Olvasási idő: 
16 perc
Author

Képzés és szakmai támogatás a Komplex Alapprogramban

Hollóné Bódi Katalint, a Komplex Alapprogram Országos Pedagógusképző és -továbbképző Központjának igazgatóját a képzésekről és a velük kapcsolatos tapasztalatokról kérdeztük.

Mi a központjuk legfontosabb feladata?

Elsősorban a Komplex Alapprogramhoz (KAP) csatlakozott iskolák pedagógusainak felkészítése, főként képzésekkel és további szakmai támogatással. Folyamatosan végzünk tehát oktatói tevékenységet, működtetjük a Szakmai Támogatórendszert (SZTR), valamint kiadványainkkal és oktatási segédanyagainkkal is támogatjuk a pedagógusok munkáját. További segítséget nyújt az érdeklődőknek a világhálón elérhető Tudástár (tudastar.komplexalapprogram.hu) is.

Hogyan épülnek fel a képzéseik?

A program alappillére az összesen 120 órás pedagógus-továbbképzés, amely négy 30 órás programot foglal magába. A képzések 20 kontaktórából és 10 távoktatásos modulból állnak. A résztvevőknek tehát 2×10 órán aktívan részt kell venniük, a harmadik részben pedig az elméleti tananyagot ismerhetik meg. A képzésnek két kötelező része van, melyek közül az egyik a KAP koncepciójának megismerését, a másik a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) tanítási-tanulási stratégia elsajátítását célozza. Ezeken felül minden pedagógusnak további két alprogrami képzést is el kell végeznie. A résztvevők minden 30 órás egység elvégzéséről tanúsítványt kapnak – aki tehát mindegyiket teljesíti, négy tanúsítvánnyal lesz gazdagabb.

Kik vehetnek részt a képzéseken?

Jelenleg főként olyan pedagógusokat képzünk, akiknek az intézményei – a Klebelsberg Központhoz tartozókon túl több egyházi fenntartású iskola is – csatlakoztak a KAP-hoz. Vannak olyan hallgatóink is, akiket infrastrukturális pályázat kötelezett a program elvégzésére. A képzést szeptembertől meghirdettük az Eszterházy Károly Egyetem már pedagógusdiplomával rendelkező hallgatóinak is (akikről még nem minden esetben tudható, hogy milyen intézménybe kerülnek majd). Terveink között szerepel, hogy a későbbiekben bővítsük a kört más intézmények pedagógusaival is.

A képzéseiken elsajátított ismereteket tehát nem kizárólag a KAP-ot bevezető intézményekben hasznosíthatják a pedagógusok.

Ez valóban így van. Egyrészt azért, mert képzéseink során olyan szemléletmódot sajátíthatnak el a résztvevők, amely bármely intézménytípusban segítheti a munkájukat. Másrészt a KAP egyes moduljai intézménytől függetlenül, jelenlegi formájukban is kiválóan alkalmazhatók – akár a délutáni iskolai foglalkozások során. Így azok a pedagógusok, akik intézményfejlesztési pályázatuk révén vesznek részt a képzésben, jobban ki tudják használni az új lehetőségeket, például a Testmozgásalapú vagy a Művészetalapú alprogram elvei és gyakorlatai alapján.

Kik oktatják a résztvevőket?

Főként azok a szakemberek, elsősorban gyakorlóiskolai pedagógusok és egyetemi oktatók, akik részt vettek a különböző alprogramok kidolgozásában és fejlesztésében, illetve különböző tananyagokat és egyéb segédleteket dolgoztak ki. Képzői bázisunkat folyamatosan bővítjük az újonnan bekapcsolódó iskolák tanáraival, tanítóival is – természetesen csak azután, ha az érintett pedagógusok elvégezték a képzők képzését is.

Milyen tapasztalataik vannak a képzésekről?

Szerencsére igen jók. Azok az iskolák, amelyek 2018-tól bevezették a KAP-ot, természetesnek tartották a hozzá kapcsolódó képzés elvégzését, nyitottak voltak az újabb ismeretek elsajátítására. Ebből adódóan nem meglepő, hogy ezen intézmények 80 százalékában a teljes tantestület részt vett a képzésben. Természetesen mi is igyekeztünk alkalmazkodni a felmerülő igényekhez. A képzéseinket például úgy próbáljuk szervezni, hogy a KAP- és DFHT-képzéseket az adott intézményben tartsuk – annak érdekében, hogy ez minél kevésbé legyen megterhelő a pedagógusok számára. Az alprogrami képzéseket is igyekszünk az egyes intézményekhez közeli helyszínre szervezni.

