Olvasási idő: 
14 perc

Képviselet és párbeszéd a hazai fiatalokért

Interjú Hegedüs Zoltánnal, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökével

A Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) ernyőszervezetként nyújt közös platformot a hazai ifjúsági szektor szereplőinek, az ifjúsággal foglalkozó, vagy az ifjúság által működtetett szervezeteknek. A NIT szerepével és felelősségével, a magyar fiatalok közéleti aktivitásával és a futó projektekkel kapcsolatos kérdéseinkre a szervezet elnöke válaszolt.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács idén ősszel tölti be fennállásának nyolcadik évét. Milyen mérföldköveket, eredményeket ért el a szervezet a megalapítása óta?

Az első nagy eredmény maga a szervezet létrejötte és annak töretlen működése. A rendszerváltást követően több sikertelen próbálkozás is történt annak érdekében, hogy létrejöjjön az egységes ifjúsági ernyőszervezet. Fontos kiemelni, hogy Európa-szerte csaknem minden országban működik nemzeti szintű „Youth Council”, ezért fontos eredmény, hogy végül 2012 decemberében Magyarországon is meg tudott alakulni a Nemzeti Ifjúsági Tanács. Az alakulás folyamata alulról szerveződött, nagy eredmény volt, hogy a különböző ifjúsági szereplők, szervezetek, szakemberek egy asztalhoz tudtak ülni, és sikerült egy olyan értékközösséget kialakítani, ami mentén a mai napig képesek együttműködni.

Ernyőszervezetként a tagszervezeteink képviseletét látjuk el, de emellett az egész ifjúságot is képviselnünk kell. Ez a tevékenység az elmúlt években szisztematikusan épült ki: 2016-ban, illetve a tavalyi évben is aláírtunk egy stratégiai partnerségi megállapodást az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Ez egyfajta keretrendszert biztosít a fiatalokat érintő kérdések és különböző szakpolitikai területek mentén. Mindemellett folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, ahol be tudunk csatlakozni a képviseleti folyamatokba. A NIT 2016 óta tagja a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalnak, illetve a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórumnak. Előbbiben a diákoktól, diákönkormányzatoktól érkező visszajelzéseket csatornázzuk be a szakpolitika szintjére, míg az utóbbi feladata a tehetséggondozás rendszerének összehangolása, illetve a Nemzeti Tehetség Program működésének az ellenőrzése, koordinálása. Az elmúlt időszakban számos rendeletmódosítást kezdeményeztünk az ifjúsági, illetve civil területre vonatkozóan. Folyamatosan részt veszünk az Országos Diáktanács ülésein, egyfajta mentorként kívánjuk segíteni a szervezet működését. Számos képviseleti anyagot készítettünk, illetve több sikeres program is az elmúlt időszak eredményei közé sorolható. Idén már ötödik alkalommal rendezzük meg szabadegyetemünket. Szintén nagy eredmény, hogy a NIT létrejöttével az European Youth Forumon biztosítjuk a magyar fiatalok európai szintű képviseletét is.

A NIT különböző projektek keretében nyújt aktív támogatást a hazai fiatalság számára, hogy egyéni és szervezeti szinten is minél többen találhassák meg a saját hangjukat az érdekképviseletben, ifjúsági szektorban. Milyen fokú ma Magyarországon az ifjúság közéleti aktivitása?

A fiatalokat mindig is érdekelte és érdekelni is fogja a saját sorsuk alakítása. A generációs változás folyamatos, ez akár pár éves terminusokban is tetten érhető. Mások a problémák, mások a prioritások, más a dinamika, mint két-három évvel korábban, de minden generációnak megvannak a saját, számukra fontos ügyei, amiért akarnak és képesek is tenni. Akár a NIT-ben, akár egyéb szinteken olyan modelleket kell kínálnunk a fiatalok számára, amiben megtalálják a lehetőséget a saját ügyeik alakítására. Fontos, hogy a fiataloknak legyen lehetősége a helyi mikroközösségekben – akár az iskolai diákönkormányzatban, akár a települési fórumokon – képviselni a saját ügyeiket. Legyen párbeszéd a helyi ifjúság és a polgármester, vagy bárki olyan személy között, aki az ifjúsági ügyekkel foglalkozik. Fontos, hogy azok a fiatalok, akik elkezdenek ezzel foglalkozni, pozitív megerősítést kapjanak. Számos esetben tapasztalom, hogy van egy ügy, ami mentén elkezdenek szerveződni, majd nem történik semmi. Ha kétszer, háromszor nekifutnak a falnak, akkor egy idő után elmegy a kedvük, elveszítik a motivációjukat. Sikerek, apró eredmények kellenek, illetve nyitottság kell a döntéshozók részéről is.

