Jó gyakorlatok az Arany János Kollégiumi Programban (1. rész)

Most induló sorozatunkban az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő iskolák jó gyakorlatait mutatjuk be, melyek a köznevelés tágabb körének is adnak átvehető pedagógiai javaslatokat.

Mert egyénre szabott fejlesztésre van szükség, és komplex módon közelítjük meg a kérdést. A legfontosabb az információgyűjtés a tanulóról. Az információgyűjtés területei: a tevékenységekben mutatott motiváltság és teljesítmény; erős oldalak, gyenge pontok; társas kapcsolatok; képességvizsgálatok; pszichológiai, pedagógiai vizsgálatok; a fiatalok önjellemzése, önértékelése; a szülők jellemzése a tanulóról.

2. A jó gyakorlat bemutatása:
Melyek a bemutatott jó gyakorlat céljai? (Pedagógiai, módszertani, oktatásszervezési, egyéb)

Az Arany János Program célja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres középfokú iskolai előrehaladásának komplex támogatása. Az Arany János Program további célja, hogy a célcsoport számára szakközépiskolai tanulmányaikhoz inkluzív pedagógiai környezetet, valamint a szociális és kulturális hátrányok kompenzálását, és ezeken keresztül a lemorzsolódás elkerülését biztosítsa az Arany János Programot megvalósító kollégiumokban. Az egyéni fejlesztési terv az Arany János Programban kiemelten fontos, hiszen a sikerkritérium a tanulók végzettséghez, illetve versenyképes szakmához juttatása.

A jó gyakorlat mennyiben szolgálja a tanulók, szülők egyenlő hozzáférését a minőségi neveléshez, oktatáshoz?

Az egyéni fejlesztési terv alapján történik a tanulóval való foglalkozás, a változásokat félévenként, és – ami nagyon fontos – a tanulóval közösen szükséges értékelni. Az értékelést korrekciónak kell követnie; a módosításokat a szülő és a tanuló is aláírja. Az egyéni fejlesztési terv elkészítése előtt fontos, hogy információt gyűjtsünk a tanuló addigi teljesítményéről, érdeklődési területéről, a családi háttérről, az egyéni célokról. Az egyéni fejlesztési terv megvalósításakor a bekövetkezett változásokat – akár pozitív, akár negatív – mindig rögzíteni kell.

A jó gyakorlat mennyiben szolgálja a sikeres inklúziót?

A kollégiumok felelőssége különösen hangsúlyos az Arany János Programba való bekerülés és a pályaorientációval támogatott előrehaladás, a képző intézménnyel való tanári és szülői együttműködés megszervezése és megvalósítása, az inkluzív pedagógiai közeg megteremtése és a diákok lemorzsolódásának elkerülése érdekében.

A jó gyakorlat mennyiben alkalmas arra, hogy szolgálja az áttérést a tananyagközpontú módszertanról a tanulóközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására?

Az Arany János Programban a középfokon tanuló diákokat ellátó kollégiumok vállalnak felelősséget azért, hogy a program célcsoportjához tartozó gyermekeket nappali rendszerű iskolai oktatást végző osztályokban, államilag elismert végzettséghez segítsék. Tanulónként egyénre szabott a pedagógiai támogatás.

A jó gyakorlat mennyiben alkalmas valamely kompetenciaterületen, műveltségterületen a kompetenciaalapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazására?

A csoportvezetők egyik fő feladata a felzárkóztatás, amelyben segít a fejlesztőpedagógus és a motiválásban a pszichológus is. Az egyéni fejlesztési terveket félévenként módosítjuk, viszont negyedéves értékelésekkel jelzünk a tanulónak, szülőnek, hogy hol kell hatékonyabban beavatkoznunk.

Önismereti foglalkozásokkal, életmód- és életviteli foglalkozásokkal segítjük a tanulók szocializációját. Közösségépítő szerepe van a csoportfoglalkozásoknak, programhétvégéknek, kollégiumi rendezvényeknek. A képzési és projekthétvégéken több kompetenciaterületet is igyekszünk érinteni, hogy majd a munkába állást és az élet nehézségeivel való megküzdést segítsük.