Milyen visszajelzéseket kaptak a képzésekről?

A visszajelzések nyomán azt tapasztaltuk, hogy nagyon jó vélemény alakult ki lelkes és igen aktív képzőinkről a pedagógusok körében – az is előfordult, hogy a képzést és a képzőt egymásnak ajánlották az egyes intézmények. Az alprogramok közül a Digitális alapú alprogram, illetve a Testmozgásalapú alprogram számít a legnépszerűbbnek a jelentkezők körében – ez nem is meglepő a 21. század kihívásainak, illetve a mindennapos testnevelés kívánalmainak ismeretében. Ennek ellenére a képzési arányunk kiegyenlített, hiszen kifejezett kérésünk volt, hogy a részt vevő intézmények „teljes repertoárral” rendelkezzenek az egyes képzési ciklusok végére, azaz minden alprogramhoz kapcsolódó képzést végezzen el valaki az adott iskola pedagógusai közül.

Hogyan illeszkedik a Szakmai Támogatórendszer a képzési folyamatba?

A Szakmai Támogatórendszer elsősorban a KAP-képzések elvégzése után nyújt segítséget, és elsősorban konkrét, gyakorlati támogatást nyújt – akár újonnan felmerülő kérdések, problémák megoldásában. Az SZTR jelenléti támogatásának legjelentősebb munkája természetszerűen nemrégiben kezdődött, a bevezetéssel kapcsolatos első tapasztalatok összegzésére várhatóan az ősz végén kerül sor. Az ennek nyomán nyert tapasztalatokat természetesen a továbbiakban igyekszünk képzéseinkbe is beépíteni.

Melyek a további terveik?

Mindenképpen szeretnénk összegyűjteni az első év tapasztalatait. Ennek megfelelően jövő év májusára az SZTR keretein belül intézményi záró workshopok megszervezését tervezzük annak érdekében, hogy a következő tanévet ezek „felhasználásával” kezdhessük. A tapasztalatok összegzése során különös hangsúlyt fektetünk annak megismerésére, miként építsük be a KAP-ba az iskolák már meglévő jó gyakorlatait (így például szakköreit és hagyományait). Bizonyos, hogy a képzési anyagunkat finomítani fogjuk a későbbiekben – elsősorban a különböző iskolatípusok, illetve tanulócsoportok igényeinek figyelembevételével. Terveink közé tartozik a KAP-iskolahálózat létrehozása is, melynek révén az egyes intézmények kapcsolattartását, tapasztalatmegosztását és napi működését segítenénk hatékonyabban. Távlati terveink közé tartozik a szülők és gyerekek véleményének megismerése és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok összegzése is – vélhetően ez is fontos segítséget ad a későbbiekben képzéseinkre és további munkánkra vonatkozóan.

A Komplex Alapprogram Szakmai Támogatórendszerének (SZTR) gyakorlati kérdéseiről Jobbágy Zsuzsát, az SZTR-munkacsoport vezetőjét kérdeztük.

Hogyan kerülhetnek kapcsolatba az egyes felhasználók a Komplex Alapprogram Szakmai Támogatórendszerével?

Fontos tudni, hogy a Szakmai Támogatórendszer nemcsak az intézményi bevezetés évében nyújt szakmai segítséget (bár vélhetően ekkor kap a legnagyobb szerepet az egyes intézmények mindennapjaiban), hiszen már a Komplex Alapprogram bevezetése előtt is támogatjuk az egyes intézményeket. A kezdeti szakaszban leginkább az intézményvezetőket keressük fel. Először személyesen tankerületi tájékoztatón hallhatnak a Komplex Alapprogramról, ezután az érdeklődőknek intézményvezetői workshopon nyújtunk szélesebb körű ismereteket. Ez utóbbi keretében részletes tájékoztatást adunk programunk elemeiről, bemutatjuk a Komplex Alapprogram rendszerét, és a jelenlévők érdeklődéséhez alkalmazkodva intézményvezetői szempontból is áttekintjük a KAP bevezetésével kapcsolatos kérdéseket. A tankerületi tájékoztatónál tehát jóval gyakorlatorientáltabb ez utóbbi fórum. Amennyiben az eseményeken szerzett ismeretek alapján egy intézményvezető továbbra is érdeklődik a program iránt, igény szerint intézményi workshop megszervezésére is sor kerül. A tantestület ezen az eseményen mélységeiben megismeri a programot, lehetősége nyílik feltenni a kérdéseit a program koncepciójával, működésével és intézményi bevezetésével kapcsolatban.

