Képességfejlesztő sakk
„A sakk az értelem próbaköve.”
(Goethe)
Pár jó lépés, és győztes vagy.
Pár jó lépés, és mester vagy!
A sakk oktatási eszközzé válik!
Tudományosan bizonyított a sakkjáték tanulásának, gyakorlásának kedvező hatása a gyerekek értelmi képességeinek fejlődésére, főként a megértés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését lehet elérni általa. A gyerekek egész intellektuális fejlődésére kihat. Oktatási eszközként való alkalmazásának a fő célja a személyiségfejlesztés, a kritikai gondolkodás fejlesztése, a tehetséggondozás, s mindez intézményi keretek között, hetente egy alkalommal, választható tantárgyként beépítve az iskola helyi tantervébe.
A sakk olyan hatékony képességfejlesztő eszköz, amellyel az iskoláskor elején ki lehet alakítani a tudatos ismeretelsajátítás módját. A sakkot sokan kétszemélyes, kizárólag intelligenciára épülő kombinációs játékként ismerik. Hogyan lehet belőle egy osztálynyi kisdiák órai munkáját kitöltő, hatékony oktatási módszer?
Egy kis sakktörténelem
A sakk ősidők óta ismert játék, indiai eredetű. Kína és Japán mellett egykor az arab területeken vált a legnépszerűbbé. A kereskedelmi utak kiépülése után egész Európa tőlük kapta ezt az azóta is magas szinten gyakorolt játékot. Az európai sakk korabeli fellegvára Spanyolország és Olaszország lett. Innen kerültek ki a legnagyobb mesterek. Magyar területen a sakkjáték Károly Róbert idején válhatott ismertté. Az első magyar sakkozó nő volt, mégpedig Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix. A neves sakkjátékosok sorába tartozott a magyarok közül a hivatásos sakkozók mellett Benyovszky Móric, Széchenyi István, Erkel Ferenc, Nagy Lajos író és még sokan mások.
Az első hivatalos világbajnokságot 1886-ban játszották. A magyarok közül a világbajnoki versenysorozatban a legtovább Lékó Péter jutott, aki 2004-ben a világbajnoki címért mérkőzött. A világbajnokjelöltek versenyébe (amely a világ legjobb 6–12 sakkozója részvételével zajlik) több magyar is bejutott: Szabó László, Lilienthal Andor, Portisch Lajos, Benkő Pál, Ribli Zoltán, Adorján András, Sax Gyula, Polgár Judit.
Polgár Judit a sakktörténet legjobb női sakkozója. 12 éves korától 26 éven keresztül a felnőtt női világranglista 1. helyezettje volt. Az ő nevéhez fűződik a Sakkpalota Képességfejlesztő Oktatási Program létrehozása. Gyermekkorának meghatározó része volt a sakk, hiszen nővéreivel édesapja pedagógiai kísérlete nyomán váltak sakktehetséggé. Polgár László bebizonyította, hogy a gyermekek csúcsteljesítményekre képesek, ha korai életkortól (életkoruknak megfelelő módon) képzik őket egy speciális területen.
Polgár Judit olimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács kinevezett Magyar Tehetség Nagykövete létrehozott egy alapítványt. A Polgár Judit Sakk Alapítvány (PJSA) uniós nyilatkozattal is támogatva céljának tekinti a kreativitás és a tudásgazdagság fejlesztését, s úttörő szerepet vállal az oktatás és az élethosszig tartó tanulás, a sport, tehetséggondozás, készségfejlesztés és a társadalmi felzárkóztatás terén.