Milyen hatások, eredmények várhatók a jó gyakorlat alkalmazásától?

Hátrányok leküzdése, mentális problémák kezelése, szakmaszerzés, továbbtanulás, érettségi megszerzése.

Milyen jellemző körülmények esetén (a tanulócsoportok összetevői, az együttműködő partnerek összetétele, települési, térségi jellemzők, a szervezeti működés sajátosságai stb.) működőképes az ajánlott jó gyakorlat?

Elsősorban inkluzív környezet szükséges, ahol mind az iskola, mind a kollégium nevelőtestülete együtt tud gondolkodni, és minden tevékenységükkel segíteni a tanulók fejlődését, megbízhatóságát, terhelhetőségét.

Mitől tekinthető újszerűnek, egyedinek a jó gyakorlat?

Mind az iskola, mind a kollégium, mind a szülő közös érdeke, hogy a tanulók eredményesek legyenek. A hátrányos helyzetű tanuló a közvetlen környezetétől nem tud olyan jellegű támogatásban részesülni, mint amit az egyéni fejlesztési terv nyújt.

Hogyan lehet ellenőrizni és értékelni a megvalósulás folyamán a jó gyakorlat működésének eredményességét?

Elégedettségi mérésekkel kapunk visszajelzést, hogy mely területeken hatékony a munkánk, és hol kell még fejlesztenünk. Az intézkedési tervek megnevezik, hogy mivel tudjuk hatékonyabbá tenni a munkánkat.

A diákoknak biztosított különböző foglalkozásokat minden év végén értékelik a tanulók, és az itt kapott eredmények alapján hajtjuk végre a szükséges korrekciókat. A program és ezen belül az egyéni fejlesztési terv sikerességét mutatja az is, hogy évről évre nagyobb számban maradnak bent a tanulók a kollégiumban azért, hogy érettségi vizsgát tegyenek.

3. A jó gyakorlat eddigi hasznosulásának konkrét igazolása (pl. adatokkal):

A programban meghatározták, hogy a felvett tanulók 70%-a sikeresen teljesítse a középiskolát és végzettséghez, szakmához jussanak. Eddig minden tanévben sikerült ezt teljesíteni, sőt, volt olyan év, amikor a célcsoport több mint 90%-a zárt sikerrel.

4. A jó gyakorlat humánerőforrás-igénye:

A programban részt vevő tanulók sikeres előmenetele, szociális hátrányainak csökkentése, kulturális javakhoz való hozzáférése érdekében a támogató eszközrendszert és a szolgáltatásokat az intézmény nevelési programjában kell rögzíteni. Az anyagiak mellett biztosítani kell a humánerőforrást, ha szükséges, külsős szakemberek bevonásával. A Szolnok Városi Kollégiumnak például nincs saját pszichológusa, fejlesztőpedagógusa, ezt a két fontos pozíciót külsős szakemberek látják el. Az egyes tevékenységek és szolgáltatások bevezetése az intézmény pályázatában foglalt projektterv szerint történik. Az évek során kialakult a 9. évfolyamon a kettős csoportvezetés is. A feladatok megfelelő ellátása, hogy minden tanulóra megfelelő időt lehessen fordítani, mindenképpen indokolta ezt. A két csoportvezetős rendszerben általában egy nő és egy férfi pedagógus dolgozik a csoport élén.

5. A jó gyakorlat eszközigénye:

• családlátogatás kérdőív
• tanulói interjú kérdőív
• pszichológiai, fejlesztőpedagógiai egyéni és csoportos felmérés kérdőív
• alapkompetenciák mérésének kérdőívei
• EFT rögzítése, félévenkénti korrekciója feljegyzés
• osztályfőnöki jellemzés
• általános iskolától jellemzés

6.  A jó gyakorlat átvételéhez a jó gyakorlat gazdaintézményétől nyújtott támogatás bemutatása:

helyszíni tapasztalatszerzés lehetősége, hospitálás lehetősége, az adaptációs folyamat során nyújtott mentorálás lehetősége, vezetői és/vagy pedagógusfelkészítés lehetősége, dokumentumok átadásának lehetősége stb.

