Játékos művészettörténet

A Magyar Nemzeti Galéria múzeumpedagógiai programjainak keretében a diákok a magyar és egyetemes művészettörténet híres alkotásaival és kiemelkedő művészeivel ismerkedhetnek meg testközelből. Az interaktív kiegészítő tananyagok, virtuális kiállítóterek és online kiállításvezetők szintén a Galéria műalkotásainak, illetve egy-egy állandó vagy időszaki kiállításának mélyebb és alaposabb megismerését teszik lehetővé. A Galéria múzeumpedagógusai kifejezetten adott korosztályok számára fejlesztették ki foglalkozásaikat, amelyek az ismeretek átadásán túl valódi élményszerűségre is törekszenek.

A szerteágazó programokhoz kapcsolódóan egy hasznos Pedagógus tájékoztatót, valamint egy Kérdezz-feleleket is összeállítottak a Galéria munkatársai, amelyek megkönnyítik a pedagógusok munkáját a múzeumpedagógiai programok megtervezésekor.^[1]Előzetes egyeztetés alapján a múzeumi kiállítótéri foglalkozásrészt egy műhelymunka is kiegészítheti, amely az adott témát újszerű formában, egyes manuális technikák elsajátításával teszi teljesebbé; a Kreatív műhely lehetősége minden, a kiállítótérben elérhető foglalkozás mellé választható. A különböző technikákat alkalmazó pluszprogram segítségével a Galériába érkező gyermekek megérezhetik az alkotásban rejlő örömöt, felfedezhetik a különböző képzőművészeti technikák alapvető rejtelmeit, továbbá szabadjára engedhetik fantáziájukat és kreativitásukat akár egyéni, akár csoportmunka keretében.

Királyok, hősök, csaták múzeumpedagógiai foglalkozás (https://mng.hu/foglalkozasok/kiralyok-hosok-csatak)

Programok óvodásoknak és kisiskolásoknak

A kifejezetten óvodás csoportokat megcélzó Állati jó! című, 50 perces foglalkozás során a Galériába látogató gyermekek a múzeumi alkotásokon megelevenedő különböző állatokkal ismerkedhetnek meg közelebbről. A festményeken, szobrokon ábrázolt lovak, halak, madarak és más, sokszor egzotikus állatok segítségével, valamint zeneművekkel kiegészítve ismerkedhet meg a csoport egy-egy festő életútjával és kiemelt művével. Az óvodások számára kialakított foglalkozásokon természetesen középpontba kerülnek a játékok és a mesék, hogy a múzeumban kiállított festményekkel és szobrokkal játékosan ismerkedhessenek meg a gyermekek. A foglalkozásnak mindehhez kapcsolódóan fontos részét képezi az állatok és a környezet védelmének megismertetése is.

Az alsó tagozatos, 1–4. osztályos diákoknak három különböző foglalkozás is elérhető; a Csobogásban a víz, a Színkavalkádban a fény és a színképzés, a Királyok, hősök, csaták című rendhagyó óra keretében pedig a magyar történelem kerül a középpontba. Utóbbi során a diákok főként a 19–20. századi Festészeti Gyűjtemény fő műveivel, így például Madarász Viktor, Benczúr Gyula vagy Székely Bertalan magyar történelmet megjelenítő emblematikus festményeivel ismerkedhetnek meg közelebbről.

Foglalkozások felső tagozatosoknak

 5–8. osztályos általános iskolai tanulóknak három foglalkozás érhető el a Galéria múzeumpedagógiai programjában. A Valóság vagy illúzió? című programon a Királyok, hősök, csaták című foglalkozáshoz hasonlóan a 19. századi magyar festészet kiemelkedő művészeit és szereplőit ismerhetik meg a diákok. A múzeumi óra során többek között olyan kérdéseket vitathatnak meg a gyerekek, minthogy valóban olyan lehetett-e Vajk megkeresztelése vagy II. Lajos halála, ahogy azt Benczúr Gyula vagy Székely Bertalan egy-egy híres festménye ábrázolta? Benczúr egyik leghíresebb alkotása a Vajk megkeresztelése (1875) című monumentális mű – köztudott azonban, hogy a kép első, még 1870-ben alkotott változatán teljesen más kompozícióban helyezte el a festő a szereplőket, így máshová kerültek annak hangsúlyai, ennek következtében pedig egészen másról szólt a kép, mint a végleges, 1875. évben befejezett verzió.

Ahogy Benczúrnál, úgy Székely Bertalan esetében is tény, hogy a korszak történelmi képeinek szimbolikája szinte mindig a festő korának idejére vonatkozik, így a korszak freskói legtöbbször az elveszett nemzeti függetlenség problematikáját fejtegetik. Ennek a kettősségnek a megértése a foglalkozáson is előtérbe kerül, így az kiválóan alkalmas a történelmi gondolkodás megalapozásához. A program során a történelmi kérdéseken kívül olyan témák is hangsúlyt kapnak, mint például Szinyei Merse Pál munkássága, akinek olyan híres festményeiben mélyedhetnek el a tanulók, mint a Majális vagy a Lila ruhás nő. Szinyei Majálisa később otthonról vagy útközben, mobiltelefonról is „körbejárható” digitális formában A Majális digitálisan című oktatási segédanyag segítségével.^[2]

A másik, Hangjáték című, alapvetően a zene és a képzőművészet szoros kapcsolatára épülő foglalkozás fő célja, hogy ezt a két különböző művészeti ágat újszerű módon kapcsolja össze a diákok számára. A 60 perc alatt a Föld körül című óra során pedig képzeletben Afrikába, a csendes-óceáni szigetvilágba, valamint Európa különböző országaiba repülhetnek és kalandozhatnak a résztvevők, ahol szintén hangsúlyos szerepet kapnak az érzékek. A diákok megtapinthatják, megszagolhatják és meghallgathatják a különböző kultúrák tárgyait, illatait, ízeit és hangjait.

