– Mennyire élnek a tanárok a kérdezés eszközével?
– Néha túlságosan is. Antalné Szabó Ágnes vizsgálatai alapján azt mondhatjuk, hogy az esetek 94%-ában a tanár kezdeményezi a tanórai kommunikációt, ő tesz fel kérdéseket, de ezek gyakran nem valós, a tananyag elmélyítését, a kognitív gondolkodás fejlesztését szolgáló kérdések, hanem vagy a tanóra szervezésére vonatkoznak, vagy a tanári közlést pontosítják (például a „Mert, ugye, mi is történt a háborúban?” típusúak). S ha valósak is, a tanár akkor sem várja meg a diák válaszát, hanem magánál tartja a szót, és maga felel a saját kérdéseire. Ezt igazolja Antalné kutatásának másik adata is, miszerint egy általános iskolai tanórán átlagosan 128 tanári kérdés hangzik el. Ez a nagy szám azt mutatja, hogy valószínűleg sok köztük az álkérdés, azaz az olyan, amelyik nem tölti be kommunikációs funkcióját, nem alakul ki párbeszéd a tanórán, s az órai kommunikáció egyre inkább a tanár „magánbeszédévé” válik. Holott fontos lenne, hogy a pedagógus arra ösztönözze a gyerekeket, hogy merjenek kérdezni (hogy elsajátítsák a kérdezés kultúráját), és merjenek válaszolni, saját véleményt alkotni.
– Mi a kérdezés jelentősége a tanári kommunikációban?
– A tanári kérdésnek a mai oktatásban az a szerepe, hogy valóban fordulópontot jelentsen a beszédben. Ennek révén ugyanis a tanár át tudja adni a megszólalás lehetőségét a diáknak, így be tudja vonni a tanórába. A tanulóknak pedig a kérdések megválaszolása során lehetőségük nyílik véleményük kifejtésére, gondolkodásuk fejlesztésére, tanórai aktivitásuk növelésére – nem utolsósorban pedig a kérdések alkotótevékenységre is serkenthetnek. A kérdezés módszere olyan fiatalok körében is jól alkalmazható, akik nem képesek hosszabb idejű, monoton figyelemre, hiszen ezáltal az óra is mozgalmasabbá válik. A tanári kérdés helyes alkalmazása jó válasz lehet a Z-generáció oktatását jelentő kihívásokra. Különösen fontosnak tartom azokat a kérdéseket, amelyek a kognitív képességeket fejlesztik. Nem véletlen, hogy a kompetenciamérés és az érettségi is ezeket méri fel.
– Melyek a legjellemzőbb „gondolkodtató” kérdéstípusok?
– A tanári kérdéseket számos szempontból csoportosíthatjuk (szakdolgozatomban hatféle elmélet kérdéstípusait mutattam be). Ezek közül legismertebb az a tipológia, amelyet Benjamin Bloom dolgozott ki, majd Norris Sanders dolgozott át. Az elméletük által meghatározott kérdéstípusok a gondolkodás különböző szintjeihez kapcsolódnak. A tudás szintjéhez a ténykérdések („Mikor született Petőfi Sándor?”), amelyek elsősorban adatok visszamondását kívánják a tanulóktól, a helyes válaszhoz pedig a tartalom egy részletének tudása is elegendő. A megértés szintjéhez tartozik a transzfer és az értelmező kérdés kategóriája: arra ösztönöznek, hogy a tanuló alakítsa át az információt („Milyennek képzeled a szöveg alapján…?”), illetve hogy keressen összefüggéseket a gondolatok, tények, definíciók és értékek között („Miért tette ezt Kukorica Jancsi?”). Az alkalmazás szintjének kérdései az úgynevezett alkalmazási kérdések, melyek a probléma megoldására teremtenek lehetőséget („Hol találkozhatunk még ilyen esetekkel?”). Az analízis szintjén az elemző kérdések az ok-okozati viszonyok feltárására ösztönöznek („Mi a helyes sorrend?”). A szintézis szintjén az összegző kérdések érvényesülnek („Mire következtethetünk a felsorolt események alapján?”). Az értékelés szintjén pedig természetszerűen az értékelő kérdések jelennek meg („Mit tartasz ebből a legfontosabbnak?”).
– Mennyire élnek ezekkel a tanárok?
– Tapasztalataim azt mutatják, hogy pedagógusként túlságosan óvatosak vagyunk e téren. Szakdolgozatomhoz kapcsolódó kutatásaim is azt igazolják, hogy sokszor még 10-12 éves gyerekeknek sem teszünk fel olyan – analízisre, szintézisre, véleményalkotásra vonatkozó – kérdéseket, amelyek megválaszolására életkoruknál fogva már alkalmasak lennének. Jó lenne, ha céltudatosabbak lennénk e téren, és egy-egy anyag feldolgozásához olyan kérdéseket választanánk, amelyek e műveletek fejlesztését célozzák. Ugyanakkor optimista vagyok, hiszen joggal bízhatunk abban, hogy a kompetenciaalapú oktatás megerősödésével a gondolkodtató kérdések szerepe nőni fog.