 

1. A jó gyakorlat tartalmának rövid összefoglalása:

A jó gyakorlat megtanítja a diákokat a mobiltelefon (mint első számú IKT-eszköz) hasznos használatára a tantárgyi integráción keresztül. Csoportokban dolgozva az individualizált felhasználás sztereotípiájának tompítása.

Részletes leírás:

A játékot 2-3 fős csapatok részvételével játsszák. A moderátor (játékvezető) egy Facebook-profilt hoz létre, amelyről indítható a játék posztolása. A létrehozott profilról a játékvezető(k) a bejelentkező csapatoknak külön Facebook-csoportokat hoz létre – minden csoportnak külön-külön. Az egyedi csoportokba fogják a csapattagok a megoldásokat beküldeni. A jelentkezők a saját okostelefonjukkal vesznek részt a játékban a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS) által létrehozott WIFI-hálózatot használva.

A feladványok közzététele és a megoldások leadásának határideje meghatározott, időpontjait a játékvezető(k) határozza(ák) meg. A csapattagoknak kooperatívan kell dolgozni, közös gondolkodással vagy részfeladatok kiosztásával.

A játék 4 fordulóból áll. Egy forduló hétfőtől csütörtökig tart. A naponta közreadott feladatokat időre kell megoldaniuk a diákoknak. Legkésőbb másnap, a következő feladat közzététele előtt ki kell hirdetni a részeredményeket. A pénteki (dél körül) eredményhirdetésben megjelenik a csapatonként azon a héten szerzett összpontszám. Fordulónként kiesik a leggyengébb pontszámú csapat (ha több egyformán legkisebb pontú csapat van, akkor több is kieshet), a bennmaradt csapatok a következő hétfőn azonos esélyekkel 0 pontról startolnak. Az utolsó fordulóban (FINISH-ben) minden pontnak nagy jelentősége van, hiszen az ott kialakuló sorrend dönti el, kik érnek el dobogós helyezést.

A cél az, hogy minden fordulóban legyen minden műveltségi területről (tantárgyból) kérdés, és lehetőleg valósuljon meg a tantárgyi integráció is. Példa: a moderátor feltölt egy szöveget, ami a földrajz tantárgyhoz kapcsolódik, és ezt jó helyesírással kell visszaküldeni a csoportba a feladatra adott idő lejártáig. Minden feladat után pontot kap a győztes vagy jó megoldást adó csapat, csapatok.

A motiváció több eszközzel valósul meg. A sokszínű feladattípusok lehetőséget adnak minden diáknak, hogy az ő „erőssége” is előtérbe kerüljön. Az igyekezet (szorgalom) közvetlen visszacsatolásban részesül: leghamarabb posztolt megoldás (csak az összes feladatra vonatkozó megoldás beküldése esetén érvényesíthető) estén a csapat a szerzett pontjait „gyorsasági pluszpontokkal” (+50%) növelheti meg. A bennmaradó csapatok minden új fordulóban „tiszta lappal” indulhatnak – ezáltal az újrakezdés esélyét is megélhetik. A játék végén a helyezések alapján jutalmazhatók a diákok.

2. A jó gyakorlat bemutatása:

Melyek a bemutatott jó gyakorlat céljai? (Pedagógiai, módszertani, oktatásszervezési, egyéb)

Pedagógiai cél: figyelem fenntartásának javítása, időbeosztás, pontos, precíz munkavégzés kialakítása, motiváció kialakítása, lifelong learning, médiatudatosság kialakítása, felfedező tanulás.

Oktatási cél: figyelemfelkeltés, előzetes ismeretek, új ismeretek szerzése, feladat- és problémamegoldás, rendszerezés (fogalomalkotás, következtetés).

Didaktikai cél: motiválás: a tanulási kedv felébresztése, a tanulók belső aktivitásának kialakítása, a tananyag tanulhatóvá tétele, differenciálás (egyéni képességek, készségek figyelembevétele), pozitív, negatív megerősítés.