Ezt követően – jó esetben – az intézmény munkatársai részt vesznek a KAP-képzésen. Mikor kerül újra képbe az SZTR?

Az SZTR a KAP továbbképzéseinek sikeres elvégzése után elektronikus úton biztosít támogatást a pedagógusoknak, amely folyamatosan rendelkezésükre áll a program intézményi bevezetésének évében és az azt követő években. A Tudástár mint elektronikus dokumentumkezelő és -szolgáltató rendszer lehetőséget ad a szakmai felkészülésre a felületen található KAP-tartalmakhoz, kiadványokhoz és segédanyagokhoz való hozzáférés biztosításával. Az intézményvezetők és pedagógusok az előkészítési szakaszban felmerülő kérdéseiket az Elektronikus Szakmai Támogatórendszeren keresztül (e-SZTR) küldhetik el az SZTR munkatársainak, akik gyors és szakszerű választ adnak a beérkező kérdésekre. Ezt követően a program intézményi bevezetésének évében különösen nagy hangsúlyt fektetünk a jelenléti támogatásra, melynek érdekében komplex rendszert építettünk fel, amelynek keretében személyes találkozásokon nyújtunk segítséget a pedagógusoknak és az intézményvezetőknek.

Mitől függ, hogy az SZTR mely formáját érdemes igénybe venniük az egyes intézményeknek?

Ha gyors segítségre van szükség, érdemes felkeresni elektronikus felületünket (e-SZTR), ahol több mint 40 témakörben küldheti el konkrét kérdéseit a programban részt vevő. Ha a felsorolt témakörök között nem találja a megfelelőt, akkor az Egyéb kategóriát kiválasztva küldheti be kérdését, amelyet koordinátorunk a megfelelő téma szakértőjéhez irányít. Nálunk ugyanis minden témakörnek kijelölt felelőse van, aki többnyire a KAP kidolgozóinak és fejlesztőinek egyike. A választ még egy további jóváhagyó is áttekinti. A felhasználói kérdésre adott felelet tehát pár napon belül szakszerű és ellenőrzött formában rendelkezésre áll.

Ha a program bevezetésének első évében összetett és személyes találkozást igénylő kérdés merül fel, az intézményvezetőknek a személyes tanácsadást ajánljuk, az alprogramokat megvalósító pedagógusoknak a csoportszintű hospitáláson való részvételt vagy az egyéni hospitálással összekötött személyes konzultációt javasoljuk. A közismereti tanórákon alkalmazott új módszerekkel kapcsolatban a DFHT tanítási-tanulási stratégia szakmai támogatója nyújt segítséget a pedagógusoknak.

Kik veszik igénybe az e-SZTR rendszerét?

A programban részt vevők közül azok, akik a KAP hivatalos oldalán található GYIK felületen lévő kérdések és válaszok között nem találják meg a számukra adaptálható, általános érvényű választ. Eddigi tapasztalataink szerint az e-SZTR rendszerét elsősorban intézményvezetők vették igénybe. Ez nem is meglepő, hiszen a program bevezetése intézményi szinten több területet érint, ezért több olyan kidolgozott témakörünk is van, amelyet az intézményvezetők számára hoztunk létre: a vezetői kompetenciákkal kapcsolatos kérdésektől kezdve az intézményi bevezetésre vonatkozó tudnivalókon át a tanügyi dokumentumok átdolgozását érintő problémákig. Természetesen számos témakörünk van pedagógusok számára is, őket is szeretnénk biztatni, hogy bátran tegyék fel kérdéseiket az e-SZTR rendszeren keresztül. A KAP bevezetésének évében azonban elsősorban a jelenléti támogatást tartjuk célravezetőnek. Meglátásunk szerint a személyes találkozások, a szakmai támogatóval való konzultációk egyedülálló kommunikációs lehetőséget biztosítanak, amelyre az elektronikus felület kevésbé alkalmas.

Miben áll az SZTR jelenléti támogatása?