Polgár Judit saját gyermekeinek óvodájában kísérletezett először a módszerrel, s a tapasztalatok győzték meg arról, hogy ezt kell csinálnia. Így született meg a Sakkpalota oktatási program, amely a sportág megismertetése és megszerettetése mellett fejleszti a gyermekek logikai képességét, kreativitását, térlátását, előre gondolkodását. Mindezt játékosan. Van sakkszőnyeg, sakkpénz, sakkmondóka, sakkzene, sakkdominó, sakk-kártya és sok más kiegészítő, amely színesebbé teszi az oktatást. Polgár Judit egyedülálló, új módszertani programot dolgozott ki az általános képességfejlesztésre, a logikus és kreatív gondolkodás elősegítésére, a digitális korban fellépő gondolkodásfejlődési hiányosságok pótlására. A Polgár Judit Sakk Alapítvány Magyarországon négy évfolyamra szóló képességfejlesztő sakk kerettantervet készített az általános iskolák alsó tagozata számára. A Nemzeti Alaptantervben 2013-tól tantárgyként szereplő új tárgy a sakk, alapszabályait és eszközrendszerét használva épül be a hagyományos tanterv alaptantárgyaiba. Lehetőség van az óraszám 10%-ával növelni az éves keretet a szabadon felhasználható órák terhére. A kerettanterv ajánlott óraszáma heti 1, a tanítási-tanulási folyamatba építve. A program az általános képességfejlesztésre, a logikus és kreatív gondolkodás elősegítésére nyújt egyedülálló lehetőséget.
A Polgár Judit Sakk Alapítvány képzésein elsajátítják a pedagógusok, oktatók a módszer elemeit. A 2016-os év elején, már 450 PJSA képzett akkreditált pedagógus használta a Sakkpalota programot 200 iskolában. A Sakkpalota Képességfejlesztő Oktatási Program azért született meg, hogy segítse a gyerekeket abban, hogy komplexebben tudjanak gondolkodni – és ezt az élet minden területén kamatoztathassák. Taneszközként a tananyag átadását könnyíti meg. Módszerében lényeges szempont, hogy nem a sakkjáték, hanem a sakk mint szabályrendszer kerül be a tanításba.
Mire tanít a sakk? Benjamin Franklin szerint:
A sakk elővigyázatosságra tanít bennünket, arra, hogy a jövőre is figyeljünk egy kicsit, körültekintésre, vagyis arra, hogy az egész sakktáblát szem előtt tartsuk, óvatosságra, vagyis arra, hogy ne kapkodjuk el lépéseinket. Végül három igen fontos szabályra: ne csüggedjünk, ha pillanatnyilag rosszul állnak a dolgaink, reménykedjünk a dolgok jobbra fordulásában, s végül, legyünk továbbra is kitartóak a kiút keresésében.
A program kidolgozói és a kutatók szerint a sakk egy, a tanuló személyiségét komplexen fejlesztő stratégiai táblajáték. A sakk szabályainak tanulása közben a gyermeknek bővül:
- emlékezete,
- szókincse,
- megkülönbözteti a bábukat és nevet rendel melléjük,
- megismeri tulajdonságaikat: melyik hogyan léphet, hogyan üthet,
- megtanul síkban tájékozódni,
- megismeri a mátrixot: a sor és oszlop fogalmát,
- egyezteti a bábuk helyét és értékét,
- a táblán történő tájékozódáshoz számokat és betűket rendel egymáshoz,
- elsajátítja a játékszabály rendszerét.
Összefoglalva a sakk fejlesztő hatásai:
- pontos és gyors információfeldolgozás
- mozgásos és vizuális élmény összekapcsolása
- elemző és átfogó gondolkodás
- következmények, összefüggések átlátása
A komplex kompetenciafejlesztést a tanítók, sakkoktatók a gyerekek egyéni képességeit figyelembe véve, differenciált, tevékenységközpontú foglalkozásokon végzik. A tananyag kiválasztását, a módszereket, a felhasználandó eszközöket, az óra teljes megtervezését a tanulók fejlesztési szükségleteihez, a csoport szintjéhez szükséges igazítani. A sakk alapismeretek elsajátítása során fontos tudni, hogy hol áll a tanuló, a csoport az adatfeldolgozásban, az önálló döntéshozatalban, a döntések következményeinek kritikus feldolgozásában, újszerű, kreatív lépések megtételében. Közben meg kell jegyezni a lépések sorrendjét, ezáltal fejlődik a memória, s a játékos formában a viselkedészavaros tanulókat is le tudja kötni ez a tevékenység.
Mi teszi fontossá új módszerek bevonását a tanulás-tanítás gyakorlatába a meglévők mellé?
