Katonasuli program

Összeállította: Rakovszky András

– Milyen szándék vagy igény hívta életre a KatonaSuli programot?

– Az általános hadkötelezettség megtartása mellett a sorkatonai szolgálat felfüggesztésre került, így megszűnt az intézményes lehetősége a fiatalok honvédelmi nevelésének, katonai szolgálatra történő felkészítésének. A Magyar Honvédség önkéntes haderővé vált, de jó képességekkel rendelkező minőségi utánpótlásra továbbra is szükségünk van. A Honvédelmi Minisztérium 2005-ben elindított KatonaSuli programja a kezdeti időkben az utánpótlás biztosításának szándékával jött létre. Azóta a programban résztvevő iskolák diákjain, szüleiken és a pedagógusain keresztül tapasztalt, valós társadalmi igény alapján a program mára a hazafias, honvédelmi nevelés hatékony eszközévé alakult.

– A program elsődleges célja tehát a katonai és honvédelmi ismeretek, s ezen keresztül a katonai életpálya népszerűsítése?

– A fő célok között a honvédelmi ismeretek terjesztése, a hazafias, honvédelmi nevelés és a katonai pálya reális bemutatása szerepel. A tantárgyon keresztül a diákok megismerhetik a hazánkat fenyegető biztonságpolitikai kockázatokat, Magyarország honvédelmi rendszerének fontosabb elemeit, azok működését, az egyes állampolgár honvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit, megérthetik, hogy mit jelent napjainkban az egyén szintjén a hazafiság és a hazaszeretet. Továbbá a valóságnak megfelelő ismereteket, életszerű tapasztalatokat szerezhetnek a szerződéses, a hivatásos és az önkéntes tartalékos katonák tevékenységéről, életéről, problémáiról és sikereiről, információkat kapnak a katonai pályákkal összefüggő továbbtanulás lehetőségeiről.

– Hogyan épül fel a program? Melyek a főbb elméleti és gyakorlati elemei?

– A honvédelmi nevelés nemcsak a tananyag elsajátítását jelenti, ennél sokkal átfogóbb nevelési feladat. Ennek megfelelően a programunk nemcsak az ismeretek átadására koncentrál. A család által nyújtott erkölcsi nevelés erősítése is célja, emellett szeretné felhívni a fiatalok figyelmét az egészséges életmód, a sport és mozgás fontosságára is.

A tananyag elméleti és gyakorlati elemeinek elsajátítása érdekében a tanórákon aktív katonák is közreműködnek, ezen túlmenően elméleti, gyakorlati és katonai jellegű sportversenyeket, nyári táborokat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, különböző katonai, hadtörténelmi témájú előadásokat szervezünk a tanulóknak.

A pedagógusok munkáját a szakmai konferenciák mellett szakmai továbbképzések szervezésével segítjük.

– Milyen szervezetek vesznek részt a program koordinálásában?

– A program koordinálását a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért is felelős főosztálya végzi, az iskolák, a Honvéd Vezérkar és alárendelt katonai szervezeteinek aktív közreműködésével.

– Milyen típusú oktatási intézményeket és mely korosztályt kívánja megszólítani a program? Mindez hogyan épül be a hazai közoktatás rendszerébe?

– A programon belül a 7–8. osztályos diákok számára szakköri ajánlásokat tudunk nyújtani, a középiskolás évfolyamokon a Katonai alapismeretek mint választható érettségi tantárgy, míg a felsőoktatásban a Honvédelmi ismeretek, egy féléves, 3 kredit értékű tanegység jelenti a program tantárgyi kereteit.

– Miért jó egy iskolának, ha részt vehet a programban?

– Úgy gondolom, mindenképpen pozitívan szélesíti az oktatás kínálatát egy iskola részéről. De főként a diákoknak, a következő felnövő generációknak adhatunk az életük minőségéhez, mind fizikai, mind pedig szellemi értelemben olyan pluszt, amivel életük során, függetlenül attól, hogy katonák lesznek, vagy sem, mindenképpen csak nyerhetnek, többek lehetnek általa.

