Olvasási idő: 
8 perc

Képzések a Komplex Alapprogramban

Interjú Hollóné Bódi Katalinnal

A Komplex Alapprogram (KAP) alappillérét jelentik a továbbképzések, melyek elengedhetetlenek a program sikeres iskolai megvalósításához. A képzésekről és a velük kapcsolatos tapasztalatokról Hollóné Bódi Katalin, a KAP Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központjának igazgatója beszélt.

Hollóné Bódi Katalin, a Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központjának igazgatója

Hozzávetőlegesen egy évvel ezelőtt indultak el a képzések a Komplex Alapprogramban. Számszerűen hány továbbképzést és szakmai felkészítést bonyolítottak le az elmúlt időszakban?

A képzéseket úgy ütemeztük, hogy azok az iskolai bevezetésekhez igazodjanak. A Komplex Alapprogramot 2018 szeptemberétől bevezető iskolák esetében tavaly került sor a képzésekre, decemberig összesen 463 valósult meg, a programot 2019 őszén bevezető iskolák pedagógusainak ez év januárjától júniusáig összesen 269 képzést tartottunk. Augusztusban tovább folytatódik ezen iskolák pedagógusainak képzése, ugyanakkor már megkezdődik a 2020-as bevezetésű intézmények felkészítése is.

Milyen képzéseken kell részt venniük a pedagógusoknak ahhoz, hogy átfogó képet kapjanak a Komplex Alapprogramról?

A Komplex Alapprogram (KAP) összesen hét képzést kínál, a két kötelező alapképzés – a Komplex Alapprogram koncepciója (KAK) és a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) – mellett öt alprogrami képzésből lehet kettőt választani. Mindegyik képzés 30 órás, az alprogrami képzéseket a KAK és a DFHT képzései után ajánlott elvégezni. Az alapképzéseken az egész tantestület részt vesz, ezután lehet választani két tetszőleges alprogrami felkészítést. A képzések 20 kontaktórából és 10 távoktatásos modulból állnak. Ezek mind akkreditált továbbképzésnek minősülnek, tehát a pedagógus-előmeneteli rendszerbe is beszámíthatóak.

Nemcsak alapképzéseket tartottak, hanem felkészítő napokat is az intézményvezetőknek és a szakmai támogatóknak. Ezeknek mi a céljuk, és milyen visszajelzések érkeztek?

A Komplex Alapprogram elindításakor először tankerületi tájékoztatókat tartottunk, ahol a tankerületi igazgatóknak mutattuk be a fent említett továbbképzéseket. Ezután intézményvezetői felkészítésekre került sor, ahol az intézményvezetők és helyetteseik ismerhették meg a KAP koncepcióját, a képzési struktúrát, valamint átfogó képet kaphattak a Komplex Alapprogram bevezetéséről. Ezt követően intézményi workshopokat szerveztünk, melyeket igyekeztünk mindig helyben, az adott intézmény székhelyén megtartani. Ezeken már jelen volt az egész tantestület, tehát hitelesen, első kézből hallhattak a Komplex Alapprogramról és a bevezetésről szóló legfontosabb információkról. A kollégák kérdéseket is feltehettek szakembereinknek, közelebbről is megismerhették az őket érdeklő alprogramokat.

Tavaly azt nyilatkozta, hogy idén tavasszal intézményi záró workshopok megszervezését is tervezik annak érdekében, hogy a következő tanévet az ezeken elhangzó tapasztalatok felhasználásával lehessen megkezdeni. Ezek is megvalósultak?

2018-ban összesen 68 iskola vezette be a Komplex Alapprogramot, az összes érintett intézményben tartottunk záró workshopot, ahol az iskolák értékelhették az első évet, egy beszélgetés keretében a pedagógusok megoszthatták kollégáinkkal és a szakmai támogatókkal tapasztalataikat, feltehették nekik kérdéseiket. Mindezek alapján elmondhatom, a program első éve után a visszajelzések egyértelműen pozitívak, ugyanis – 2-3 kivételtől eltekintve, ahol egyébként főként technikai akadályok merültek fel – az iskolák mindegyike a Komplex Alapprogram megvalósításának folytatása mellett tette le a voksát.

