Olvasási idő: 
12 perc
Photographer

Kalandozás a laboratóriumban

Laborkaland – A csoda odabent van! címmel interaktív középiskolai oktatónapot tartott a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium közhasznú kutatóvállalata áprilisban. A laborlátogatással, kísérletekkel, interaktív előadásokkal teli egynapos program során igyekeztek élményszerűvé tenni a kémiát, és megszerettetni a középiskolás diákokkal az analitikát, az elválasztástechnikát.

A szervezők most újra meghirdették a Laborkaland programot, amelyre rövid esszék megírásával jelentkezhetnek a diákok az ország bármely pontjáról. Riportunkban az egyedülálló kezdeményezés mellett arra is választ kerestünk, hogy valójában mi történik a laboratóriumok misztikusnak tűnő világában.

LÁTOGATÁS A LABORATÓRIUMBAN

A csoda odabent van… Független laboratórium… Elválasztástechnika… Érdekes kifejezések. És hogy mit is jelenthetnek valójában? A legcélravezetőbb, ha magunk járunk utána, és ellátogatunk a Fóti útra, egyrészt, hogy a november 5-én megrendezendő Laborkaland helyszínéről hitelesen számolhassunk be a tanároknak és a diákoknak, másrészt pedig azért, mert még sosem jártunk laboratóriumban. Elnézést: független laboratóriumban… Egyáltalán mit jelent ebben az esetben az, hogy független?

– A független ebben az értelemben azt jelenti, hogy nem tartozunk a hatóságokhoz, de nem függünk az egyes piaci szereplőktől, gyártóktól sem. A vizsgálati eredményeinket kizárólag a megrendelőink láthatják. Ennek köszönhetjük megkérdőjelezhetetlen hitelességünket is – mondja Zanathy László, a cég ügyvezető igazgatója, aki mosolyogva fogad minket a piros téglás épület előtt, és azonnal egy labortúrára invitál bennünket. Köpenyt húzunk, és belépünk a csodák világába! – Igen, ez valóban egy fantasztikus világ! Nem véletlenül választottuk „A csoda odabent van!” jelmondatot az oktatónapunkhoz – folytatja lelkesen. – A laboratóriumi vizsgálatokban ugyanis talán az a momentum a legérdekesebb, amikor egy anyag számtalan vegyületéből megragadjuk, „fülön csípjük” az általunk vizsgálni kívánt molekulát. Ha ez megtörtént, megmérjük a keresett anyag mennyiségét. Ez az elválasztástechnika, egy gyönyörű, rendkívül izgalmas tudomány. Itt, a laborban a szupermodern berendezések mellett leginkább az emberi kreativitásra van szükség ahhoz, hogy gyorsan, továbbá biztos, megalapozott szaktudásra, hogy hiteles eredményt kapjunk.

A laboratóriumban nagy a sürgés-forgás. Most a környezetvédelmi üzletág folyosóin járunk. A termekbe bekukkantva a kémcsövek és egyéb különleges eszközök fölé hajoló munkatársakat látunk, majd halk zümmögésre leszünk figyelmesek, amely hatalmas, embernagyságú gépekből származik. Mint megtudjuk, ezek a kromatográfok, itt „csípik fülön” a molekulákat. 

Több mint húsz évvel ezelőtt, a laboratórium megalapításakor kezdték el vizsgálni a felszíni vizeket, a talaj- és ivóvizet, a levegőt, magát a talajt és a hulladékot. Nem sokkal később a laboratórium élelmiszereket is górcső alá vont, majd kiegészítették a palettát a gyógyszerek ellenőrzésével is.

– Azért nagyon fontos a munkánk – magyarázza Zanathy László –, mert az egészségünket erőteljesen befolyásoló, minket körülvevő világot vizsgáljuk. A vizet megisszuk, a levegőt belélegezzük, élelmiszer nélkül éhen halnánk, és egy rossz gyógyszer is komoly veszélyt jelenthet. Közel 25 éves fennállásunk során hatalmas tapasztalatot gyűjtöttünk ezeken a területeken, és kötelességünknek érezzük, hogy ezt a tudást megosszuk másokkal is. A Laborkaland programnak is ez a célja. Úgy gondoljuk, hogy a természettudományok, azon belül is a kémia, sajnos nem tartoznak a legnépszerűbb tantárgyak közé, pedig aki a továbbtanulása során ezt az irányt választja, bizony nemcsak jó eséllyel helyezkedik majd el, hanem kreatív, hasznos munkát is végezhet, arról nem is beszélve, hogy ilyen szakemberekre számos területen nagy szükség van!

