Jó gyakorlatok az Arany János Kollégiumi Programban (3. rész)

Mérési-fejlesztési rendszer és elektronikus tanulói portfólió

Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola
http://www.gandhigimi.hu

1. A jó gyakorlat tartalmának rövid összefoglalása:

Mérési-fejlesztési struktúránkban különválasztottuk az előkészítő és a 9–12. évfolyamokat, ami az eltérő tantervek és az újonnan bevezetett epochális oktatás miatt volt szükséges.

Fontosnak tartjuk, hogy már leendő tanulóink körében megkezdjük a képességek felmérését, ezért a nyolcadikos diákok a februári Gólyaváró hétvégénken játékos felmérésen vesznek részt. Az így kapott információk segítik a gyerekek korai megismerését, a heterogén összetételű tanulói közösségek kialakítását, valamint a pedagógusokra váró feladatok tervezését.

Az előkészítő évfolyamon valósul meg a következő mérési szakasz – a bemeneti mérések határideje szeptember közepe. Az epochális oktatáshoz igazodva a szaktanárok komplex humán, természetismeret, matematika és idegen nyelvi területen végeznek kompetenciaalapú mérést, amit az iskolapszichológus és a fejlesztőpedagógus mérései egészítenek ki. A kiértékelések határideje szeptember harmadik hete. Az eredmények a kollégiumi nevelőkhöz kerülnek, akik szeptember végéig készítik el az egyéni fejlesztési terveket. A fejlesztési időszak minden előkészítős tanulóra kiterjedően október elején indul, és május közepéig tart. A fejlesztő foglalkozásokat a délutáni időszakban a kollégiumi nevelők és szakemberek tartják, heti négy alkalommal, 10–12 fős szintcsoportokban, forgó rendszerben. A hét folyamán így minden diák egy szövegértési, egy logikai, egy tanulásmódszertani és egy művészetterápiás fejlesztésben részesül, szükség esetén kiegészítve a pszichológus és a fejlesztőpedagógus foglalkozásaival. A fejlesztőmunka és a tanulók értékelése negyedévente, osztálykonferenciákon történik, ahol minden diákról szót ejtünk. Ezután lehetőség nyílik a fejlesztési tervek módosítására és folyamataik korrigálására. A kimeneti mérések május közepén esedékesek, ilyenkor a bementi mérésekkel megegyező területeken és mérőeszközökkel dolgozunk. Az eredmények kiértékelése, fejlesztési tervekben történő rögzítése tanév végéig valósul meg.

9–12. évfolyamon a folyamat hasonló az előkészítő évfolyamon bemutatott modellhez, eltérések az alábbi területeken vannak: a szaktanárok az érettségi tárgyak és az idegen nyelvek területén végeznek kompetenciaalapú méréseket, míg a kollégiumi nevelők szövegértési és logikai kompetenciát mérnek; a felsőbb évfolyamokon heti egy szövegértési/logikai fejlesztőfoglalkozás kötelező, de bármelyik diák részt vehet szervezett tantárgyi fejlesztéseken, korrepetálásokon, tehetséggondozó foglalkozásokon is; a pszichológus és fejlesztőpedagógus már nem végez tanév eleji méréseket, de felmenő rendszerben tovább folytatják a munkát azokkal a tanulókkal, akiknek erre szükségük van.

Minden Arany János Programban tanuló diák rendelkezik egy elektronikus portfólióval, mely az összes, a program által előírt dokumentációt (pl. fejlesztési tervek, egyéni fejlesztési naplók) és egyéb anyagot tartalmaz. A portfóliók belső hálózatról, egy szerveren érhetők el. Ehhez felhasználónév és jelszó szükséges, hozzáférni csak az osztályfőnökök, nevelők, szaktanárok és az arra kijelölt személyek tudnak. A feltöltött tartalom tanévek és tanulócsoportok szerint rendezett mappákban érhető el.

2. A jó gyakorlat bemutatása:

Melyek a bemutatott jó gyakorlat céljai? (pedagógiai, módszertani, oktatásszervezési, egyéb)

A tanulási folyamat szempontjából kulcsfontosságú kompetenciaterületek megerősítése és bővítése; a tanulók egyéni különbségeinek kezelése; tanulási kudarc, bukások és a lemorzsolódás csökkentése. Az elektronikus tanulói portfóliók létrehozásánál arra törekedtünk, hogy diákjaink dokumentumait egy könnyen és biztonságosan elérhető belső hálózaton tároljuk.

