Kemény munkával a legnagyobb magasságokba is el lehet érni

Fercsi jelenleg atléta, de korábban más sportokban is kipróbálta magát, mert a szülei szerették volna, hogy minden sportágat megismerjen. „Azt szerették volna, hogy én döntsem el, valójában mivel is szeretnék foglalkozni a jövőben, és ezért kimondottan hálás vagyok nekik” – magyarázta Fercsi. Családjától nem állt messze a sport, hiszen édesapja igazolt futballistaként imádta a sportot, ezt az imádatot pedig, úgy néz ki, sikerült fiára is átragasztania. A futballt nem sikerült megkedvelnie, viszont arra rájött, hogy olyan sportot kell választania, amihez egyik szülője sem ért annyira, így könnyedén elkerülhetőek lehetnek az esetleges egyet nem értések. Az atlétika előtt még a tornával is megismerkedett, az úszást pedig kimondottan szerette, a legnagyobb sikereket mégis a futásban érte el.

A 18 éves sportoló a 2021–22-es tanévet már külföldön töltötte, ugyanis az amerikai Assist nonprofit szervezet programja keretében Virginia államba utazhatott, ahol egy elit bentlakásos fiúiskolában tanult. Itt megismerkedhetett az amerikai magániskolai oktatással, a kollégiumi élettel, a hatnapos iskolahéttel, a szigorú tanulószobával – ami a szombat kivételével minden este tíz óráig kötelező tanulószobát jelentett a könyvtárban –, és a fantasztikus iskolai és sportlétesítményekkel. Szembesült azzal a jelenséggel is, hogy mennyire másképpen működik ott az egyetemi felvételi rendszer, mint hazánkban. Az Egyesült Államokban a diákok több hónapot szentelnek az egyetemi felvételi pályázatuknak. Alapvetően egy igen hosszú procedúra a felvételi, eleve más, mint idehaza, hiszen itthon az érettségi pontszámok a mérvadóak. Elmondása szerint nagy könnyebbséget jelentett, hogy abban az évben, amikor az egyetemi jelentkezéseket le kellett adnia, ő éppen ott tartózkodott, így könnyebb volt számára átlátni és megérteni a jelentkezési struktúrákat. A procedúra része, hogy a tanuló felkeresse az egyetemet, illetve, hogy megismerkedjen azzal is, milyen követelményrendszere van az egyetemnek. A diákok kétféle felvételi teszt közül választhatnak – SAT vagy ACT –, amelyre tudatosan készülnek. Fontos különbség a hazai rendszerrel szemben, hogy ennek az írásbeli tesztnek a felvételizőknek lehetőségük van a 11. és 12. év során több alkalommal is nekifutni. Az írásbeli vizsgán kívül komoly pályázati anyagot kell összeállítani, sok esszét megírni, majd egy szóbeli interjún is megmérettetnek a felvételi bizottság által kiválasztott jelentkezők. Ezen a procedúrán ment keresztül Fercsi is, amely már 2022 májusában az írásbeli vizsgával megkezdődött, és október elején, az egyetemi pályázati anyag elküldésével ért véget. „Amikor felvettek a Harvardra – mesélte Fercsi beszélgetésünk kezdetén –, óriási megkönnyebbülést éreztem.” Nagyon kimerítő időszak zárult le október végén, amikor megkapta a felvételéről szóló levelet.

Példaképeinek sora hihetetlen hosszúságú, de Fercsi ehhez hozzátette, hogy amilyen gyorsan változik a világ, ő is hasonló sebességgel váltogatja idoljait, hiszen minél többet tapasztal a világban, annál több sportoló nevét ismeri meg, akikre felnézhet. „Nagyon sokáig Mo Farah brit hosszútávfutó volt az egyik legnagyobb példaképem, aki elérte a dupla-duplát, azaz kétszer nyert két olimpiai aranyérmet 10 ezer méteren.” Később az atlétika állócsillaga lett a legnagyobb ikon számára, akinek élet- és edzésmódját előszeretettel használja a saját életében is, ő pedig nem más, mint Jakob Ingebrigtsen norvég atléta. „Szerintem ő volt az első futó a 21. században, aki rácáfolt arra a törvényszerűségre, hogy a középtávokat a kelet-afrikai futók dominálják.” Ingebrigtsen valóban megdöntötte azt a kenyai, ugandai és etióp győzelmi arányt, ami a korábbi évtizedekre jellemző volt − ez számára kifejezetten inspiráló. Jelenleg – készülve az amerikai egyetemi sportéletre – sok időt tölt az amerikai egyetemi bajnokság futóinak elemzésével. Fercsi szerint érdekes azt a korrelációt megfigyelni, hogy azok a futók, akik erős egyetemekről kerülnek ki, a középtávfutásban kimondottan jó eredményeket érhetnek el.