A másodikos, harmadikos középiskolások még a pályaválasztás előtt állnak, a kémia (fizika, biológia) iránt érdeklődő fiataloknak talán éppen ez lehet a legjobb pillanat arra, hogy megismerkedjenek egy vizsgálólaboratórium csodálatos világával, és megérintse őket az az érzés, hogy egy vegyész mennyire másként látja a minket körbevevő világot, benne a különböző anyagokat és dolgokat: a levegőt, egy génmódosított ételt vagy egy gyógyszertablettát.


KÍSÉRLETEK DIÁKNYELVEN

A Laborkaland program során az ide érkező diákokat röviden felkészítik az itteni viselkedés szabályaira, majd az érdekes esettanulmányokat taglaló előadások után körbevezetik őket a laboratóriumon. Ebéd után következnek a kísérletek, amelyek során – Öveges professzor szellemét megidézve – olyan egyszerű, gyorsan végrehajtható, a középiskolai tanulmányokra épülő kísérleteket hajtanak végre együtt, amelyek egyben a laboratóriumi vizsgálatokat is modellezik.

A kísérleteket Szomorné Orosz Lotti, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa dolgozta ki, aki kémia szakos tanár végzettségű. És hogy milyen módszerrel közelítenek a diákokhoz?

– Igyekszünk az ő nyelvükön megszólalni. A kifejezetten erre a célra létrehozott munkafüzetünkben szemléletes példákon keresztül mutatjuk be a laboratórium világát, mindezt kedves rajzokkal illusztráltuk. A kísérletek könnyen elvégezhetőek, látványosak, egyáltalán nem veszélyesek, viszont rávilágítanak egy-egy kémiai folyamat lényegére. A tanároknak mindez igen jó példával szolgálhat arra, hogy kevés eszközzel is remek demonstrációt lehet tartani.

S mindez milyen hatással volt a diákokra? Az első program végén kitöltött kérdőívek alapján valóban nagy élményt jelentett számukra az interaktív laboratóriumi oktatónap.

„Megismerhettük egy valóságos labor mindennapjait! Beleláttunk a működésébe, hihetetlenek voltak a vizsgálóberendezések!”

„Megtudtuk, hogyan vizsgálják az élelmiszereket, ezt sosem felejtjük el! El tudnám képzelni, hogy a jövőben ilyen fejlett technika mellett dolgozzak!”

„A legjobban az tetszett, amikor saját magam tapasztalhattam meg a kísérletezés varázsát!” – értékelték a laborkalandot a középiskolások.

Miért van szükség laboratóriumra?
Hogy megismerjük egy minta összetevőit, kiderítsük, van-e benne veszélyes anyag, megfelel-e a törvényi szabályozásnak. Mindehhez nagy szakértelem, tudás, a legszigorúbb szabályoknak megfelelő vizsgálati környe­zeti feltételek, modern berendezések szükségesek.
A környezetanalitikai üzletágban ivóvizet, szennyvizet vagy szennyezett talajt vizsgálnak, de elvégzik többek
között a munkahelyek levegőjének elemzését, és analizálják a hulladékokat is. Másik nagy üzletágukban az élelmiszereket, étrend-kiegészítőket vizsgálják meg számtalan módon (többek között az összetétel, a toxikológiai, mikrobiológiai szempontok alapján). Gyógyszerek fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatát is elvégezik.

Munkában a diákok

Az eseményről megkérdeztük az egyik kísérőtanárt is. Kútvölgyi Viktória, a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola kémia-biológia szakos tanára a következőképpen foglalta össze az élményeket:

– Az április 25-i interaktív laboratóriumlátogatásra négy diákunk jelentkezett, ők a pályamunkájukat az étrend-kiegészítők témakörében írták. Fogalmazásukban igyekeztek felsorakoztatni az étrend-kiegészítők mellett és az azok ellen szóló érveket. A gyerekek hihetetlenül élvezték a vállalat vezetőinek lebilincselő, érdekes előadásait, a képi anyagokkal megjelenített tudományos magyarázatokat. Ezután következtek a kísérletek és a mérések: szűrőt készítettünk, megfigyeltük egy klorofill tartalmú oldat reakcióit, megmértük a szörpök és a méz cukortartalmát, sőt megismerkedtünk a GC‑MS elnevezésű gázkromatográf-tömegspektrométerrel is. A nap vége felé még sok-sok érdekességet megtudhattunk a laboratóriumról. Egy rövid kérdőív kitöltésével felmérhettük az újonnan szerzett ismereteinket, s végül az erre az alkalomra készült rövid, szemléletes munkafüzettel, illetve a részvételt, a program elvégzését igazoló oklevéllel és értékes tapasztalatokkal távoztak a diákok, s mi, kísérő tanárok szintén.  A szervezőknek sikerült valóban élményszerűvé tenni az iskolában tanultakat. Nekünk tanároknak is jó ölteteket adott a program, amely a másodikos, harmadikos középiskolásoknak, a kémia (fizika, biológia) iránt érdeklődő fiataloknak jó alkalom arra, hogy megismerkedjenek egy igazi laboratórium csodálatos világával.