Érezzük, tudjuk, hogy információáradat zúdul ránk naponta, s az általuk kapott ismeretek a gyors fejlődés miatt mulandóak. Az adatfeldolgozás, az adatok minősítése a digitális társadalomban szükségessé teszi bizonyos készségek, képességek elsajátítását. Ez a mai korban létszükségletté vált. A sikeres tanítási-tanulási folyamatban tudatos ismeretelsajátítás szükséges. A stratégiai táblajátékokban olyan lehetőségek vannak, amiket ki kell használni. A sakk az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, az iskoláskor elején be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába.
A gondolkodásfejlődés korai szakaszában öntudatlanul sajátítják el a gyerekek a dialektikus, a stratégiai, ok-okozati gondolkodást. Készségszintűvé válik mindez, s nemcsak a matematikában, logikában, problémamegoldásban, hanem az olvasás, a kifejezőkészség terén is fejlődnek. A tanulás során a már meglevő ismeretekhez kapcsoljuk az újakat, s kombinációjuk új gondolatokat, kreatív gondolkodást eredményez. Sakkozás közben a gyerekek a tárolt információk egész sorát mozgósítják és kombinálják, új kapcsolatokat kialakítva. Mindenfajta tanulás során ezeknek hasznát fogják venni. A Sakkpalota program komplex képességfejlesztő módszer, amely a tanulók iskolai eredményességét növeli.
A Nemzeti alaptanterv részletesen taglalja azokat a kognitív fejlesztési területeket, amit a tantárgy bevezetésétől várhatunk. Ezekről már esett szó. A sakk személyiségformáló hatását is érdemes számba venni. Becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására stb. nevel.
Azok az iskolák, amelyek a sakk fejlesztő hatását felismerik, és a Nemzeti alaptantervben szereplő képességfejlesztő sakk tantárgyat a helyi tantervükbe beválasztják, a Polgár Judit Sakk Alapítványtól minden segítséget megkapva referenciaiskolává válhatnak. A tehetségfejlesztő sakk tantárgy oktatásához az alapítvány által kidolgozott tananyagot, eszközrendszert használhatják a szakmai segítség és felügyelet alapján. Sakkpalota tankönyvsorozat, a kerettantervhez Sakkpalota címmel tartós kivitelű tankönyv és munkafüzet-sorozat, valamint tanári kézikönyv is készült, kiegészítő eszközökkel, mozgásosjáték-leírásokkal, kereszttantárgyi hivatkozásokkal és képességfejlesztő feladatokkal.
A továbbiakban a programot alkalmazó, eredményeket tapasztaló és felmutató iskolák pedagógusainak gyakorlatát szeretném bemutatni.
A Székesfehérvári István Király Általános Iskola 2015-ben vált referenciaiskolává. Az iskola Székesfehérvár belvárosához közel, lakótelepi környezetben működik, évfolyamonként két osztállyal, alsó tagozaton iskolaotthonos formában. A város legfiatalabb iskolája, 30 éve működik. Pedagógiai hitvallásuk, hogy minden gyermek tehetséges valamiben, ezért az a cél, hogy a sokoldalú képességfejlesztés mindenki számára elérhető legyen. Az iskola pozitív magatartásra nevel, s nagy gondot fordítanak olyan személyiségjegyek kialakítására, amelyek tartalmas, boldog életre teszik tanulóikat képessé. Tudják, hogy az élményekben, cselekvésekben gazdag, játékosságra épülő pedagógiai módszerek a hatékonyak. Az intézményt Polgár Judit Sakkpalota programja, a stratégiai játékok és a KIP (Komplex Instrukciós Program: magas szintű csoportmunka szervezését biztosító módszer) alkalmazása teszi egyedivé. Mindhárom módszer alapját a tanulói együttműködés adja. Arra törekednek, hogy diákjaik számára öröm legyen a tanulás, motiváltak legyenek a tanulásban s a későbbi munkájukban.
Felismerték, hogy a sakk a képességfejlesztés komplex módszerét nyújtja, s ezzel tanulóik iskolai teljesítményét, eredményességét segíthetik. A képességfejlesztő sakk tantárgyat beválasztották a helyi tantervükbe, s így lehetőségük nyílt a Polgár Judit Sakk Alapítvánnyal szoros szakmai együttműködésben regionális referenciaiskolává válni.
Személyes látogatásom során Krählingné Kovács Tünde igazgatónőt kérdeztem a tapasztalatokról, eredményekről.
