Kirándulás? Újratervezve!

– Akárcsak havi egy tematikus kirándulással, és annak feldolgozásával Ön szerint tantárgyi szintre emelkedhet a Bejárható Magyarország Program?

– Véleményem szerint a BMP kiválóan illeszkedhet abba az oktatási koncepcióba, ahol komolyan veszik a kompetenciák fejlesztését és képesek holisztikus szemlélettel megközelíteni a valóságot. A természetjáráshoz jól kapcsolható sokféle tantárgy követelményrendszere, és az erdőt, vidéket járva az ismereteket könnyen lehet élményszerűen, érdekesen és látványosan továbbadni. Ha helyet kap a tárgyak között a BMP, az semmiképpen nem lesz kidobott idő, hiszen itt könnyedén összekapcsolhatók olyan – hagyományosan – egymástól messze helyezkedő témakörök is, mint például a biológiai, történelmi, kémiai, irodalmi ismeretek vagy a testnevelés.

– A BMP elsősorban az iskolákat célozza meg. Mik azok a feladatok, melyeket a teljes programból az Önök szervezete vállal fel?

– A programhoz közvetve és közvetlenül is kapcsolódunk. Először is a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) koordinálja mindazok munkáját, akik a természetjárás feltételeinek megteremtésén dolgoznak. Olyan szervezeteket fogunk például össze, akik karbantartják a turistautakat, elvégzik a jelzések felfestését. Ugyanakkor felmérjük és nyilván is tartjuk a gyalogos, kerékpáros és vízi turistautakat, és gyűjtjük, rendszerezzük azokat az ismereteket, melyek a természetjárást segítik, ahhoz kapcsolhatók. Emellett szakmai szervezetként különböző fórumokon képviseljük a természetjáró turisták érdekeit. Ugyanakkor oktató munkát is végzünk túravezetőket képezve, és túrákat, versenyeket is szervezünk.

– Építenek fel módszertant, amit akár tréning keretében betanítanak a tanároknak?

– Készült egy képzési tematika, mely a 7–8. évfolyamosok között használható, Taníthatjuk a természetjárást címmel, melynek kidolgozásában az MTSZ is részt vett. Emellett kidolgoztunk egy pedagógus-továbbképzési programot is, melyet kísérleti jelleggel, már több helyen is kipróbáltunk a gyakorlatban.

– Milyen kommunikációs eszközökkel épülnek be az iskolákba?

– Az infokommunikációs eszközeink mellett legfontosabb a Turistamagazin offline kiadása, mely havonként immár 88 oldalon és 15.000 példányban készül a Bejárható Magyarország Program jármódjaira (gyalogos, kerékpáros, lovas, vízi és vitorlás) tematikusan felfűzve. Bár a magazin nem csak iskoláknak készül, nem titkolt célunk, hogy minél több oktatási intézménybe eljussunk vele.

 – A négy támogatott természetjáró műfaj alapinfrastruktúrái a turistaház, a csónakkölcsönző, a kerékpárkölcsönző és a lovarda. Létezik-e, vagy terveznek-e olyan térképet, amely csak ezeket a tartalmakat jeleníti meg, hogy támogassák a programtervező tanárok tájékozódását?

– Jelenleg egy térinformatikai rendszer kifejlesztésén dolgozunk, mely a Természetjárók Térinformatikai Rendszere (TTR) nevet viseli. Ez nem csupán térkép lesz, hanem egy olyan komplex portál, mely egy helyen, teljes körűen teszi lehetővé a túrák és kiránduló programok megtervezését, illetve támogatja lebonyolításukat. Itt egy helyen megtalálni majd mindent az útvonalterv nehézségétől a látnivalókon, programokon, szálláson át az időjárásig vagy a menetrendekig, és mindezt jármódokhoz igazítva. Persze kinyomtathatjuk majd túratervünket, de akár okostelefonon is magunkkal vihetjük. A jövő iskolai kirándulásai valószínűleg itt fognak kezdődni.

Ha helyet kap a tárgyak között a Bejárható Magyarország Program, akkor könnyedén összekapcsolhatók lesznek olyan egymástól messze helyezkedő témakörök is, mint például a biológiai, történelmi, kémiai, irodalmi ismeretek vagy a testnevelés.