Mit vizsgálunk a mézben?
A mézhamisítás erősen visszaszorulóban van az utóbbi években, köszönhetően a rendszeres vizsgálatoknak és ellenőrzéseknek. Számtalan olyan paraméter van, amelyet vizsgálhatunk, és bár egyet-egyet könnyű kijátszani, az összeset képtelenség. Ilyen paraméter például a cukorösszetétel, a pollentartalom, cukortartalom, nedvességtartalom, vízben oldhatatlan szilárdanyag-tartalom, savfok és pH, szabad sav-tartalom, diasztázaktivitás, HMF tartalom, invertáz-tartalom, elektromos vezetőképesség, prolin-tartalom, C-4-es, a növényekből származó cukrok kimutatása, glicerin-tartalom.

– Önnek személyesen miért volt fontos ez a program pedagógiai szempontból?

– Mert lehetőséget láttam benne, hogy a tanulók bővítsék az ismereteiket a valós életben megélt tapasztalataikon keresztül. Teljesen más élmény egy laboratóriumban az előírásoknak megfelelően felöltözve kísérleteket végezni, megtapasztalni az eredményt, mint a tanterem négy fala között fantáziálni ugyanerről. Sokkal életszerűbb, közelebb hozza őket a mindennapi élethez az élelmiszer vizsgálata, s ezáltal a kémiához, az élelmiszerismeret tantárgy tanulásához. Sokkal elmélyültebben, érdeklődőbben fogadja be a tantárgyi tudást, aki látja ennek jelentőségét. Például egy üveg méz cukortartalmának mérését követően máris másként vesznek a kezükbe egy üveg mézet a laboratóriumi vizsgálaton résztvevők. S valaki minél többet tud és tanul, annál inkább rájön, hogy mennyi mindent nem tud, s ez a tudásvágy tovább gördülve az élet minden területére áttevődik. Ezért nagyon fontos, hogy megragadjak minden alkalmat a diákok érdeklődésének felkeltéséhez, ami még az iskola keretein is túlmutat.

– Adott-e a látogatás új ötleteket a tanításhoz?

– Még fontosabbá vált, hogy felhívjam a diákok figyelmét arra, hogy amit éppen tanulunk az adott órán, azt az életben hogyan tudják kamatoztatni.

– Mi volt a véleménye a kísérletekről?

– Nagyon jók voltak. Különösen tetszett az étrendkiegészítő, illetve a fogyókúrás szer vizsgálatánál a fenolftalein kimutatása, amely nem volt feltüntetve az összes összetevők között. De említhetném például a szörpök cukortartalmának mérését is, amely a vendéglátóiparban foglalatoskodók számára igazán érdekes tevékenység.

Mutasd a DNS-ed, megmondom, ki vagy!
Magyarországon az Alaptörvényben (XX. (2)) tiltják a genetikailag módosított szervezetek, fajták termesztését. Éppen ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani (termelőknek, gyártóknak, forgalmazóknak és fogyasztóknak egyaránt) az élelmiszereink GMO-vizsgálatára, hiszen a termékekben talált genetikailag módosított összetevők egészségkárosodást okozhatnak és használatuk komoly jogi következményekkel is járhatnak.


LEGKÖZELEBB: NOVEMBER 5-ÉN

Az ősszel újra meghirdetett programra egy rövid esszé megírásával lehet jelentkezni. A szervezők ugyanis fontosnak tartják, hogy a diákok már a laborlátogatás előtt ráhangolódjanak erre az érdekes területre. A második Laborkalandra a következő témakörökben lehet pályázni:

  • Miért fontos a felszíni vizeink, az élővizek vizsgálata?
  • Milyen hatást fejtenek ki a csomagolóanyagok az élelmiszerekre?
  • Hogyan döntjük el, hogy hamis-e egy gyógyszer?

A laborkalandozásra vágyó diákok október 20-ig küldhetik el dolgozataikat a www.laborkaland.hu honlapon található e-mail címre. Az egész országból jelentkezhetnek a kémia iránt érdeklődő fiatalok, akik számára a program természetesen ingyenes, sőt, a szervezők a távolról érkezők útiköltségét is megtérítik. Örömmel látják a kísérőtanárokat is.

Elhagyjuk a Fóti úti vöröstéglás épületet, ahol „a csoda odabent van”. Azoknak pedig, akiknek esetleg kedvük támadt ellátogatni az analitika fellegvárába, azt üzenjük: Laborkalandra fel!