Jó dolog egy olyan intézmény vezetője lenni, ahol a munkatársak partnerek és kezdeményezők abban a törekvésben, hogy folyamatos fejlődés kell, mindig lépjünk előre. Az a cél motivál bennünket, hogy a gyerekek örömmel jöjjenek az iskolába, érdeklődéssel vegyenek részt a foglalkozásokon, s teremtsünk számukra lehetőséget arra, hogy képességeik legjavát tudják nyújtani. A minden irányú képességfejlesztéssel szeretnénk őket további feladataikra felkészíteni, s az örömteli életre képessé tenni. Pedagógiai programunkban intézményi célként szerepel: „Célunk: más intézmények számára példaértékű, tanulóközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező, és ezt átadni képes közoktatási intézményként való működés megalapozása.”
Iskolánkban elismert érték az innovatív szemlélet, s minden innovatív tevékenység. Úgy érzem, hogy mi már olyan közösség vagyunk, ami együttműködésre képes, együtt dolgozó és tanuló, a tapasztalataikat, információikat egymás között megosztó emberekből formálódott. Referenciaintézményként pedig más iskolák számára is készek vagyunk megszerzett tapasztalatainkat megosztani, módszereinket felkínálni, s másoktól is tanulni. Mi a budapesti Lemhényi Dezső Általános Iskolában látott Sakkpalota bemutatóóra után döntöttünk úgy, hogy ezen az úton kell továbblépnünk, hogy tanítványainknak még többet nyújthassunk. Pályáztunk a Polgár Judit Sakkalapítványhoz, kaptunk mintacsomagot könyvekből, eszközökből, s három kolléga elvégezte a szükséges képzést. A szülőket tájékoztattuk a terveinkről, s nagy támogatást, segítőkészséget tapasztaltunk. Mivel minél több tanulónkat akartuk a módszer előnyeiből részesíteni, nem egy évfolyamon, hanem az egész alsó tagozaton működtettük a programot. A képzett kollégák belső továbbképzést tartottak, a szükséges eszközöket pedig a minta alapján elkészítették a szülők, a feladatlapokat pedig fénymásoltuk.
Két év után megkaptuk a referenciaintézmény címet, ami nagy büszkeség, de egyúttal kötelezettség is a munkánk minőségét illetően, valamint együttműködést kíván a többi referenciaiskolával, s beszámolási kötelezettséget az Alapítvány felé. Térségi, regionális, országos eseményeken veszünk részt, s törekszünk pedagógiai gyakorlatunk széles körű bemutatására, más intézmények számára adaptálható módszertani újításainkat továbbadni. Nyitottak vagyunk a további tanulás iránt, vagyis minden hálózati tanulási formát értéknek tartunk.
Az igazgatónő lelkesen beszélt arról, hogy a teljes alsó tagozat sakkpalotás módszerrel dolgozik, s valamennyi tanítónő elvégezte a szükséges tanfolyamot. A programot eszközként használják a tantárgyi ismeretek hatékony elsajátításához. A gyerekek páros és csoportmunka formában végzik a feladatokat, játéknak érzik, de közben az ismeretelsajátítás legkomolyabb munkája folyik. Folyamatos a munkáltatás, senki nem marad ki, az ismeretek kombinálása, az összefüggések felhasználása a gondolkodási folyamatban állandó. Természetesen figyelniük kell a pedagógusoknak arra, hogy milyen ütemben haladhatnak, akár az egyénről, akár a csoportról van szó.
A munkafüzet játékos feladatai a Sakkpalota meséhez kapcsolódnak: labirintus, kakukktojás, különbségkeresés, nyelvi és betűjátékok, színezős feladványok, játékos számolósdi, rakd össze, válaszd ki, értelmezd, mire gondoltam stb., de ötletek tucatjai jönnek elő az asszociációk gyakorlására bármely tantárgy óráján.
Példák:
- osztályban matematikából a 20-as számkörben használható műveletvégzésre, miközben játék és vizualitás kapcsolódik hozzá.
