Olvasási idő: 
7 perc
Author

Kaleidoszkóp

2017. január-február

Százak Tanácsa

A Százak Tanácsa 1996-os létrehozásakor Fekete Gyula író elképzelése az volt, hogy különböző szervezetek által javasolt, országosan ismert embereket hívjanak össze, mondván: „Nehéz helyzetben az ország. Követelő szükség a java erők minél teljesebb összefogása.” 150 szervezet 2500 nevet ajánlott. A legtöbb szavazatot kapott száz tagból jött létre a Százak Tanácsa azzal a céllal, hogy „nemzeti sorskérdésekben, a legfontosabb közéleti ügyekben-gondokban nyilatkozataival, állásfoglalásaival legjobb tudása, jó lelkiismerete szerint hitelesen képviselje a civil társadalmat”. A szervezet honlapján bővebben (www.szazaktanacsa.hu) olvashatunk létrejöttéről, szellemiségéről, legfontosabb állásfoglalásairól, és megtalálhatjuk a tagok, valamint az örökös tagok névsorát. Rendszeresen tartott tanácskozásaik, konferenciáik nyilvánosak. Most a legutóbbi tanácskozások témáit mutatjuk be.


Összetartozás és nemzettudat

A Százak Tanácsa 2016. december 1-jén, a Magyarság Házában tartott tanácskozásán dr. Andrásfalvy Bertalan professzor adta át dr. Balogh Júliának a „Haza Embere” oklevelet, amelyet posztumusz Csoóri Sándornak, a világban élő magyarok örökös elnökének szavaztak meg a Százak Tanácsa tagjai. Gyimesi János kosárlabda-mesteredző a résztvevők figyelmébe ajánlotta Judik Zoltán mérnök, a nagy magyar kosárlabda-válogatott tagja javaslatát: „Tegyük ki házainkra mindennap a nemzeti zászlót!”, ami összetartozásunkat és magyarságtudatunkat erősíti.

A népesedéspolitikai kérdésekhez többen hozzászóltak, hangsúlyozva dr. Kopp Máriának, a 2012-ben elhunyt orvos-pszichológusnak a társadalmi kohézió kiemelt szerepére és erősítésének lehetőségeire vonatkozó megállapítását. Dr. Kopp Mária szerint a társadalmi kohézió, a társadalmi tőke csökkenése, tehát a lelkiállapot változásai a magyar demográfiai krízis alapvető meghatározói. Az 1956 utáni rezsim felismerte, hogy számára a legnagyobb veszély az összetartozás, a nemzettudat. Fokozatosan létrehozták a legvidámabb barakkot, ahol kiskaput nyitottak az anyagi előrejutás, a kocsi, a külföldi utak felé. Ebből az időből származik a „kicsi vagy kocsi” tragikus szójátéka. A társadalom értékrendjének ilyen irányú átalakulását hatékonyan erősítette azoknak a reklámoknak a betörése, amelyek az anyagi előrejutást vetítették az emberek elé mint egyetlen értékmércét. A tanácskozáson hozzászólók véleménye szerint tanulnunk kellene Svédországtól, Finnországtól, ahol sikeres a társadalmi tőke megerősítése, amelynek legfontosabb színterei a család, az óvodai és az iskolai nevelés.


Második agy?

Január 5-én dr. Bardócz Zsuzsanna, a táplálkozástudomány professzora tartott izgalmas előadást arról, hogy a tudományos kísérletek megállapítása szerint tulajdonképpen két agyunk van. Az utóbbi három-öt évben sokasodtak meg azok a kutatási eredmények, amelyek azt bizonyítják, hogy a bélrendszerünk egyfajta második agyként működik.

Általában egy ember testén és testében minimum ezerféle mikroba, vírus, baktérium, gomba él – legtöbbjük a bélrendszerünkben. Ezeknek a bélrendszerünkben élő mikrobáknak a közössége jelentősen befolyásolja az életünket. Azzal, hogy sokféle mikroba van a szervezetünkben, tulajdonképpen az immunrendszerünket is állandóan tréningezzük és stimuláljuk. Ha nincs elég stimulus, akkor az immunrendszer nem fejlődik ki jól kisgyermekkorban, és ez később különböző immunológiai problémákhoz vezethet.

