Készségfejlesztés –hétköznapi eszközökkel

A matematika tanításával foglalkozó szakemberek, a tanítók többsége örömmel üdvözli a kerettanterv által hangsúlyossá emelt gondolatot, hogy a műveltségi területek kiemelt közös tanulási módszerei között szerepel a tevékenykedtetés középpontba állítása; a tanulás folyamatában való aktív, cselekvő részvétel, az öntevékenység és a kreativitás biztosítása.

„Az alsó tagozaton, a matematikai fogalmak építésének kezdeti szakaszában a tanulói tevékenységeknek kettős szerepe van. A matematika tanulásának is a saját, cselekvő tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés az alapja. Ezért a manuális, tárgyi tevékenységek szükségesek a fogalmak kellően változatos, gazdag, konkrét tartalmának megismeréséhez. Másrészt ezek a tevékenységek válnak belsővé, gondolativá, azaz ezek képezik a gondolkodási tevékenységek alapját is.” (Helyi tanterv ajánlás a Matematika tantárgyhoz az általános iskolák 1–4. évfolyama számára – C. Neményi Eszter)

A személyes, cselekvő tapasztalatszerzéshez eszközökre van szükség. Ezek egy része a gyerekek saját teste (az általa létre hozott mozgás, a hozzá vagy vele való viszonyítás, az ujjai stb.), a természetes környezetük tárgyai (zsinegek, szívószálak, gombok, dobozok, kupakok stb.) és az oktatás által létrehozott tantárgyi eszközök (színes rúd, logikai készlet stb.).

Sajnos rohanó világunkban nagy teret nyert a szinte kizárólagosan programozott feladatlapokon való munkáltatás, a gyakorló füzetek kiszíneztetése, kitöltetése, amik legtöbbször valamiféle hamis illúzióval tálalva kerülnek a gyerekek elé (halak pikkelyére, hernyók szelvényére írt számok… Micimackó adja a feladatot… gépbe dobott szőlő, ami almára változik, amikor kijön a gépből stb.) Sajnos ilyen esetekben még keverednek is a tárgyi valóság ábrázolása és a matematikai jelek, ami szakmailag pontatlan, hibás.

 

A valódi tevékenységet nélkülöző módszer, taneszköz gyakori igéi: kösd össze, színezd ki, írd be, számítsd ki, oldd meg, gyakorold…

A cselekvő tapasztalatszerzéssel történő tanítás, taneszköz gyakori igéi: tapsolj, dobbants, lépj, építs, rakd ki, tedd rá, mérd össze, keress, játszd el…

A 60-as években egy ország csodálta Öveges József professzort, ahogy a televízió képernyőjén keresztül egyszerű, hétköznapi tárgyak segítségével tette szerethetővé, ezáltal érthetővé a fizika tantárgyat.

Miért ne követhetnénk az ő módszerét, szemléletét, amikor kisgyerekeket akarunk elindítani a matematika tudományának felfedeztetésében?

Sokszög előállítása fonalból, szívószálból 1. osztály

Gyűjtés a 100-ról gyöngyfűzéssel valahányasával (oszthatóság) 2. osztály

Válogatás átlátszó dobozokba (halmazok) 2. osztály

Sorozat leolvasása papírterítő darabról-húsvéti nyuszik 1. osztály

Minden kis első osztályos látott már a családi háztartásban tojástartókat, így a valóságból merítve játszhatják el a számolási eljárások kialakításához alkalmas tevékenységeket. Először érdemes közösen háztartási tojástartóval és tojással dolgozni (lehet ez kifújt tojás, műanyag játéktojás, de akár a kindertojásban található műanyag doboz is). Amikor már önállóan tevékenykednek a gyerekek, kaphatnak papírból készült „tojástartót” és korongokat, amivel a kirakásokat végezhetik.

  

 

 

Például:
• Sütés után 5 tojást visszatettem a hűtőszekrénybe. A tojástartóban 7 tojás volt már, az üres helyre betettem a 3 tojást, a többit a doboz mellé tettem. Számtannyelven így mondhatom: 7+5= 7+3+2= 12

A 10-es átlépéssel történő összeadás 10-re pótlásos módszerének több esetét is érdemes végigjátszani.
8+6=8+2+4;
6+5=6+4+1;
7+7=7+3+4;

9+5=9+1+4
Ez utóbbit úgy is el lehet képzelni, hogy a teli dobozhoz adok 5-öt, de egyet visszaveszek: 10+5–1

Vagy:
• Volt 13 tojás a hűtőmben. Kért a szomszéd 9 tojást. Odaadtam egy egész dobozt, ő visszaadott 1 darab tojást.

Számtannyelven: 13–9=13–10+1=4

Az ilyen eseteket párokban játsszák el a gyerekek!
Természetesen a 8 elvétele is hasonló számolási eljárás; az eszköz segítségével sokszor a gyerekek maguk találják ki az előzőhöz hasonló menetet.

Vagy:
• A kamrában egy teli doboz tojásom van. Mellette még 5 tojás. 9 (8) tojásból fogok sütni. Kiveszem a dobozt és 1 (2) tojást visszateszek a kamrába.

Számtannyelven: 15–9=15–10+1=6; (15–8=15–10+2=7)

Második osztályban is hasznunkra lehetnek a tojástartók és tojások. Például a százas számkörben végzett összeadás-kivonás lépéseinek felépítésében, a számolási eljárások kialakításában, az ötös, tízes, hármas, hatos szorzó- és bennfoglaló táblák, részekre osztási esetek feldolgozása során.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hatos dobozokban 3+3 alakban rendezett tojásokról a hármas és a hatos szorzási, bennfoglalási, részekre osztási esetek és a köztük levő összefüggések jól leolvashatók, értelmezhetők.
Például: A 6 négyszerese ugyanannyi, mint a 3 nyolcszorosa…, 24-ben a 6 négyszer, a 3 nyolcszor van meg…, a 24 hatoda négy, harmada nyolc stb.

A felsorolt példákon kívül bizonyára minden tanító talál még lehetőséget ennek az egyszerű eszköznek a hasznosítására.
Ne felejtsük, a manuális, tárgyi tevékenységek nem öncélúak! A fogalmak, a gondolkodási műveletek, gondolati tevékenységek kialakításában van kulcsszerepük. A mozgás, cselekvés gondolattá, képpé formálódik a fejükben.
És persze, nemcsak a tojástartóval…

Sok múlik a tanítón, tőle függ, hogy a kisiskolás gyermekek milyen viszonyba kerülnek a tanulással, hogyan jutnak az ismeretek birtokába, mire lesznek majd képesek.
S képesek csak képek által lesznek.