Középiskolai programok

A 9–12. évfolyamos diákoknak szóló programok esetében is kulcsfontosságú a Galéria már említett, 19–20. századi magyar művészetet bemutató állandó kiállítási anyaga. Az Arany János-balladák: Kép és szöveg című foglalkozáson e kiállítás olyan festményeivel ismerkednek meg a résztvevők, amelyek Arany János balladáihoz kapcsolódnak, vagy kifejezetten egy-egy Arany-ballada szövegének illusztrációi. A középiskolai tananyagban hangsúlyosan szereplő ballada műfajának mélyebb megismeréséhez és az Arany-balladák alaposabb megértéséhez kiváló terepet biztosít a program. A kép (festmények) és a szöveg (Arany-balladák) egymás melletti vizsgálata támogatja az irodalmi alkotások feldolgozását, miközben a diákok a különböző képzőművészeti stílusokkal is megismerkedhetnek.

Ahogy több foglalkozáshoz, úgy például az Arany-balladákhoz kapcsolódóan is elérhető egy interaktív kiegészítő tananyag, amely lehetővé teszi a Galéria vonatkozó műalkotásainak alaposabb megismerését és akár órai vagy otthoni tanulmányozását is. A gyűjtemény készítőinek kifejezett célja volt a középiskolai irodalom, történelem és vizuális kultúra tantárgyakhoz kapcsolni a válogatott anyagot, amely könnyedén elérhető a Galéria online felületén keresztül, és remekül kapcsolódik az előbbiekben kifejtett múzeumpedagógiai foglalkozáshoz.^[3]

Amennyiben pedig a pedagógusok szívesen elmerülnének diákjaikkal Arany János korszakának angol vonatkozásaiban is, akkor kifejezetten hasznos lehet a Galéria egyik tavalyi időszaki tárlatának, A Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből című kiállítás anyagából is szemezni. A londoni Tate Britain világhírű preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotását láthatta a nagyközönség a tavalyi év folyamán, amelyhez Király Zsuzsanna szövegezésével és Plesznivy Edit szakmai lektorálásával egy impozáns, praktikus és interaktív, középiskolásoknak szóló online kiállításvezető is készült. Ez a vezető a történelmi és irodalmi szálak miatt bátran ajánlható bármely humán tárgyat oktató középiskolai pedagógus számára.^[4]

Érdekesség, hogy e tárlathoz kapcsolódóan, azzal párhuzamosan elérhető volt a Galériában egy, a preraffaelita mozgalom magyarországi hatásait bemutató kísérőkiállítás is (Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében). A kísérőtárlatban előtérbe került, hogy milyen komoly hatással volt az angol Arts and Crafts mozgalom és a preraffaelita festők munkássága és esztétikája többek között Körösfői-Kriesch Aladár művészetére és a gödöllői művésztelep szellemiségére, Rippl-Rónai József és Ferenczy Károly munkásságára, valamint Gulácsy Lajos korai alkotói időszakára. A kísérőtárlathoz szintén készült egy középiskolásoknak szóló online kiállításvezető, amely a preraffaeliták magyarországi kapcsolataira és hatásaira fókuszál. Az online kiadvány szintén jól beépíthető a középiskolai tananyagba.^[5]

A varázsló kertje című múzeumi óra a későbbi, 20. századi magyar művészet különböző megjelenési formáit egy viszonylag szokatlan és ritkábban vizsgált szemszögből, a kert szimbolikája alapján tekinti át. E foglalkozás során is hangsúlyos szerepet kap a különböző képzőművészeti stílusok megismerése mellett a kortárs irodalom főbb mozzanatainak, alkotóinak felvillantása is. Így a nagy festők, mint például Gulácsy Lajos vagy Csontváry Kosztka Tivadar munkái mellett szóba kerül például Juhász Gyula költői vagy Csáth Géza írói világa is.

A szépség története című, kifejezetten kamaszoknak szóló „szépségtörténeti kalauz” keretében a szépség fogalmával és annak művészettörténeti vonatkozásaival ismerkedhetnek meg a diákok. A résztvevők a középkortól a 20. századig haladva különböző képzőművészeti alkotásokon keresztül beszélgethetnek az évszázadok különböző divattrendjeiről, szépségideáljairól, mindezek társadalomtörténeti és pszichológiai vonatkozásairól. A Tükröződések című, kortárs képzőművészeti alkotásokkal és 20. századi történelemmel foglalkozó múzeumpedagógiai órán pedig annak a kérdésnek a megvitatása kerül a középpontba, hogy vajon a történelem tükröződik a művészetben, vagy a művészet tükröződik a történelemben?