- osztályban rajzórán a kreativitás, vizualitás, finommotorika fejlesztésére jó a feladat
Darazsac Ágnes tanítónő sikeresnek ítéli az első osztályban alkalmazott módszereket. Lelkesen színezték a kisdiákok a sakktáblát, amit laminálva többször tudtak használni, pl. fejszámolásra, számok, betűk, íráselemek vázolására. A fejszámolás eredményét a sakktábla négyzeteibe írták be. Tanítványai már másodikosok, s most a magyar és a matematika tárgyakban jól alkalmazható feladatok közül ajánlja a következőket: hiányos betűk, szavak pótlása a Cikk-cakk sakkdalból, abc-pótlás, láncszámolás, számkörbővítés.
Az István Király Általános Iskola pedagógusai, de a szülők is úgy érzik, hogy látványos fejlődés tanúi a logikus gondolkodás, a problémamegoldás, a memória fejlődése terén, de amit még fontosabbnak éreznek, hogy a személyiségfejlődés rendkívül hangsúlyos. A rendszeres és pontos munkavégzés, a kitartás, a fegyelmezettség, a szabályok betartása, a másik tisztelete, elismerése, a kudarc elviselése, de a sikerek, eredmények nyomán az önbizalom erősödése az élet minden területén pozitív hatású lesz. Ezt a fejlődési folyamatot a felső tagozatban sem állítják le, ott szakköri szinten foglalkoznak a sakkal mint játékkal, de a szabályrendszer a tanórákba is belecsúszik. Azok a pedagógusok, akik ezzel a módszerrel dolgoznak, vallják, hogy az ő gondolkodásukra is hatással van. A Sakkpalotások Facebook-csoportja ötleteket oszt meg, gyűjt, s próbál aztán az órájába bevinni.
Milyen bábok állnak a h4, g5 mezőkön?
Karikázd be a d4-en álló tisztet!
Lépésről lépésre halad a sereg,
Kit elfognak, kicsit kesereg.
Végjáték jő, nő az izgalom,
Nagyon kell az önbizalom.
Fogynak a bábok, a harc véget ér,
Jó kézfogás mindig belefér.
Az eredményeket a szülői közösség, a városi társadalom is elismeri, aminek egyik jele, hogy az általánosan csökkenő gyereklétszám ellenére az iskola tanulóinak létszáma az utóbbi időben jelentősen gyarapodott. Nagy lelkesedéssel készültek a sakk ünnepére; 2022. október 8-án csatlakoztak a 8. Világsakkfesztiválhoz, s ennek a rendezvénynek a keretében Kiemelt Sakkpalota referenciaintézmény címet vehetett át Budapesten az iskola küldöttsége, Székesfehérváron pedig referenciaintézményként az iskolában kapott helyet a rendezvény gazdag programkínálattal. Varga István sakk nagymestert látták vendégül, s a szimultán sakk életre szóló élményt hozott, volt ökosakk, drámajáték, zene, tánc, sok izgalmas játék. Ismét lehetőség volt bemutatni a program eredményességét, amit a nevelők leginkább a gyerekek örömteli tevékenységében látták. A sakkjátszótér online oldalon sakkfeladatokkal gyakorolhattak a kisdiákok.
Legújabb siker, hogy az iskola másodszor is elnyerte a Bázisintézmény (2023–2026) címet. Gratulálunk az eredményes munkához!
A Sakkdalt már a dunaújvárosi Vasvári Pál Általános Iskola alsós tanulói is nagyon kedvelik. A Sakkpalota programot még csak most kezdi az egyik elsős osztályban Csathó Gábor, aki a felsősök történelemtanára, de a sakkjáték megszerettetését már egy évtizede meggyőződésből és önkéntes alapon, hittel végezte délutáni szakkör formájában. Minden délután várta azokat a gyerekeket, akiknek volt kedvük, szorgalmuk és tehetségük ehhez a komoly, de nagyon izgalmas játékhoz. Csathó Gábor már olyan szinten kötelezte el magát a sakkal, hogy a Nemzetközi Sakkszövetség minősítésének birtokosa. Pedagógusként mindig a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve vitte egyre közelebb hozzájuk a játék fortélyait. Most a Polgár Judit által kidolgozott programmal szeretne előbbre lépni. Úgy látja, hogy a sakk az életet modellezi, s ideje minél több kreatív tevékenységet bevinni az iskolába. Már elvégezte az Alapítvány szervezte képzést, ahol a módszerekkel ismerkedhetett meg. Öröm, de kihívás is egy egész osztálynyi kis elsőssel foglalkoznia felsős órái között. Véleménye szerint az a fő, hogy szeressék a sakkot, s arra törekszik, hogy az osztály közös játékként várja azt a foglalkozást, amikor ővele találkoznak. Az osztály felének van otthon sakkja, s hamarosan megkapja az osztály a Polgár Judit Sakk Alapítványtól a megpályázott szükséges kellékeket is, amikkel egy mesevilágban játszanak, s észre sem veszik, hogy ők bizony most tanulnak.