A belünkben élő mikrobióta (a mikrobák összessége) körülbelül másfél kilót tesz ki, ugyanannyit, mint az agyunk, és háromféle módon is üzen az agynak. Közvetlen kapcsolatot biztosít a vagus ideg. Az immunrendszer is üzen az agynak a bélen keresztül. A harmadik, legérdekesebb kapcsolat a mikrobióta termelte neurotranszmittereken (ingerületátvivő anyagokon) keresztül történik. Ez egy teljesen tudat alatti, kémiai kapcsolat. Bizonyos dolgokról már tudjuk, hogy a tudatos agyunk helyett tulajdonképpen a bélbaktériumaink döntenek róluk, vagyis a mikrobiótánk valójában egy „második” agyként funkcionál.

Dr. Bardócz Zsuzsanna példaként említette, hogy ételválasztásunkat is főként a bélbaktériumaink befolyásolják, mert kikövetelik a maguk részét a táplálékból. Ugyanakkor az általunk elfogyasztott ételek nagymértékben befolyásolják azt, hogy milyen a mikrobiótánk összetétele. Nagyon komoly kapcsolat van a táplálékunk, a bélrendszerünk szerkezete és a mikrobáink között. Az emberi emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok genetikai anyagának összessége, a mikrobiom kölcsönhatásban áll emberi génjeinkkel, és azokat sokféle módon befolyásolja.

A professzor asszony elmondta, hogy a táplálkozással befolyásolhatjuk a szervezetünkben élő baktériumok és gombák milyenségét. Ugyanakkor nagyon fontos az is, hogyan alakul ki az eredeti mikroflóránk, amely a születéskor már jelen van. Az ember a születésekor meglévő mikrobiótát elsősorban az édesanyjától örökli; a magzatvízből, a méhlepényből, a szülőcsatornából szedjük fel az első mikrobagyűjteményt. Ehhez járul a szoptatás alatt és a családtagoktól egy újabb adag mikroba, majd pedig a környezetből. Tulajdonképpen úgy alkalmazkodunk a környezetünkhöz, hogy átvesszük ezeket a mikroorganizmusokat. Amikor aztán az ember elkezd saját maga táplálkozni, az elfogyasztott táplálék, az utazásaink, emberi kapcsolataink és környezetünk változása befolyásolja a mikroflóránkat. Minél változatosabb a mikroflóránk, annál biztosabb védettséget nyújt a betegségek, fertőzések ellen. Ezért is fontos, hogy az embernek egészséges külső-belső mikroflórája legyen.

A professzor asszony arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy az orvosilag nem indokolt császármetszés, a túlsterilizálás káros lehet, mert eltünteti a mikrobákat vagy egy részüket. Mára már az is kiderült, hogy a bélflóra összetétele és a kövérség-soványság között kapcsolat van. Ez attól is függ, hogy milyen ételt kívántat meg a mikroflóra az emberrel.

A stressz elkerülése rendkívül fontos lenne, mert a stressz is hat a mikrobiótánkra. A stressz leszűkíti a bél felé menő ereket, a második agyunkban, a bélrendszerben lelassul az emésztés, lelassulnak az ürítési, méregtelenítési folyamatok. Sajnos vannak olyan vegyszerek a táplálékban, amelyek szintén hatnak a mikroflóránkra. Célszerű lenne stresszmentesen, nyugodt körülmények között étkezni, hogy azonkívül, hogy az étel tápláló és egészséges, a környezet is kellemes legyen. A téli táplálkozásban rendkívül fontos volna, hogy rengeteg nyers zöldséget és sok egészséges, zöldséggel teli levest fogyasszunk.

Bardócz Zsuzsanna professzor asszonnyal egy hosszabb interjút olvashatnak a táplálkozásról az Új Köznevelés 2013/6–7. számában (folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/taplalkozas-egeszseg-videkfejlesztes), amelyben így összegzi véleményét: „Az egészséges táplálkozáshoz arra volna szükség, hogy amennyire csak meg tudjuk magunknak engedni, minden élelemből vegyszermentes változatot vásároljunk. Menjünk el a termelői piacokra, ismerkedjünk meg a termelőkkel: ki milyen ember, milyen módszerrel állítja elő az élelmiszert; csak akkor használ-e vegyszert, amikor muszáj. Vásároljunk olyan emberektől, akikben megbízunk. Tehát, hogy próbáljunk vegyszermentes táplálékot fogyasztani, tiszta artézi vizet igyunk, és igyekezzünk kirándulni a hétvégeken, kint lenni, amennyit csak lehet, a természetben, a tiszta levegőn.