Olvasási idő: 
8 perc
Author

Kaleidoszkóp

2017. június

IV. Göre Gábor Humorkonferencia Szőlősgyörökön

Szőlősgyörökön május 5–6-án tartották a IV. Göre Gábor Humorkonferenciát, amelynek témája a keresztény humor múltja, jelene, jövője, Gárdonyi Géza humora és a magyar humor volt. A kétnapos tanácskozáson számos érdekes előadás hangzott el a Gárdonyi és kortársai műveiben megjelenő humorról, többek között Bródy Sándor, Mikszáth Kálmán, Pósa Lajos, Rákosi Jenő írásairól. Izgalmas volt az a kitekintés is, ahogyan az előadók a kelet-felvidéki Kisgéres anekdotakincsét, illetve a székely népnyelvben megjelenő humort bemutatva bizonyították, mennyire egységes a magyar humor az egész Kárpát-medencében. A keresztény humor múltja, jelene és jövője téma kapcsán több előadó is szólt a Gárdonyi-művekben megjelenő istenkeresésről és azokról a párhuzamos motívumokról, amelyek történelmi regényeiben felfedezhetők.

Az előadók gyakran hivatkoztak Gárdonyi Géza Titkosnapló és Keller Péter Az élő Gárdonyi-arc című könyvére, az immár Szőlősgyörökön élő Gárdonyi-dédunoka kutatási eredményeire. Új ismeretekkel gazdagodhattunk Csillag Péter előadásából, aki nagyapja, Molnár C. Pál festőművész munkásságát, humorát mutatta be, Buváry Lívia Gárdonyi Géza és Dankó Pista közösen szerzett nótáiból énekelt, Turi Bálint színművész pedig Göre Gábor alakját személyesítette meg.

Tudjuk, hogy már a fiatal Gárdonyi is írt humoros karcolatokat, anekdotikus tárcákat, legtöbbször álnéven (ilyen például sikeres politikai karcolatgyűjteménye), humorrovatokat szerkesztett különböző lapoknál, de az igazi sikert a Magyar Hírlapban folytatásban megjelent Göre Gábor-levelek hozták meg számára. Göre Gábor bíró úr annyira hiteles alakként jelent meg, hogy az olvasók izgatottan keresték Lepénd községet. Pedig Göre Gábor alakja Szőlősgyörökhöz, ehhez a Balatonboglárhoz közeli kis faluhoz kötődik, ahol az Egri csillagok írója gyermekkorának jelentős részét töltötte.

Szőlősgyörökön elevenen él Gárdonyi Géza és családja emléke, ezt a falu neve mellett a „Gárdonyi-település” tábla is jelzi. Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája és Klotz Péter, Szőlősgyörök polgármestere a konferencia résztvevőivel tett séta során az érdeklődőknek megmutatták Gárdonyi szüleinek a házát, a katolikus templomot, ahol házasságot kötöttek, és azt a házat is, ahol az a módos gazda élt, akiről Gárdonyi Göre Gábor figuráját mintázta. Szőlősgyörökön Göre Gábor ma is élő alak, itt áll köztéri szobra, és a helyi borászok összefogásának köszönhetően már megszületett a Göre bor is.

A IV. Göre Gábor Humorkonferencia szakavatott előadóinak véleménye szerint sajnálatos, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét csak az általános iskola 6. osztályában tanítják házi olvasmányként, és a későbbiekben írásai már nem szerepelnek a tananyagban. Pedig fontos szerepe lenne a diákok hazafias nevelésében, történelmi ismereteik bővítésében más történelmi regényeinek is, hiszen a középiskolások már sokkal többet megértenének azok üzenetéből. Szerintük helye lenne Gárdonyi műveinek a középiskolák harmadik osztályában, a 16-17 évesek tananyagában az előmodernség magyar epikájánál Mikszáth Kálmán, Petelei István, Gozsdu Elek, Bródy Sándor írásai mellett. Gárdonyi Figurák című elbeszéléskötetéhez Mikszáth Kálmán írt Előszót, amelyben így fogalmazott: „...sok év sok tizenöt kötetét lapoztam már át, de egyet sem találtam köztük feltűnőbbet, mint fiatal írótársamnak ezt a könyvét, a Figurák-at. Tiszta kék ég alatt derült napsugár mosolyog, – a frissesség harmatja reszket az alakjain. Sok szín, sok szellem s még több elmésség.” A pályakezdő írót „veszedelmes vetélytársa”-ként méltatta Mikszáth Kálmán, és Gárdonyi valóban kora egyik legolvasottabb novellistája lett.