A katonai alapismeret választható közismereti érettségi tantárgy oktatása során, kihasználva a tantárgy nyújtotta kiváló lehetőségeket, tudatosan fejleszthető a nevelőmunka több területe (értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, testi és honvédelmi nevelés). Így a tanulók fizikai-pszichikai edzettsége, stressztűrő képessége, egészségügyi állapota, fegyelme, érdeklődése is javul.

– Hány iskolát sikerült eddig bevonni? Az eddigi tapasztalatok és visszajelzések fényében hogyan alakulnak a kormányzat jövőbeli tervei?

– A 2012/2013-as tanévben 38 középiskolában és 9 felsőoktatási intézményben volt lehetősége a diákoknak a tantárgyakat választani. Érezhető többségben vannak a kelet-magyarországi iskolák, de a következő tanévtől a programhoz csatlakozó iskolákkal már minden megyében, és a főváros több kerületében (egyházi és világi iskolákban egyaránt) lesz lehetősége a diákoknak a programban részt venni.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 21. § (1) j) bekezdése a Kormány feladatai közé sorolja a köz- és a felsőoktatás keretein belül a honvédelmi nevelés programjának végrehajtását, ennek megfelelően a tárca folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, melyeknek keretében a hazafias, honvédelmi nevelést az állampolgári ismeretek fontos területeként a minőségi oktatás részévé teheti.

– Ezek szerint elsősorban olyan diákok választják a tantárgyat, akik katonai pályára készülnek. Akiből végül mégsem lesz hivatásos katona, tudja-e kamatoztatni az élet más területein az itt megszerzett tudását?

– A tantárgyat választó diákok többségének határozott célja a katonai pálya választása, mi a céljaik elérésében segítjük őket a programon keresztül. A sikeres érettségi vizsga egyben előnyt is jelent a katonai pályán továbbtanulóknak, ahol többszörös túljelentkezést tapasztalunk.

Az itt megszerzett tudás bármely más egyenruhás hivatás esetén is jól kamatoztatható, de ha csak a határozott fellépésre, vagy a problémamegoldó képességre, kitartásra épít valaki a polgári életben, az is már út a sikerhez.

– Mi motivál egy mai diákot arra, hogy katonai alapismereteket tanuljon?

– A sorkatonaság felfüggesztése óta nem szerez ilyen jellegű tapasztalatot egy fiatal sem. Amelyik iskolában elindítjuk a programot, ott először az újdonság erejével hat, ezért sok a lelkes jelentkező. Később, mikor szembesülnek vele, hogy komoly tananyag is van, akkor kicsit visszaesik ugyan a lelkesedés, de alapvetően egy olyan tantárgyról beszélünk, ami érdekes, hiszen a való élet egy területéről szól, továbbá az elmélet mellett gyakorlati ismeretek is megjelennek benne, ami nem minden tantárgyra jellemző.

A tananyagon túl több rendezvény is kapcsolódik a programhoz, versenyeket, nyári táborozást is tartunk. Ilyenkor alkalma nyílik a fiataloknak, hogy belülről is megismerjenek egy laktanyát, vagy a katonák életét, munkáját. A táborozáson a katonai napirend szerint vesznek részt a reggeli testedzéseken, a közös étkezéseken, a kiképzési foglalkozásokon, tehát néhány napot majdhogynem katonaként tudnak eltölteni. Nem tudok másik olyan szakmáról vagy hivatásról, amit a pályaválasztás előtt ilyen mélységben valóban ki lehet próbálni.

– Mit nyernek a diákok az elsajátított ismeretekkel?

– Ezeknek az ismereteknek a megszerzése azok számára is hasznos, akik csak a világról alkotott képüket szeretnék szélesíteni, mivel a tantárgy célja nem a diákok katonai kiképzése, azt továbbra is a katonai tanintézetek fogják megtenni. Itt az élet bármely területén hasznos, a katonai szakma részét képező, de a gyerekekre veszélyt nem jelentő tevékenységeket építettünk a tananyagba. A sorokozók, a tisztelgés, menetelés, vagy egy túra során a térképpel való tájékozódás érdekes részei a tananyagnak, ugyanakkor a közös végrehajtás, gyakorlás a közösség összetartozásának fontosságára, a közösen történő eredményes feladat végrehajtásra is tanít.