A sportoló a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Szakgimnázium végzős diákja, és már többször elnyerte a Magyarország jó tanulója, jó sportolója címet is. Fercsi úgy gondolja, hogy a sport és a tanulás – a tévhitekkel ellentétben – nem feltétlen ütik egymást, sőt, ha az ember jól használja a tehetségét, akkor mindkettőt különösképpen jól tudja menedzselni. „Sok időt töltök azoknak a videóknak a megnézésével vagy könyveknek az elolvasásával, ahonnan megtanulhatom, hogyan tudom a kettőt együtt csinálni, és mindemellett fittnek és kipihentnek lenni. A sport és a tanulás erősíti egymást, tehát a sportban megszerzett képességek jobb teljesítményt tesznek lehetővé a tanulásban.” Minderre pedig jó példa a fiatal atléta 2018-as sérülése, aminek következményeként a sportot rögtön félre kellett tennie, és több mint egy évig ki kellett hagynia a versenyzést.

Először nem tudta kezelni a sok szabadidőt, ami az edzések kihagyása miatt rászakadt, de édesanyja tanácsára úgy döntött, hogy elkezd egy második nyelvet, az angolt magánúton tanulni, illetve jelentkezik egy éppen aktuális tanulmányi versenyre. Ez idő alatt alapozta meg az angol nyelvtudását, másfél év után sikeres középfokú nyelvvizsgát tett, amire nagy szüksége volt a középiskolai ösztöndíj elnyeréséhez.

Az iskola és a versenysport mellett a tanulmányi versenyekre eddig sajnos nem igazán maradt ideje. A kiválasztott tanulmányi verseny a Teleki Pál Földrajzverseny volt. Olyan jól sikerült a felkészülés, hogy nemcsak, hogy eljutott az országos döntőig, de meg is nyerte. Nagyon élvezte a hétvégi többnapos megmérettetést és a díjként kapott egyhetes balatoni földrajztábort is.

Gyógyulását követően is sikeres maradt a tanulásban, és újra a futópályán róhatta a kilométereket. Egy átlagos napja viszont kellőképpen hektikus. Magántanulóként a magyar középiskolák közül az egyik legerősebb gimnázium diákja, emellett pedig az SVSE, vagyis a veszprémi Sportolj Velünk Egyesület atlétája, így ideje nagy részét edzéssel és utazással tölti, de, ahogyan ő fogalmazott, muszáj áldozatokat hozni a sikerért.

Mindehhez elengedhetetlenek a jó pedagógusok. Fercsi eredményeit természetesen önmaga szerezte meg, mégis mindig egy támogató közeg, egy erős tanárgárda állt mögötte. „Mindenképpen szeretném kiemelni egykori testnevelőtanáromat, Egri Gyula tanár urat, aki egy törökbálinti futóversenyen fedezett fel kilencéves koromban. Ő hívott el a budaörsi atlétikai egyesületbe sportolni és ezzel elindította az atlétikai karrieremet. Ő volt az első atlétaedzőm egészen 17 éves koromig.” Fercsi nem csupán a testnevelő tanárának hálás, hanem néhai hittantanárának, Vass Zoltánnak is köszönettel tartozik, mert – római katolikusként – ő segítette abban a fiatal atlétát, hogy lelki életének kiegyensúlyozottságát megőrizze. Kiemelte Vereckei Noémit is, aki középiskolai osztályfőnökeként és némettanáraként nagyon sokat adott neki.

Tanulói éveinek egyik legizgalmasabb pontja az volt, amikor nemcsak a magyar közoktatással, hanem a virginiai iskolarendszerrel is megismerkedhetett testközelből. „Mondanom sem kell, hogy Petőfi nevének ismerete édeskevés volt odakint, de persze Hunyadi János sem mondott sokat az amerikai történelemtanításban” – mesélte Fercsi. „Ahol a legnagyobb különbséget vettem észre a két oktatási rendszer között, az a lexikális tudás mennyiségében mutatkozott meg. A magyar oktatási rendszer jóval erősebb és sokkal több tárgyi tudást igényel, legalábbis azok a tantárgyak, amik közel állnak a szívemhez, például a földrajz vagy a történelem. A tantárgyak is eltérnek az itthonitól, inkább különféle kurzusok vannak, például 12.-ben politológiát lehetett hallgatni, azon belül pedig a szakosodás lehetősége is elérhető. Ha valaki mondjuk csak a demokratákról akar tanulni, akkor erre is van lehetősége. Vagy például nincs annyi tantárgya az amerikai középiskolásoknak, mint a magyaroknak. Szerintem érdekes az a különbség is, hogy ott egyetlen természettudományos tárgyat kell választani; én a kémiát választottam.”