Milyen módszerrel tudják a továbbképzések hatékonyságát mérni?

A Komplex Alapprogramon belül működik egy Mérés, Értékelés Munkacsoport. Minden képzés után ki kell tölteniük a pedagógusoknak egy képzési ívet, amely a továbbképzés hasznosságával, eredményességével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. A Mérés, Értékelés Munkacsoport ugyanakkor ellátogat az iskolákba is, ahol az intézményvezetőkkel, szülőkkel és gyerekekkel is beszélgetnek, tehát a hatékonyság mérése folyamatosan, egész évben zajlik. A felmérésekből a kollégák kimutatásokat készítenek, e kimutatások, a képzők tapasztalatai, illetve az intézményekben elhangzottak alapján kerülhet sor később a változtatásra, a program korrekciójára.

Van-e igény és lehetőség a visszajelzések alapján a képzések és a képzési anyagok továbbfejlesztésére?

Igen, a tapasztalatcserék során ugyanis nehézségek is felszínre kerültek, de úgy hiszem, ez természetes velejárója egy ilyen nagy ívű program megvalósításának. Éppen ezért jelenleg is egy korrekciós szakasz zajlik, aminek részeként az elmúlt egy év tapasztalatai alapján a Komplex Alapprogram koncepcióját is átdolgozzuk. Volt olyan képzési anyag, amelyben nagyobb mérvű módosításokat kellett végrehajtanunk, máshol csak kisebbeket, de a 2020-as bevezetést tervező iskolák pedagógusainak felkészítését már az új koncepció és képzési rendszer szerint fogjuk megkezdeni. A 2019-es bevezetésűeknél személyesen keressük fel az érintett intézményeket, és tájékoztatjuk a pedagógusokat arról, miben fog változni a program, hogy ők is már ennek megfelelően tudják megkezdeni a tanévet.

Gondolom, ahogy a program egyre bővül, szükség van a képzői bázis bővítésére is. Kiből lehet képző, és milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie?

Természetesen szükség volt a képzői gárda bővítésére, hiszen eredetileg öt megyében indult el a Komplex Alapprogram, később azonban egy másik európai uniós projektnek köszönhetően országos lefedettségű képzőközponttá váltunk, továbbá egyházi iskolák és a programot bevezetni kívánó egyéb intézmények is jelentkeztek. Képzőink eleinte a környék iskoláinak pedagógusaiból, egyetemi tanáraiból kerültek ki. Ahhoz, hogy valaki képző lehessen, meg kell felelnie egy feltételrendszernek, például rendelkeznie kell pedagógusvégzettséggel, valamint képzői tapasztalattal. Nagyon fontos emellett, hogy képzőinknek is el kell végezniük a kötelező továbbképzéseket. Mi mindenképpen javasoljuk a 120 órás képzés elvégzését, aki alprogrami képző szeretne lenni, annak pedig természetesen az adott alprogram képzése is kötelező.

Ezek után szervezzük meg a képzők képzését, ahol a már első körben kiképzett képzőink, a program fejlesztői felkészítik az új képzőket arra, hogy ők is további képzéseket tudjanak tartani. Arra is van példa, hogy a képző ezután még elmegy hospitálni, majd ezt követően vállal képzést.

Milyen további terveik vannak a képzésekkel kapcsolatban?

A terveink viszonylag behatároltak, mert a tankerületekkel kötött szerződések alapján tudunk csak dolgozni. Egy lista tartalmazza a 2019-es, 2020-as és a 2021-es bevezetésű iskolákat, a célunk tehát az, hogy a szerződésben szereplő iskolák pedagógusait minél hamarabb ki tudjuk képezni, hogy időben fel tudjanak készülni a Komplex Alapprogram bevezetésére. Emellett az is célunk, hogy további olyan iskolákat találjunk, amelyek lelkesen vállalják a program bevezetését, és közülük minél több olyan iskola maradjon, melynek szakmai munkájába hosszú távon beépülnek a Komplex Alapprogram elvei, módszerei.

(Az interjú 2019. augusztus 15-én készült.)