– Az említett műfajok közül hazánkban a természetjárás a legnépszerűbb, már ha csak a költségvonzatait nézzük. Milyen alapvető változásokat fogunk idővel tapasztalni a hazai erdőkben a kirándulások során?

– Ha sikerül megvalósítani mindazt, amin most dolgozunk, akkor például azt, hogy rendezett körülmények között, egyformán jó minőségű jelzésekkel ellátott utakon túrázhatunk, ahol tájékoztató táblák segítik a környék megismerését, és megfelelő sűrűségben találhatók pihenőhelyek, illetve a kirándulásokon megfizethető, ugyanakkor korszerű és magas színvonalon megújított turistaházakban szállhatunk meg.

– Tervezik eddig turisták által nem járt területek bevonását a turistautak hálózatába, hogy a jelenleg turistautaktól messze fekvő iskoláknak is legyen jelzett erdei ösvény a házuk táján?

– Első körben azt tervezzük, hogy a meglévő turistaút-hálózat kevésbé látogatott szakaszait kapcsoljuk be a vérkeringésbe. Magyarországon nagyon sok olyan, elvileg meglévő, rengeteg értéket és szépséget rejtő gyalogos útvonal van, melyet az emberek nagy többsége nem is ismer, és ezért ma szinte teljesen kihalt. Bár hozunk létre új utakat is, de elsősorban nem gyalogos, hanem kerékpáros, lovas útvonalakat. Ezekben jóval nagyobb a hiány. 

 – Szomszédos országokban már elterjedtek az interaktív erdők, ahol különböző tartalmakkal teszik még élvezetesebbé a természetjárást. Például mezítlábas ösvények, zenélő-mesélő erdők stb… Terveznek ilyeneket megvalósítani a hazai erdőkben, vagy akár városi parkokban?

– Ilyen nálunk is sok helyen van már most is, s ezek közül több meg is újul a közeljövőben, vagy tovább fejlődik. Hazánkban inkább az hiányzik, hogy ezek egyszerűen megtalálhatók legyenek. Hiába a sok jó ötlet, kínálkozó lehetőség, ha csak szűk kör tud róla. Ezért fontos a TTR portál fejlesztése. Abban egy csapásra látható lesz, hogy mennyi értékes és kipróbálásra érdemes úti cél, program van.

– Hazánkra jellemzően a kerékpárutak egyelőre regionális szerepet töltenek be. Részt vesznek Önök olyan fejlesztésekben, melyek elősegítenék az ország teljes átbiciklizhetőségét, a szinte hungarikumnak számító Kéktúra példáját követve? Gondolok itt Budapest és a Balaton összekötésére,  a Dunakanyar, vagy éppen a Tisza-gát folyamatosan kerékpározhatóvá tételére.

– Természetesen igen. Hamarosan itt is sok minden megváltozik, komoly fejlődés lesz látható kerékpáros vonalon. Az Országos Kékkör (OKK) fejlesztésének jelenleg is része egy Kerékpáros Kékkör létrehozása – így Magyarország 2015-ben körbebiciklizhető lesz. Emellett több régióban is dolgozunk azon, hogy hosszú szakaszok végigkerékpározhatók legyenek, különösen települések között. 

– A vonalas infrastruktúra-fejlesztés másik oldalán ott vannak a pontszerűen elhelyezkedő szolgáltatók, mint például a turistaházak. Most zajlik a hazai turista­házak „újratervezése”. Várható-e, hogy lesznek sátorozóhelyek a turistaházak közelében, vagy olyan erdei szálláshelyek, melyek direkt a BMP-re épülnek?

– Az, ami ma a turistaházak környékén zajlik, ilyen volumenben utoljára 100 évvel ezelőtt volt látható. A fejlesztések pedig nem csak a gyalogosokra vannak kihegyezve. A Galyatetőn megépülő menedékházban például kerékpárszerviz és kerékpármosó is várja majd a két keréken érkezőket.

 – Milyen víziót lát maga előtt, milyen legyen egy hazai erdő, vagy egy folyópart a BMP-vel harmóniában mondjuk 5-10 év múlva?

– Mindenképpen tele emberekkel, akik különböző módon járva egymás mellett, de mégis békességben tudnak rácsodálkozni Magyarország szépségeire.