Oktatásszervezési cél: csoportmunka (kommunikáció, kooperáció kialakítása), mozaiktanulás (elosztott tananyag közös feldolgozása) és csoportkutatás (részfeladatok közös feldolgozása).

Nevelési cél: médiatudatosságra nevelés, felelősségvállalás másokért, társas kultúra fejlesztése.

A jó gyakorlat mennyiben szolgálja a sikeres inklúziót?

Az inkluzív iskolában – a comeniusi és ratkei elvek alapján – mindenkinek mindent meg szabad tanulnia. A mobiltelefon és az ezzel egybefüggő világháló a DOS-nak köszönhetően a teljes WIFI-lefedettség biztosításával, korlátlan lehetőségek tárházával biztosítja az oktatási esélyegyenlőséget.

A jó gyakorlat mennyiben alkalmas arra, hogy szolgálja az áttérést a tananyagközpontú módszertanról a tanulóközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására?

A jó gyakorlat teljes mértékben tanulóközpontú, hiszen az okostelefon mint oktatási eszköz a diákok kedvenc használati eszköze.

A jó gyakorlat mennyiben alkalmas valamely kompetenciaterületen, műveltségterületen a kompetenciaalapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazására?

Kompetenciaterületek, melyeken a jó gyakorlat eredményesen alkalmazható: szövegértés-szövegalkotás, matematikai logikai kompetencia, idegen nyelvi kompetenciák, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, infokommunikációs technológiák.

Milyen hatások, eredmények várhatók a jó gyakorlat alkalmazásától?

A jó gyakorlat alkalmazásának hatásai: legfontosabb, hogy hasznosan leköti a tanulók figyelmét, hiszen egy Arany János Programot működtető kollégiumban az egyik legnagyobb kihívás, hogy olyan szabadidős programokat szervezzünk, melyek nem a tanulók bezártságérzetét erősítik, és hosszú távon, játékosan lekötik a figyelmüket. A tanulók közötti interakció (melynek drasztikus csökkenéséért paradox módon az okostelefon a felelős) erősödni fog. Játékosan szereznek hasznos ismereteket. Kialakítja a belső motivációt.

Milyen jellemző körülmények esetén (a tanulócsoportok összetevői, az együttműködő partnerek összetétele, települési, térségi jellemzők, a szervezeti működés sajátosságai stb.) működőképes az ajánlott jó gyakorlat?

A jó gyakorlat minden jellemző körülmény esetén működőképes, az intézménynek teljes Wi-Fi-lefedettséggel kell rendelkeznie, és a tanulók döntő többsége rendelkezik okostelefonnal.

Mitől tekinthető újszerűnek, egyedinek a jó gyakorlat?

A jó gyakorlat egyedi és újszerű, mert megvalósítja a „bring your own device” („Hozd a saját eszközödet!”) trendet.

Hogyan lehet ellenőrizni és értékelni a megvalósulás folyamán a jó gyakorlat működésének eredményességét?

A Facebook-csoportba becsatlakozók és a játékra jelentkezők számából lehet lemérni.

3. A jó gyakorlat eddigi hasznosulásának konkrét igazolása: 

10 csapat jelentkezett a játékba, és a kollégisták többsége nyomon követi az eseményeket.

4. A jó gyakorlat humánerőforrás-igénye:

• 1 fő moderátor (játékvezető)
   
• szakos kollégák (akik összeállítják és folyamatosan bővítik a kérdéseket, feladatokat a különböző területeken)

5. A jó gyakorlat eszközigénye:

• Wi-Fi-hálózat
• laptop
• okostelefonok (bring your own device)

6.  A jó gyakorlat átvételéhez a jó gyakorlat gazdaintézményétől nyújtott támogatás bemutatása:

A játék részletes leírása, hospitálási lehetőség, a különböző tantárgyak, műveltségi területek feladatainak, kérdéseinek átvétele. Egy közös tudástár létrehozása, ahol minden részt vevő intézmény megosztja a kidolgozott kérdéseit, feladatait.

​​​​​​​