Jövőkép az oktatásban

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke, valamint a Nemzeti alaptanterv (NAT) megújításáért felelős miniszteri biztos elmondta: a Csépe Valéria professzor asszony által vezetett szakmai csapat tavaly elkészítette a NAT tervezetét, amelyhez mintegy 600 vélemény érkezett, főként pedagógusoktól. Jelenleg a tervezet finomhangolása folyik, de ezzel párhuzamosan készülnek az új kerettantervek is, amelyek mellé módszertani ajánlásokat is megfogalmaznak. A vélemények egyik fele a különböző tantárgyak óraszámának növelésére, míg másik fele a gyermekek óraszámának csökkentésére vonatkozott, tehát nehéz igazságot tenni. Mint Hajnal Gabriella elmondta: a heti 30 feletti óraszám még gimnáziumban is sok, azonban ennek csökkentését egy lépésben nem lehet elvégezni. Az elnök asszony saját bevallása szerint támogatta volna a komplex természettudományos tantárgy létrehozását, hiszen az iskola lényege, hogy a tanulók élményalapú oktatásban részesüljenek, továbbá véleménye szerint ez a szaktanárhiányt is enyhítené. Az új NAT bevezetésével kapcsolatban jelenleg is komoly egyeztetések folynak, előterjesztések vannak folyamatban. Az már bizonyos: 2020 szeptemberétől az 1. és 5. évfolyamon már eszerint fognak tanulni a gyerekek.

Ugyan a pedagógusok óraszámának csökkentése is tervbe van véve, de arra csak a NAT-ban szereplő tanulói óraszámcsökkentés esetén van lehetőség. Jelenleg a KK által fenntartott intézményekben heti 23,2 az átlagos óraszám, az ideálisnak tartott heti fix 22 tanóra azonban egyelőre gazdaságilag még elérhetetlen. A pedagógusok fizetésével kapcsolatban Hajnal Gabriella elmondta, azt a továbbiakban is emelni kell, a tervek szerint a pályakezdők ösztönzése érdekében főiskolai végzettséggel 220 ezer forint, egyetemi végzettséggel pedig 230 ezer forint lesz a kezdő fizetés. A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat is ki kell terjeszteni – jelenleg 2500 ösztöndíjas van. Cél továbbá az is, hogy az intézményvezetők bérét ne az iskola mérete határozza meg, hanem egyéb minőségi mutatók, mint például a lemorzsolódás arányának csökkentése. A pedagógusképzés mostani hatéves képzési idejével szemben egy ötéves képzés lenne üdvözítő, valamint az, ha a gyakornoki időbe be lehetne számítani az utolsó évet.

„Az idegen nyelvi oktatással kapcsolatos reformok jól haladnak, a konvergenciarégiókban igen jó az informatikai eszközellátottság, a hátrányos helyzetű régiókban azonban még van feladatunk, de például egy LEGO Matek programmal csodákat lehet művelni” – hangsúlyozta Hajnal Gabriella. Kérdésre válaszolva elmondta: ezentúl minden olyan tantárgyból, ami tizedikben véget ér, a rá következő évi őszi félévben lehet majd előrehozott érettségit tenni.

Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a szakképzés stratégiai kérdéseiről tartott előadást. Elkészült a Szakképzés 4.0 stratégia, mivel mára szinte minden szakma hiányszakmává vált, ugyanakkor a robotizáció miatt csökken a képzetlen munkaerő iránti igény, sőt új szakmák jelennek meg. A digitális kompetencia alapelvárássá vált, aminek szükségességét lesújtó példával szemléltette: ma Magyarországon mindössze 64 ember képes okosházak építésére. Ezenfelül a nyelvismeret is egyre több munkakörben követelmény. „Az alapképzésre kell építenünk, illetve folyamatos egyeztetésekre van szükség a gazdasági szereplőkkel. Ezért létrehoztuk az ágazati készségtanácsokat: a turizmus-vendéglátástól kedve a mezőgazdaságig összesen 19 tanácsot” – emelte ki Pölöskei Gáborné.

Változtatás nélkül fogadta el a kormány a Szakképzés 4.0 stratégiát, mely választ adhat a negyedik ipari forradalom kihívásaira. A stratégia három pillérre épül, célja, hogy vonzó környezetet, diákok számára karrierlehetőséget és naprakész tudású oktatókat biztosítson. Ennek eszközei a korszerű ágazati tanműhelyek és oktatási tartalmak, egy mindenki számára átlátható, egyszerű képzési szerkezet és egy új ösztöndíjrendszer. Mindezek mellett elvárás a szakoktatók fejlesztése, megbecsülése és egy vállalati helyszínű akkreditált pedagógus-továbbképzés. A jövőben a szakképzési struktúra is átalakulna, így gimnázium, technikum és szakképző iskola várná a szakmát tanulókat. Rendkívül fontos, hogy az általános iskolai technikaórák megerősödjenek, szakmai elméletből pedig sokan buknak, ami jelzésértékű. A stratégia szerint ún. orientációs osztályokat is létrehoznának, amelyek segítenék eligazodni a tanulókat abban, milyen irányban folytassák tanulmányaikat. Az iskolák eldönthetnék, kívánnak-e élni ezzel a lehetőséggel. A technikumban a tizedik osztály végén egy általános alapvizsga után indulna a három évet magába foglaló duális képzés. Ezt követően fokozatosan engednék ki a tanulókat a munkaerőpiacra, az első két évet tanműhelyben kellene eltölteniük. A tizenkettedik év végéig maximum három tantárgyból lehetne előrehozott érettségit tenni, onnantól kezdve pedig közismereti tantárgyak már nem lennének, csak idegen nyelv és szakmai tárgyak. A szakképző iskola hároméves lenne, az első évben a tanulók még nem mennének vállalathoz, csak azt követően.

A lemorzsolódás csökkentésének érdekében is új stratégiát dolgoztak ki. Erősítik a kompetenciamérést, illetve bevezetik az orientációs évet. Ehhez kapcsolódva jelenleg is folyik egy pilotprogram. Készül továbbá az ún. Dobbantó program is az általános iskolát 15 éves korukig el nem végzőknek, a HÍD-programokat pedig kivezetik. Az eddigi helyett egy általános szakképzési ösztöndíj lenne, az első évben ugyanakkora összegű minden tanuló esetében, utána pedig a tanulmányi eredménytől függően változna. Az ösztöndíj egyik felét csak a sikeres szakmai vizsga után kapná meg a diák. A tehetséges, de hátrányos helyzetű gyerekek továbbra is részesülhetnének Apáczai-ösztöndíjban. A végleges törvénytervezetek várhatóan novemberre készülnek el, így jövő januárban már hatályba is léphetnének, ami azt jelenti, hogy leghamarabb a 2020/21-es tanévtől vezethető be az új képzési forma felmenő rendszerben.