Általános iskolás koromban osztálytársaimmal együtt sokáig nem értettük, mi értelme lehet úgy megírni egy „dolgozatot”, hogy arra nem kapunk érdemjegyet. Hogyan szerzünk így visszajelzést a teljesítményünkről? Miért van erre szükség egyáltalán? Ráadásul olyan kérdésekre kellett választ adni, amik kicsit különböztek a megszokottaktól, mintha nem is azt kérdeznék, amit tanultunk. Később persze megértettem, hogy a kompetenciamérés mennyire elengedhetetlen eszköze annak, hogy egy globális képet kaphassunk arról, milyen mértékben tudjuk hasznosítani azokat az ismereteket gyakorlati példákon keresztül, amiket az iskolában megtanultunk.
Ezen gondolat mentén ebben a hónapban a hazai mérés-értékelés rendszerét mutatjuk be. Évtizedek óta tanulmányozhatjuk a magyar diákok teljesítményét az országos kompetenciamérésnek köszönhetően, mely az elmúlt időszakban jelentős változáson esett át. Immáron elektronikusan lehet kitölteni, illetve több műveltségterülettel is bővült a mérés. A részeletekről Fási Andrea, az Oktatási Hivatal osztályvezetője beszélt lapunknak. Természetesen az is nélkülözhetetlen, hogy ne csupán hazai viszonylatban rendelkezzünk összehasonlítható adatokkal a mérésekről. Ezért fontosak az olyan nemzetközi mérések, mint a PISA-, a TIMSS- vagy a PIRLS-mérés, amelyekről az Oktatási Hivatal nemzetközi mérésekkel foglalkozó munkatársait kérdeztük.
Habár másfajta kompetenciát mér, mégis nagy segítség lehet a pályaválasztás során az a Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszköz, mely már eddig is több tízezer érdeklődő pályaválasztását segítette elő, hogy megtalálják a számukra fontos szakmát vagy foglalkozást; a mérőeszköz működéséről Ütőné dr. Visi Judit szakmai vezetőt kérdeztük. Egy másik portál a tehetséges gyerekek azonosításában segíti a pedagógusok munkáját. A TehetségKapu felület használatában rejlő lehetőségekről Dugasz János, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője mesélt lapunknak.
Érettségi változások rovatunkban a közigazgatási alapismeretek tantárgy érettségi változásait, míg Van új a NAT alatt rovatunkban a megújult nemzetiségi taneszközöket mutatjuk be. Oktatás-nevelés rovatunkban Martin Jánosné magyar–történelem szakos tanár a sakk képességfejlesztő hatásairól értekezik, Tapolczai-Zsuráfszky Lillával, a Bartók és a tücsöklagzi című gyermekkönyv szerzőjével pedig arról beszélgettünk, miért fontos, hogy a gyerekek megismerjék a magyar népi kultúrát, népdalokat hallgassanak, régi hangszerekkel találkozzanak. Innovatív pedagógia című rovatunkban a Hriszto Botev Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola KID-programját ismerhetik meg, ahol egy egész program épült arra, hogy a gyerekek erősségeire alapozva fejlesszék a gyengeségeiket.
Lélekbúvár rovatunkban annak jártunk utána, hogy mennyiben befolyásolják a fiatalok személyiségfejlődését az influenszerek; erről Szabó-Balogh Virág klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológust kérdeztük.
Spori! című rovatunkban az olimpiai bajnok Ekler Luca paraatlétát ismerhetik meg, akivel motivációjáról, eddigi sikereiről, s jövőbeli terveiről beszélgettünk.
Cikkeinkhez jó olvasást kívánok!