A „Lépj fel!” programsorozat 2019-ben indult útjára, melynek célja az ifjúság aktuális problémáinak rendszerezése, és a lehetséges beavatkozási pontok azonosítása lett. Milyen tartalmi csomópontok kerültek a NIT látóterébe a program hatására, és milyen lépésekkel lehet ezekre válaszolni?

A „Lépj fel!” célja, hogy az ernyőszervezeti működés sajátosságaiból eredően, megpróbáljuk folyamatosan keresni azokat az alkalmakat, amikor közvetlenül tudunk beszélgetni a fiatalokkal. A helyben begyűjtött igények és problémák lokális vagy globális szinteken megoldandó feladatokat biztosítanak a NIT részére. A program során minden megyében rendeztünk egy Megyei Ifjúsági Napot, ahol bemutattuk a NIT és a hazai civil szféra működését, illetve a fiatalok érdekérvényesítő képességét fejlesztő tréningeket szerveztünk. Emellett cél volt, hogy párbeszédet alakítsunk ki a fiatalok és a döntéshozók között. Az alkalmak során összegyűjtött véleményekből egy több mint kétszáz elemből álló problématérképet állítottunk össze, hét nagy téma mentén: ifjúsági érdekképviselet, munkavállalás és jövőtervezés, oktatás, közösségi és közéleti aktivitás, közlekedés, szabadidő és egészség, digitális média és műveltség. Az azonosított problémák mentén elkészítettünk egy ajánláscsomagot,[1]volt, ahol konkrét rendeletmódosítást javasoltunk, illetve felmerültek új projekt-, illetve programötletek is. Az elkészült anyag érdekképviseleti egyeztetése megkezdődött, a vírushelyzet mérséklődését követően, az utóbbi hetekben újra tudtuk indítani az ezzel kapcsolatos folyamatokat. Hosszabb távú tervünk, hogy időközönként újra és újra megrendezzük ezt az országjárást, egyrészt azért, hogy felmérjük, hogy a már azonosított problémákkal kapcsolatban milyen változás tapasztalható, illetve hogy újabb fiatalokat kérdezhessünk meg.

A „Közéleti Mentorprogram” egyéni segítséget kíván nyújtani a közélet, a társadalmi felelősségvállalás iránt érdeklődő fiatalok számára. Milyen tudást szerezhetnek a programban részt vevő középiskolás korú fiatalok? Mennyire nehezítette meg a program megvalósítását az idei évet beárnyékoló koronavírus-járvány?

A program négy pillérből áll: az első pillért a közéleti hétvégék adják, ahol képzéseken, beszélgetéseken, előadásokon vagy éppen filmklubon vehetnek részt a mentoráltak. A második pillért a mentor-mentorált viszony jelenti, ahol a mentor egy, az ifjúsági szférában hosszú ideje aktívan tevékenykedő személy. A mentor és a mentorált közösen keresnek olyan témákat, amiket regionálisan fontosnak találnak. A harmadik pillért látóutak és önkéntes programok, a negyediket pedig a témafeltáró előadások adják. A program – nagyságrendileg negyven fiatal részvételével – január végén indult el, és szeptemberben fog zárulni. Olyan jártasságokat próbálunk fejleszteni, ami segíti a közéleti aktivitást, ilyen például a vitakultúra vagy a vezetői kompetenciák fejlesztése, a projektmenedzsment, illetve a kutatásmódszertan vagy a társadalomismeret. Az előre kidolgozott képzési anyag átadásán túl igyekszünk a mentoráltak egyéni céljaira, igényeire is tekintettel lenni. A vírushelyzet teljesen új szituációt teremtett. Márciustól júniusig nem tudtunk személyesen találkozni, a munka teljes egészében az online térbe helyeződött át. A közéleti beszélgetéseket is online rendeztük, ezeken az ifjúságkutatás tapasztalatairól, a civil társadalom magyarországi működéséről, a generációk közti tudástranszferről, vagy éppen más, országosan működő mentorhálózatokról esett szó. Az online lehetőségekkel kapcsolatos tapasztalataink pozitívak, feltehetően az őszi időszak során is így fogunk megszervezni bizonyos előadásokat.

Európai Uniós projekt keretében valósul meg a „Szólj bele!” Ifjúsági Párbeszédet elősegítő programsorozat. A jelenlegi ciklus kiemelt témakörei a fiatalok munkavállalása, az ifjúsági munka, valamint a fiatalok vidéken maradása. Mennyien érdeklődnek a lehetőség iránt? Milyen szintű a magyarországi fiatalok érdekérvényesítő képessége?

