Olvasási idő: 
20 perc

Játékgyűjtemény – személyiségfejlesztő, drog- és alkoholmegelőző programhoz óvodáskorú gyerekek számára

Összeállította: Ferenczné Gulyás Ilona, a Budapest III. kerületi Hétpettyes óvoda vezetője

 

AZ EREDETI – FŐLEG ISKOLÁSOKNAK SZÁNT – PROGRAM

Az „Egészséged testben, lélekben” drog- és alkoholmegelőző programot az USA-ban székelő CHEF fejlesztette ki; hazai adaptációját a CHEF Hungary Alapítvány végezte 1992-ben.

A program óvodáskortól a középiskola végéig alkalmazható, korosztályonként más-más feldolgozási lehetőségeket ajánlva. Nem előadásokra, hanem aktív részvételre alapozódik. A gyerekek józan belátására, személyes felismeréseire építő, a tévedés lehetőségét is megengedő foglalkozási mintákat ad, sok-sok szituációs játék lehetőségével.

A feldolgozásra ajánlott anyag minden korosztály számára négy alkotórészből áll:

  • Információ a drogokról, veszélyes anyagokról
  • Önismeret, önbecsülés fejlesztése
  • Döntéshozási technikák megismertetése
  • Stresszkezelés

A program sikerének titka:

  • Ismereteket ad a drogokról, veszélyes anyagokról, megismerteti azok hatását;
  • A valahová tartozás érzésének táplálásával erősíti a gyerekek énképét és értékítéletét;
  • Tudatosítja a gyerekekben érzelmeik és érzéseik cselekvéseikre gyakorolt hatását;
  • Fejleszti problémamegoldó képességüket; döntéshozási technikákat ismertet meg úgy, hogy felismerhetik a gyerekek döntéseik önmagukra és másokra gyakorolt hatását;
  • Megmutatja a „jó érzés” kialakításának útjait;
  • Rávezeti a fiatalokat arra, hogy pótszer nélkül is lehet boldogan élni, minőségi életvitelt alakítani.

A siker feltételei:

  • Előítélet-mentes atmoszféra, amelyben a gyerekek kifejezhetik érzéseiket anélkül, hogy megvetéstől vagy kinevetéstől kellene félniük;
  • A felnőttnek a csoport egyenrangú tagjaként kell játszania a gyerekekkel;
  • Speciális felkészültségű pedagógus. (Ezt segítik a CHEF-Hungary Alapítvány 24, illetve 120 órás felkészítő foglalkozásai.)


AZ ÁTDOLGOZOTT – FŐLEG ÓVODÁSOKNAK SZÁNT – PROGRAM

Az „Egészséged testben, lélekben” című programot 1992-ben ismertük meg, de túlzottan iskolásnak tartottuk. A kipróbálás során azonban bebizonyosodott, hogy megfelelő módosításokkal segíti egyes nevelési céljaink megvalósítását.

  • Az eredeti program nagycsoportos korú gyermekeknek szól, mi azonban kisebb gyermekeket is felkészítünk a későbbi, mélyebb tartalommal bíró anyag feldolgozására.
  • A javasolt húsz foglalkozás helyett sokkal több lehetőséget kínálunk a gyerekeknek a veszélyes anyagok megismerésére, önismereti, döntéshozó és stresszkezelő képességük fejlesztésére.
  • Főleg játékidőben és minden más tevékenységi formába beépítetten, komplex módon alkalmazzuk a programot, melynek legfőbb értéke, hogy a gyerekek önkéntes részvételén alapul és spontán élethelyzetekbe jól beépíthető.
  • A drog kifejezés helyett főleg a veszélyes és veszélytelen anyagok kifejezést használjuk.
  • Célunk, hogy a háztartásban is fellelhető veszélyes anyagokat is ismerjék meg a gyerekek.


A JÁTÉKGYŰJTEMÉNYÜNKRŐL

a felajánlott játékokat az „Egészséged testben, lélekben” című programból vettük, illetve saját magunk találtuk ki; az önismereti, döntéshozó, stresszkezelő játékokat különböző szakirodalmakból vettük, illetve saját magunk találtuk ki. Vannak játékok, melyeket átdolgoztunk, annak érdekében, hogy játékosan mélyítsük a gyermekek ismereteit.

A játékgyűjteményt Ferenczné Gulyás Ilona (F.I.) szerkesztette saját anyagából; illetve a Dr. Pálúr Istvánné (P.I.) és a házi munkaközösség által gyűjtött játékokból.

A játékgyűjtemény a megszokottól eltérő módon készült:

  • Nem korcsoportonkénti rendszerezés jellemzi, mivel az ajánlott játékok többsége 5–7 éves korú gyermekek számára ajánlott.
  • A játékleírások nem tűnnek egységesnek, mert van ahol a párbeszédes formát is jelöltük (bábjeleneteknél, provokatív játék kezdésénél). Tettük ezt azért, mert úgy éreztük, a játék menete így is érthető, vagy azért, mert a program lényege az, hogy nem határozzuk meg, mit mondjanak a gyerekek. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek önmaguktól jöjjenek rá a megoldásra, az ő ötleteik vigyék tovább a foglalkozást.
  • A játékok szám szerinti aránya nem azonos az egyes témaköröknél. A legnagyobb hangsúlyt az önismeret fejlesztésére helyeztük, óvodáskorban ugyanis ez a legfontosabb.

Játékgyűjteményünk nem módszertani segédanyag, ezért arra kérjük kollégáinkat, ne a módszertani megfelelőség, hanem a használhatóság szempontjából tekintsenek azokra.

Sokszor kipróbált játékainkat jó szívvel ajánljuk minden óvodapedagógusnak.