Az általános iskolában Gárdonyiról tanultak középiskolában történő bővítésének másik lehetősége az anekdotikus epikai konvenciók és a komikum műfajelméleti kérdéseinek bemutatása és tanítása lehetne. Felmerült a kérdés, vajon értjük-e az anekdotát, a komikumot. Értik-e a diákok az anekdota, a komikum, a humor szerepét, jelentőségét az irodalmi közgondolkodásban? Olvassák-e ma is Göre Gábor bíró uram könyveit?

Tudjuk, hogy egy-egy irodalmi műben az anekdota, a komikum szerepét csak akkor érthetjük meg, ha valamennyire ismerjük a magyar prózaepika anekdotikus, illetve komikus hagyományait. Gondolhatunk itt Csokonai Dorottyájában és Petőfi A helység kalapácsában az eposzi kellékek komikus átformálására. Mikszáth Kálmán a Gavallérokban, Krúdy Gyula a Boldogult úrfikoromban, Móra Ferenc A gyevi törvényben, Kosztolányi az Esti Kornélban vagy Esterházy Péter a Kis magyar pornográfiában szintén használta a magyar anekdotikus epikai hagyomány és a komikum elemeit.

A humorkonferencia előadói egyetértettek abban, hogy Mikszáth és Gárdonyi írásainak a megjelenése idején a humor jobbító szándékú volt, a nemzeti felemelkedést, a társadalmi fejlődést szolgálta. Gárdonyi Géza Göre Gábor bíró úr humoros történeteiben megtalálta azt a hiánypótló formát, amellyel a szélesebb olvasói réteget is taníthatta, nevelhette. Ilyen például Az förödésrül szörzött tapasztalat, A szamár versönygés, A nemzeti szalóny, Az lepéndi kórmány változás története. Játék ez az olvasók és a szereplők látásmódjának, nyelvhasználatának távolságával. Gárdonyi társadalomkritikájában felhasználja az olvasók többlettudását, fölényét csakúgy, mint humorérzéküket. A középiskolai magyar irodalom tanítása során foglalkozni lehetne és kellene Göre Gábor bíró uram humoros formában előadott társadalomkritikájával, a komikum és az anekdotikus hagyományok felelevenítésével, a komikum forrásával és változataival, a nevetés hatalmával.

Gárdonyi Géza, az Egri csillagok című történelmi regény (2005-ben „Magyarország legkedveltebb regénye”) szerzőjének a munkásságával kapcsolatban szükség lenne az általános iskolában elsajátított ismeretek bővítésére, kiegészítésére, amihez a tanároknak és a diákoknak egyaránt segítséget jelenthet Keller Péter Az élő Gárdonyi-arc című könyve.

A konferencián az említetteken kívül még sok érdekes előadás hangzott el. Előadók voltak többek között Gabri Rudolf igazgató (Nagykaposi Magyar Közösségi Ház), Gombos Péter egyetemi docens (Kaposvári Egyetem), Kovács Árpád irodalomtörténész (ELTE), Kovács Gábor egyetemi adjunktus (Pannon Egyetem), Korzenszky Richárd OSB perjel, Laczkó András irodalomtörténész és Rákos András családkutató is.

„És minekutána sokan kérdözték, hogy ki fia lánya vónék? és eggy úgy is kérdözött hogy ki az a tsuda okos embör? hát én ugyan errül szólani nem szándékoltam, de mondok ha mán kérik vagyok én ojan embör, hogy mögér az én jellösségöm is egypár mártás téntát, mivelhogy ijen biró mint én nem mindön bokorban teröm, ezt lyózanul is elmondhatom. Hát éngöm a lyóságos Szentisten Lepéndön teremtött ű szent kögyelmiből, a miért aszondom, hogy hálistennek, noha bal tsillagzat is ragyogott az böltsőm fölött, de azér néköm még asse árt. Mer észszel okossággal mindön bajbul ki gázol az magyar, mint ebben a könyvemben is kipéldázódik.”
(Részlet Göre Gábor bíró úr könyveiből)