A „Szólj bele!” program az Európai Uniós Strukturált Párbeszéd keretében valósul meg. A program keretében 2020 tavaszán öt településen végeztünk fókuszcsoportos kutatásokat 14–30 év között fiatalok bevonásával. A kutatás eredményeképp megállapítható, hogy az iskolaválasztás és a munkakeresés a két legfontosabb szempont, amiért a fiatalok elhagyják szülőhelyüket. A tendencia megváltoztatásában sok múlik azon, hogy a fiatalok mennyire tudják hallatni a hangjukat a településeken. A fiatalok alapvetően aktívak, de ez nagymértékben függ a helyi körülményektől. Sok múlik azon, hogy ha egy középiskolás fiatal valamilyen ügyben megkeresi a települési önkormányzatot vagy az ifjúsági referenst, akkor annak lesz-e eredménye. A döntéshozókat helyi szinten kell érzékenyíteni, hogy partnerként kezeljék a fiatalokat. Ez azért lenne fontos, mert egy települési önkormányzat addig tud hatni egy fiatalra, amíg az otthon van. Addig tud kialakulni benne az a fajta lokálpatriotizmus, helyhez kötődés és tenni akarás, aminek az eredményeképpen később, az egyetemi tanulmányok elvégeztével visszatérhetnek a településre. A magyar ifjúsági képviseleti rendszernek megvannak a strukturált és kevésbé strukturált módjai. A strukturált rész a közneveléshez és a közigazgatási rendszerhez hozzárendelhető iskolai, települési, megyei, országos diákönkormányzatiság. Ezek esetében fontos lenne, hogy legalább bizonyos területeken szélesítsék a szervezetek jogköreit, mert a fiatalok képesek arra, hogy a saját életükkel kapcsolatos döntésekbe partnerként beleszóljanak. A felsőoktatásban a hallgatói önkormányzatok esetében pedig van egy három évtizedes múlt, egy jól kialakult struktúra, aminek a mentén ők szintén képesek önmaguk képviseletére. A NIT-nek kulcsszerepe van abban, hogy ezeket a rendszereket összehangoljuk és megteremtsük a párbeszéd feltételeit. A félévente megrendezett Európai Ifjúsági Konferenciák előtt igyekszünk kutatást végezni a fiatalok körében, hogy az általuk megfogalmazott ügyeket tudjuk képviselni.

Milyen területeket gondolsz fejlesztendőnek?

A diákönkormányzatok jogainak bővítését már említettem. Emellett az országban több ezer olyan civil szervezet létezik, ami vagy a fiatalokkal foglalkozik, vagy fiatalok működtetik. Van egy generációs változás, aminek hatására a fiatalok kevésbé gondolkodnak szervezeti struktúrákban. Annyira dinamikusan változik az érdeklődésük és változik körülöttük a világ, hogy gyorsan szeretnének eredményeket elérni. Ezért hajlamosak inkább ügyek mentén szerveződni, mintsem a klasszikus szervezeti struktúrák kereteit kihasználni. Fontosnak tartom, hogy a fiatalokat a szervezetek irányába tudjuk orientálni, bemutassuk nekik a civil szektort, az alapítványi kereteket és azt, amit ezek biztosítani tudnak. Fontos lenne az azonos területeken – például a pályaorientáció vagy a tehetséggondozás – tevékenykedő szakemberek és szervezetek cél- és eszközrendszerét összehangolni. Ugyan a különböző pályázati források keretösszege, például a Nemzeti Együttműködési Alapé emelkedik, mégis egyfajta forráshiány mutatható ki a szektoron belül. Egyrészt szükség van olyan, az ifjúsági szektort célzó központi pályázati forrásokra, amik jelenleg nem állnak rendelkezésre, másrészt pedig szükséges lenne szemléletformálásra is, hogy a projektalapú működés és a pályázatfinanszírozás mellett kezdjünk elmozdulni a CSR, tehát a vállalati társadalmi felelősségvállalás irányába.

Mik a NIT jövőbeli tervei? Milyen projektek maradnak aktívak, és mivel bővülhet a portfólió az elkövetkező időszakban?

Jelenleg úgy fest, hogy minden futó projektünknek lesz folytatása. A következő országjárás pontos időpontját a külső körülmények fogják meghatározni. Új programként szeretnénk az útjára indítani egy vitasorozatot, aminek az érveléstechnika és a vitakultúra fejlesztése lesz a célja. A terveink között szerepel egy fenntarthatósággal foglalkozó projekt, illetve szeretnénk elmozdulni a társadalmi innovációk irányába is. Ezek mellett szeretnénk elindítani a szervezet szolgáltatási portfólióját is, amellyel tagjaink számára szeretnénk segítséget nyújtani, legyen az egy szervezetfejlesztési tréning, vagy kommunikációs tanácsadás.

Footnotes

  1. ^ https://ifjusagitanacs.hu/blog/2020/03/04/lathatova-tettuk-a-hazankban-e...