Ezért én úgy gondolom, az a legfontosabb, hogy ezzel a tantárggyal még egy lehetőséget, még egy „bizonyítványt” tudjunk adni a gyerek kezébe, amikor elhagyja az iskolát, ezért mindenképp hozzáteszünk valamit a neveléséhez.

– A bemutatkozó videón mosolygó lányokat is látni... A lányok hogyan bírják ezt a képzést, nem szenvednek hátrányt?

– Tudni kell, hogy a magyar honvédségben szolgáló hölgyek aránya is már a 20%-hoz közelít, igazából szinte bármelyik katonai beosztást is el tudják látni a hölgyek is, ha elvégzik hozzá a megfelelő, szükséges kiképzést. A középiskolásoknak azért még nem kell a katonáknak előírt követelményeknek megfelelni, viszont mindenkiben tudatosítjuk, hogy hol tart a fizikai felkészülésben, miben kell még fejlődni, vagy hogyan kell edzeni a felvételire. A tapasztalatok szerint egyébként nagyon erős, ügyes lányok vesznek részt a programban, így csak a kitartásuk és az akaratuk szabhat határt számukra.

– Egy ilyen órát a tanteremben vagy a szabadban kell elképzelni?

– Is-is. A tananyag jelentős részét a tanteremben el lehet sajátítani, de a program több annál, minthogy egy tankönyvet kelljen feldolgozni. Az alaki ismeretek, vagy a térkép és tájoló használata gyakorlati feladatot jelent. Az elsősegélynyújtás szintén ilyen, de ezenkívül egyéb tevékenységek is kapcsolódnak a tárgyhoz, például a HM Hadtörténeti Intézetet és Múzeum meglátogatása. Az ide látogató diákoknak – nemcsak a programban résztvevő iskolákból – múzeumpedagógiai foglalkozásokat kínálunk. Ezek keretében a tananyag részét is képező haditechnikai eszközökkel ismerkedhetnek meg a diákok, ezeket kézbe lehet venni, szétszerelni, kipróbálni, mindezt persze pedagógusok irányításával.

– Nem félő, hogy a tinédzsereket az erőszakra neveli egy, a fegyverekkel folyamatosan kapcsolatban lévő tantárgy?

– Egyrészt a tananyag semmiképp sem keverendő a fegyveres felkészítéssel, itt nem kell lőni, vagy harckocsit vezetni, azt majd később, ha már valakit felvettek katonának, akkor fogja csak megtanulni. Másrészt sokkal veszélyesebb, ha ezek a tinédzserek informális vagy szélsőséges csoportokon, szervezeteken keresztül szerzik meg ezeket az ismereteket. Itt rendezett keretek között, pedagógus végzettséggel rendelkező katonák, illetve nagy tapasztalattal rendelkező kiképzők foglalkoznak a gyerekekkel. A parancsnokok választják ki azokat a személyeket, akiknek felkészültsége, stílusa, hozzáállása alkalmas arra, hogy a gyerekekkel foglalkozzanak.

– Mi tart a program legnagyobb sikerének?

– Azt gondolom, hogy a siker mutatója a résztvevő iskolák és gyerekek számában mérhető le legjobban. Ugyanakkor nem csinálunk olyan kimutatást, hogy a résztvevő diákok közül hányan jelentkeznek katonának, hiszen nem ez a cél, hanem az, hogy minél több emberhez eljutassuk ezeket az ismereteket, és ezt minőségi módon tegyük. A program működik, népszerű, a jövő tanévben várhatóan tízzel több iskolában fogjuk tudni elindítani, ezzel gyakorlatilag minden megyében lesz legalább egy iskola, ahol választani lehet a Katonai alapismeretek tantárgyat. Az is egyfajta siker, hogy a program már hosszabb ideje működik, ez is azt mutatja, hogy valós társadalmi igényen alapszik, mely önként választható elemekkel több szinten kínál lehetőséget a felnövekvő nemzedékeknek.