A jó gyakorlat mennyiben szolgálja a tanulók, szülők egyenlő hozzáférését a minőségi neveléshez, oktatáshoz?

Célunk, hogy a hátrányos helyzetben élő családok gyermekei nappali tagozatos gimnáziumi képzésben érettségi bizonyítványt szerezzenek. Az érettségi vizsgához vezető úton a hátrányok csökkentése és a felzárkóztatás kiemelkedően fontos. Ehhez elengedhetetlen az egyéni, személyre szabott fejlesztési folyamat megvalósítása, a hozzá kapcsolódó mérésekkel együtt. A diákok tanulmányi előmeneteléről a szülők negyed-, illetve félévente kapnak értesítést, az elektronikus napló felületéhez is bármikor hozzáférnek.

A jó gyakorlat mennyiben szolgálja a sikeres inklúziót?

Jó gyakorlatunkban hatékonyan valósul meg a szaktanárok, kollégiumi nevelők, szakemberek közti együttműködés. A megvalósításhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottsága, valamint az alkalmazott módszerek az inkluzív környezet alapjául szolgálnak. Az inklúzió további alapköve a személyre szabott szolgáltatások biztosítása a leírt jó gyakorlat során.

A jó gyakorlat mennyiben alkalmas arra, hogy szolgálja az áttérést a tananyagközpontú módszertanról a tanulóközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására?

A tanulásmódszertan-foglalkozások, kiscsoportos és egyéni fejlesztések, tantárgyi korrepetálások gyermekközpontú, tanulóbarát környezetben folynak.

A jó gyakorlat mennyiben alkalmas valamely kompetenciaterületen, műveltségterületen a kompetenciaalapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazására?

A kompetenciaalapú fejlesztések révén jó gyakorlatunk kifejezetten alkalmas a kompetenciaalapú oktatás megalapozására, alkalmazására.

Milyen hatások, eredmények várhatók a jó gyakorlat alkalmazásától?

Tanulási nehézségek, kudarcélmények, bukások és a lemorzsolódás csökkenése; tanulmányi eredmények javulása célzottan jelenik meg a jó gyakorlatban.

Milyen jellemző körülmények esetén (a tanulócsoportok összetevői, az együttműködő partnerek összetétele, települési, térségi jellemzők, a szervezeti működés sajátosságai stb.) működőképes az ajánlott jó gyakorlat?

A személyi és tárgyi feltételek megléte, illetve a folyamatba bevont személyek közti hatékony együttműködés tekinthetők jó gyakorlatunk alapjának. A fejlesztési munka hatékonyabbnak mondható, ha kisebb létszámú csoportokban vagy egyénileg valósul meg.

Mitől tekinthető újszerűnek, egyedinek a jó gyakorlat?

Szakembereket, óraadókat, roma szakkollégistákat is bevonunk a munkába; a fejlesztések kompetenciaalapúak; az értékelés osztálykonferenciákon történik; az adminisztráció és az előrehaladás nyomon követése elektronikus.

Hogyan lehet ellenőrizni és értékelni a megvalósulás folyamán a jó gyakorlat működésének eredményességét?

Értékelés az osztálykonferenciákon történik, az ellenőrzés alapjául a tanulói portfóliókba feltöltött fejlesztési naplók szolgálnak.

3. A jó gyakorlat eddigi hasznosulásának konkrét igazolása:

A végzősök bemeneti eredményei és tanulmányi eredménye sokat javult a tanévben (minden diák 50% feletti szövegértési és logikai tesztet írt, a hó végi értékelések alapján nőtt a 3,5-4 és 4 feletti átlaggal rendelkezők száma).

4. A jó gyakorlat humánerőforrás-igénye:

szaktanárok, kollégiumi nevelők, pszichológus, fejlesztőpedagógus, óraadók

5. A jó gyakorlat eszközigénye:

• mérőeszközök (az országos kompetenciamérés feladatsorai, szaktanárok által összeállított mérőeszközök)
• fejlesztő feladatok, játékok, mozgást-figyelmet-érzékelést fejlesztő eszközök
• elektronikus tanulói portfólióhoz: számítógép, hálózat, mapparendszer, dokumentumsablonok

6. A jó gyakorlat átvételéhez a jó gyakorlat tulajdonos intézményétől nyújtott támogatás bemutatása:

A rendszer kifejezetten a Gandhi Gimnázium profiljához igazodik, a helyszíni tapasztalatszerzés lehetőségét az intézmény biztosítani tudja.