A Harvardon közgazdaságtant fog tanulni Fercsi, minor szaknak pedig a sportélettant fogja választani. A sportélettan a sport és a biológia határterületén mozog, a két szakirányt vegyíti, s alakít ki ebből egy újabb tudományágat. Beszélgetésünkből kitűnt egy érdekes mozzanat, amiről Fercsi sokat beszélt: míg a középiskolai oktatás az amerikai közoktatásban nem olyan kiemelkedő, addig a felsőoktatás – bizonyára a magánegyetemek révén – sokkal fejlettebb és jobban működik. „Az sem véletlen, hogy a diákok nagy része az északkeleti parton található egyetemekre jelentkezik. Azt is szokták mondani, hogy például a Harvard a legsokszínűbb egyetem, hiszen a legtöbb hallgató külföldi” – fejtette ki Fercsi.

Elmondta, hogy a legnagyobb álma az volt, hogy az egyesült államokbeli felsőoktatásban szeretne tanulni, de mégsem gondolt arra, hogy a Harvardra kerül majd be. A virginiai tanulmányai előtt a Stanford volt a nagy álom. De a kint töltött idő alatt megszerette a keleti partot, valamint tanárai közül ketten a Harvardon végeztek és sokat meséltek az ottani egyetemi életről. A Harvardon tett szeptemberi látogatása egyértelműen meggyőzte arról, hogy ide szeretne járni. Felismerte, hogy a Stanford inkább amerikai bázisegyetem, vagyis hallgatóinak zömét az Egyesült Állomokból érkező hallgatók adják, míg – magyarként – neki szimpatikusabb volt egy multikulturális egyetem. „De nem tettem le arról, hogy a Stanfordra jelentkezzek később, mert nagyon izgalmas látni, hogy a nagynevű IT-startupok fejlesztőinek és tulajdonosainak nagy része a Stanfordra járt.”

Az USA-ban töltött egy év alatt számos atlétikai versenyen indult el a Woodberry Forest School középiskola színeiben: megnyerte a Virginia állami mezei futó bajnokságot, bejutott a 40 fős országos döntőbe, amit San Diegoban rendeztek meg 2021 decemberében. A fedett pályás szezonban két középtávfutó számban állami bajnok lett, egy harmadik számban pedig ezüstérmes. Majd szabadtéren is kétszeres állami bajnoki címet szerzett – 800 m és 1600 m számokban –, 3200 méteren pedig ezüstérmes lett. Tavaly júniusi hazaérkezése után egy 17 éve fennálló U20-as országos csúcsot döntött meg 1500 méteren. Egyedülálló módon négy középtávfutó számban teljesítette a kvalifikációs szintet az U20-as kolumbiai VB-re. Nyilván mind a kinti, mind a hazai sporteredményei miatt felfigyeltek rá az egyetemek edzői. Ennek, valamint a kinti és itthoni kitűnő tanulmányi eredményének és az amerikai tanári ajánlásainak köszönhetően rengeteg, napi szinten 4-5 egyetemi megkeresést kapott az elmúlt hónapokban. Végül úgy döntött, hogy három egyetemet látogat meg 2022 szeptemberében, de a Harvard nyűgözte le a legjobban. A felvételi eljárás során sokat nyomott a latban a kiváló SAT- és TOEFL-teszt eredménye, a megírt esszék és a teljes pályázati anyaga.

„Az egyetem megkezdése előtt egy nagy megmérettetés még vár rám 2023-ban. Az U20-as Ifjúsági Atlétikai EB-n, Jeruzsálemben szeretnék nagyon jól szerepelni. Nem rejtem véka alá a terveimet, a cél a dobogó, és úgy érzem, nagy esélyem van fellépni rá” – mesélte Fercsi 2023-as terveit. „Májusban leérettségizem, augusztusban pedig megkezdem amerikai egyetemi éveimet.”