhető tananyagot akartunk összeállítani. Ezért létrehoztunk egy honlapot, ahonnan a pedagógusok minden tanórára letölthettek tartalmi és módszertani anyagokat. De a tanárok jelzései alapján kiderült, szükség van papíralapú tankönyvekre is. Így két évvel ezelőtt elindult az összes közismereti tantárgy tananyagát tartalmazó 9. évfolyamos tankönyv előkészítése.

Kutatások eredménye és a nagyon csekély óraszám is amellett szólt, hogy komplex közismereti tankönyv készüljön a szakiskolák számára. Ennek a koncepciónak volt már hazai előzménye, például említhetném Németh László ilyen irányú elképzeléseit is, amelyek erősen hatottak terveinkre. Elképzelésünk szerint e tankönyv használatához az egy osztályban tanító pedagógusoknak közösen kellene megtervezni a tanévet. A tantárgyak tartalmi elemei között komoly kapcsolatrendszer van, amit a tankönyvben jelzünk.

A szakiskolai közismereti programban minden közismereti tárgyra, illetve az idegen nyelvre heti egy-egy óra jut, amit a tankönyvben kétoldalnyi tananyag fed le. Lehet azon vitatkozni, hogy ez elég vagy sem. A pedagógusnak abban nagy szabadsága van, hogy miként differenciál a tanulók tudása alapján.

– Készül a 10–11. évfolyamos tankönyv. Mennyire és miben épít az egy évvel korábbira?

– Teljesen és minden szempontból a korábbi kötetre épül. Ennek az az oka, hogy a témák ismeretbővítéssel és elmélyítéssel egymásra épülnek a tankönyvekben. Tudni kell azonban, hogy a 10. évfolyamos tankönyvvel az osztályközösség-építő program és az idegennyelv-tanulás kivételével lezártuk a közismereti programokat. A szakiskolák többsége a 11. évfolyamra már nem tervez közismereti órákat.

– Hogyan tervezik a fejlesztés folytatását?

– A 9. évfolyamos tankönyvhöz készült tanári módszertani füzetekből minden iskola két-két példányt kapott, emellett ezeket a honlapról bárki letöltheti. Ugyanígy lesz a 10. évfolyamos tankönyv esetében is. Mivel ezek a tankönyvek nem munkáltató tankönyvek, a diákoknak füzetben kell a feladatokat megoldaniuk. Ugyanakkor, ha felmerül az igény, munkafüzeteket is készítenénk.

Távlati terveinkben szerepel a tananyag digitális változatának a megjelentetése is. Emellett jó lenne olyan kiegészítő taneszközöket létrehozni, amelyek az intenzív nyelvtanfolyamok mintájára felzárkóztatnák a szövegértési, olvasási gondokkal küszködő diákokat.

– Az új tankönyvek elkészítésekor mennyire támaszkodtak a régi taneszközökre?

– Semennyire, nem is akartunk, és nem is tudtunk. A szakiskolai tankönyveket készítő munkatársaim mindegyike tapasztalt tankönyvíró. Ugyanakkor ezeknek a tankönyveknek nem csak a szakiskolák kapcsán lehet pedagógiai, módszertani vonatkozása. Az elsődleges cél az ilyen és hasonló típusú programokban a korai iskolaelhagyás megakadályozása. A szakiskolai közismereti program és a tankönyvek elkészítésekor egy olyan pedagógiai stratégiában gondolkodtunk, amelyről hisszük, hogy képes a tanulókat benntartani az iskolában.

                 Szakiskolai közismereti kísérleti tankönyv, 10. évfolyam

A munka világára is felkészít a KOMA

A kommunikációs képességek és az érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a munka világában való helytállásra is igyekszik felkészíteni a szakiskolásokat a 10. évfolyamos tan­könyv kommunikáció-magyar (KOMA) fejezete. Kerber Zoltánt, az OFI tudományos munkatársát, a fejezet egyik szerzőjét kérdeztük.

– Kik készítik a KOMA programot?

– Munkatársaimmal, Hunya Mártával és Kerberné Varga Annával együtt dolgoztuk ki a szakiskolai közismereti program KOMA területének anyagát, majd amikor felmerült az igény a tankönyvre, ennek fejlesztése is a mi feladatunk lett. A 9. évfolyamos kísérleti könyvet már használják a diákok és a tanárok. Erre épül a most készülő 10. évfolyamos tankönyv.

– Hogyan épülnek egymásra a könyvek?

– Magyarból a szakiskolákban a 9. évfolyamon heti kettő, a 10. évfolyamon heti egy tanóra van. Mindkét tankönyvben 30-30 témát tárgyalunk dupla oldalon. A tankönyvi szövegek mellett rengeteg vizuális információt is kapnak a diákok, melyek segítik őket a tananyag megértésében.

– Mire elég 30 óra és 30 dupla oldal?

– A KOMA-programban nagy hangsúlyt kap a kommunikáció, a szövegértés, szövegalkotás és az irodalom-művészetek terület. Tudomásul vesszük, hogy a mai kultúrában az úgynevezett Z-generációs fiatalok a digitális tartalmak és eszközök, a képek és a populáris kultúra felől közelítenek mindenhez. Mi is a kortárs irodalom és a digitális kultúra felől próbáljuk felkelteni az érdeklődésüket. A digitális tartalmak helyes használatának megtanulása, a forráskritika alkalmazása nagyon fontos. Erős törekvésünk az érzelmi intelligencia fejlesztése, ugyanakkor célunk az is, hogy eljussanak a diákok a klasszikus irodalmi művek élményszerű befogadásához, a kommunikációs készségek fejlesztése közben pedig megtanulják a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási szabályokat.

– Milyen feladatokkal találkozhatnak a diákok?

– A két tankönyvet egy alaposan átgondolt projektsor köti össze. Ezeken a feladatokon keresztül a közös munka elvégzésének szabályait, kötöttségét, de az örömét is megtapasztalhatják a diákok. A 10. évfolyamos tankönyv tananyagát 15-15 órára bontottuk, ez idő alatt két projekten dolgoznak a diákok. Az első félévben egy általuk megírt történetből képregényt készítenek, míg a második félévben a munka világának szövegtípusaival ismerkedhetnek meg.

– Milyen tartalmak jelennek meg a tankönyvben?

– A kommunikációs rész főleg a verbális viselkedéssel, kommunikációs alapelvekkel, kommunikációs zavarokkal foglalkozik. A nyelvtanórákon leginkább a nyelv és a társadalom kapcsolatára helyezzük a hangsúlyt. Az irodalom-művészetek részben az első félévben Ady Endrével és József Attilával ismertetjük meg a diákokat, illetve a dráma és színház jelenik meg. A második félévben az önéletrajz-készítés, az internetes olvasás és a keresési technikák kerülnek középpontba. A művészeti blokkban a műalkotások befogadásával, a művészet és giccs értelmezésével, az irodalom határterületeivel foglalkozunk.