Minden egyes KAP-intézményhez delegálunk szakmai támogatókat a program bevezetésének évében. Egyikük a vezetőt támogatja: egyszer feltétlenül ellátogat az intézménybe. Ennek keretében egy ún. évközi interjú – lényegében kötetlen beszélgetés – során átbeszélik a KAP helyi megvalósításával kapcsolatos kérdéseket és az addigi tapasztalatokat. Ha az igazgatónak további segítségre van szüksége, természetesen ettől függetlenül is kérheti ezt. A Szakmai Támogatórendszer munkatársainak szükséges jelezni az igényt, és ez esetben – ahogy azt korábban is említettem – személyes tanácsadást tudunk nyújtani: a szakmai támogató akár ismételten is kimegy a helyszínre. A pedagógusnak egyéni, alprogrami foglalkozáson való hospitálás igénylésére van lehetősége a jelenléti támogatás keretében. A támogató ebben az esetben is ellátogat az intézménybe, megnézi az egyik (előre egyeztetett) foglalkozást, majd ezt követően kötetlen beszélgetés formájában konzultál a kérdezővel. Fontos megjegyezni, hogy ezek az alkalmak nem ellenőrzések vagy számonkérések: a rendszert szakmai támogatásra, segítségnyújtásra dolgoztuk ki.

Hogyan kell elképzelnünk a pedagógusok jelenléti támogatását?

Az előbb említett támogatási formákon túl két fő területen nyújtunk szakmai segítséget: ezek közül az egyik a DFHT tanítási-tanulási stratégia alkalmazásának és a „Komplex órák” bevezetésének támogatása, melyre külön támogatói csoportot kértünk fel. E grémium tagjai kizárólag a délelőtti, közismereti tantárgyak óráira ülnek be egy adott intézményben. Egy-egy ilyen alkalommal öt pedagógus tanítási óráját tekintik meg, a látottakról egy előre megadott szempontsor alapján fogalmaznak meg szakmai véleményt. A hospitálásokat egy rövid megbeszélés követi, amelyen a pedagógusoknak lehetőségük van feltenni kérdéseiket. A délutáni alprogrami foglalkozások sikeres megvalósítását csoportszintű hospitálás formájában segítjük. Meghirdetünk egy csoportszintű hospitálási alkalmat egy adott intézményben, melyre ellátogathatnak a környező iskolákból azok a pedagógusok, akik azonos alprogrami foglalkozásokat tartanak. Ezek az alkalmak azért is nagyon fontosak, mert konkrét kérdések és problémák merülhetnek fel, amelyekre ugyancsak „kézzelfogható” válaszok, illetve megoldások érkezhetnek. A közösen megtekintett foglalkozást követően fókuszcsoportos interjú zárja az eseményt, melynek alkalmával minden jelenlévőnek lehetősége van arra, hogy beszámoljon addigi tapasztalatairól, és a résztvevők megbeszélhetik a KAP megvalósulásával kapcsolatos kérdéseiket is.

Ezek a hospitálási alkalmak tehát tapasztalatcserét is jelentenek?

Valóban nagy szerepet kap ilyenkor a tudásmegosztás, a tapasztalatcsere – hiszen nem csak a szakmai támogatóval történik személyes konzultáció formájában a beszélgetés. A résztvevők egymásnak is tehetnek javaslatokat, adhatnak ötleteket. Az információcserén, tudásmegosztáson túl rendkívül fontos közösségszervező ereje is van egy-egy ilyen alkalomnak, elmélyítheti a hasonló helyzetben lévő pedagógusok közötti szakmai és személyes kapcsolatokat is. A kialakult kapcsolatok megőrzése érdekében az SZTR a Komplex Alapprogram szerint működő iskolák számára iskolahálózatot tart fenn. Az iskolahálózat célja, hogy összefogja a Komplex Alapprogramot megvalósító intézményeket, és szakmai fórumot biztosítson a program fenntarthatósága érdekében.

Milyenek a munkacsoportjuk első tapasztalatai? Milyen kérdésekkel, problémákkal fordultak eddig Önökhöz?

Ez idáig elsősorban a KAP intézményi bevezetésével, a nevelés és oktatás megszervezésével, illetve ennek megvalósításával, valamint a tanügyigazgatási dokumentumokkal kapcsolatban kaptunk kérdéseket. Tapasztalataink szerint a legnagyobb kihívást a KAP bevezetésével kapcsolatban a tantárgyfelosztás, a kötelező óraszámok beosztása okozta, amit természetesen meghatározott keretek között kellett megoldani. Újdonságot jelentett az intézményekben a szakkörök helyett a KAP-foglalkozások bevezetése is. Az eddig felmerült kérdéseket és esetleges kisebb problémákat sikeresen megválaszoltuk, illetve megoldottuk: bízunk benne, hogy ez a jövőben sem lesz másképp.