Azoknak a pedagógusoknak, akik bekapcsolódnak ebbe a programba, nem kell jól sakkozniuk, csak a sakkjáték alapjaival kell tisztában lenniük. A Sakkpalota ugyanis csak oktatási eszközként használja a sakk eszközrendszerét.
A Vasvári iskola másik, a programba bekapcsolódott pedagógusát, Arnold Erika tanítónőt éppen a módszertani gazdagítás, az innovatív megoldások, a fejlődés szükségessége motiválja munkája során. Kezdettől látta a Sakkpalota programban, hogy nagyszerű lehetőségeket ad a tantárgyak tanításában. Főként a logikus gondolkodás fejlesztése fogta meg, s a sakknak az a tulajdonsága, hogy stratégiai megoldásokat kíván. Először segédeszközök és a Sakk Alapítvány támogatása nélkül kezdte a módszert bevinni a tanórákba a neten hozzáférhető ismertetők, anyagok alapján. A sikert nemcsak abban látja, hogy a gyerekek sosem unatkoznak, izgalmas, fejtörést igénylő feladatokat kell megoldaniuk, akár egyénileg, akár csoportmunkában, hanem abban, hogy életkoruknak megfelelően szeretik a mesét, s itt azt is megkapják. Imádják a Sakkmesét, a sakktörténeteket, s úgy tanulnak, hogy észre sem veszik, úgy érzik, hogy játszanak.
„Én magam is élvezem az ily módon tanítást. Úgy érzem, az én gondolkodásomat is némileg átalakította. Beállítottságomnál fogva legjobban magyarból, énekből és matematikából tudom jól alkalmazni. A tanári kézikönyv, a munkafüzet kitűnő feladványokat kínál, de aki beleszeret ebbe, folyton újabb lehetőségeket keres. Számos asszociációs, agymozgató feladatot szeretnek a gyerekek. A Sakkpalota kép használható pl. énekórán: Haladj huszárlépésben, s milyen népdalok jutnak eszedbe? Magyarórán: Vezér módon keress igéket! Sakklépésekkel tudunk csoportosítani stb. Közben fejlődik a koncentráció, az ismereteket egymáshoz kapcsolják, a fantáziát beindítják ezek a feladványok.”
Arnold Erika tanító büszkén említi, hogy az eredményesség már mérhető, sőt matematikából feltűnő. Az első kis csapata már 4. éve dolgozik így, de van már egy újabb gárda, ők 3. éve élvezik a játékos tanulást.
A két iskola tapasztalatai meggyőzőek. Az István Király Általános Iskola Székesfehérváron már referenciaintézményként, a hálózati tanulás alapján dolgozik más, a fejlődési szükségességet felismerő intézményekkel, míg a Vasvári Pál Általános Iskola példája Dunaújvárosban azt mutatja, hogy fokozatosan építhető, bővíthető a gyakorlat a kedvező tapasztalatok és az eredmények alapján.
A Sakkpalota Képességfejlesztő Oktatási Programról a Polgár Judit Sakk Alapítvány honlapjáról a bevezetéssel kapcsolatos információk elérhetők. Az új NAT alapján készülő helyi tantervek összeállításánál lényeges lehet olyan döntést hozni, hogy az iskola a választható tantárgyak közé a képességfejlesztő sakk oktatását teszi.
További érdekességek:
- www.sakkpalota.hu
- folyoiratok.oh.gov.hu › uj-kozneveles › elet-a-sakkpalotaban
- webshop.jpchess.com › Képzések
- www.sakkjatszoter.hu