JÁTÉKGYŰJTEMÉNY

Játékgyűjteményünk – a programnak megfelelően – négy téma köré épül:

      I.        Veszélyes anyagok, drogok
      II.      Önismeret
      III.    Döntéshozás
      IV.     Stresszkezelés


I) Veszélyes anyagok, drogok

Célunk, hogy felismerjék a gyerekek, hogy szaglással, látással nem állapítható meg, mely dolgokat fogyaszthatjuk el bátran, és melyeket nem. A szerek hatásairól is beszélgetünk, keressük a választ arra, hogy kitől kérhetünk segítséget, ha bizonytalanok vagyunk abban, mi káros és mi hasznos számunkra.

Az információkat játékba építetten szerzik a gyerekek.

A drogok és nem drogok, a veszélyes és veszélytelen anyagok válogatása, fogalmuk megismerése az alábbiak szerint történik:

  • Kis- és középső csoportban kirándulásaink során ehető és mérgező bogyókat gyűjtünk. Megbeszéljük, hogy kik fogyaszthatják el a bokrok, fák terméseit, illetve mi történne, ha mi is megkóstolnánk pl. a tiszafa levelét, termését. (Már ekkor megtanulják a gyerekek, hogy a számukra ismeretlen dolgokat nem szabad megkóstolniuk.)
  • Nagycsoportos gyermekekkel tisztázzuk a veszélyes anyagok, a drog fogalmát: azok az anyagok, amelyeket ha megkóstolunk vagy belélegzünk, kellemetlen érzéseket keltenek, megfájdul a hasunk, a fejünk, megbetegedhetünk tőlük. Mindennapos játékainkban többször használjuk a veszélyes, illetve veszélytelen anyagok formát; a drog kifejezést pedig azért használjuk, hogy megismerjék a fogalmat.

Játékaink során:

  • Válogatjuk az anyagokat. Nem a felnőtt mondja meg, hogy mit hová kell tenni, hanem a gyerekek beszélik meg, mit kaphat Méreg Benő és minek örülne Boldog Berci.
  • Ismerkedünk az anyagokkal, szagolgatjuk, nézegetjük őket – de nem ízleljük! –, miközben megnevezzük azokat, megbeszéljük hatásukat, és hogy mire valók. Tesszük mindezt egyszer nyitott szemmel, másszor bekötött szemmel, csak a tapintást, szaglást igénybe véve.
  • Együtt gondolkodunk arról, hogyan lehetne különválasztani az ehető és a veszélyes dolgokat.
  • Erdei sétáink során beszélgetünk a mérgező növényekről, gyümölcsökről, gombáról. Az esetleg összegyűjtött gombát gombaszakértőhöz visszük; beszélgetünk arról, hogy mi történne, ha megkóstolnánk azokat.

Közben felmerülő kérdések:

  • Mi történik azzal, aki szeszes italt iszik?
  • Mi történne, ha megkóstolnád a pohárban maradt ismeretlen italt?
  • Ittál-e már bort, sört vagy pálinkát?
  • A gyógyszer veszélyes vagy veszélytelen? Miért igen; miért nem? Ki mondja meg, mit kell bevenni és mennyit?
  • Mi a sok, mi a kevés? (Segít annak tisztázásában, hogy a mértékkel fogyasztott legális szerek felnőttek számára nem veszélyesek, illetve ha egészséges élelmiszerekből sokat fogyasztunk, az veszélyes is lehet.)

Fontos a beszélgetésnél, hogy ne mi, felnőttek mondjuk meg a válaszokat! Lényeges, hogy a gyerekek egymást győzzék meg arról, mit helytelen cselekedni; maguk jöjjenek rá arra, hogy ismeretlen anyagokat nem kóstolunk meg, bármennyire is illatosak és csábítóak; ne vegyenek be cukorkának tűnő dolgokat, mert az akár gyógyszer is lehet


I/A) A Veszélyes anyagok, drogok felismerése

  • A legfontosabb általános szabály, hogy csakis felnőtt felügyeletével játszhatók a játékok; mindenkit meghallgatunk; megkóstolni semmit nem szabad (a kivételt jelöljük), szagolni, tapintani, megnézni szabad.
  • A játékleírások egy-egy szóval jelölik a fejlesztő hatást. Minden játéknál szerepel a szükséges eszköz, a feladat és a játék menete.
  • A játékok frontálisan szerveződnek, de mikrocsoportosan is játszhatók – az óvodapedagógus maga dönti el, hogy melyik lehetőséget választja.
  • A játékok legfőbb értéke, hogy meghagyják a felfedezés örömét, ugyanakkor lehetőséget adnak a közös gondolkodásra, segítenek egymás meggyőzésében, a veszélyek kiküszöbölésében. Nem kell tiltani a veszélyes anyagok kipróbálását, hiszen a gyerekek maguk ismerik fel a veszélyeket, kíváncsiságukat kielégíthetik anélkül, hogy veszélybe sodornák magukat.


1. Mivel kínáltalak?
(problémamegoldó gondolkodás fejlesztése)

Feladat: Kellemes, kellemetlen ízekkel való ismerkedés, ízemlék felidézése
Eszközök: A mindennapokban használatos élelmiszerek; kendő (a gyerekek szemének bekötéséhez)

A játék menete:
A körben ülő, bekötött szemű gyerekeket megkínáljuk jellegzetes ízű és halmazállapotú ételekkel: kockacukorral, keksszel, kenyérrel, citromlével vagy citromdarabbal, mézzel stb.
- Állapítsd meg, mit ízleltél! Honnan tudtad, hogy az? Milyen íze volt? Milyen módon kellett elfogyasztani? (rágtam, szopogattam, csak lenyeltem, mert folyékony volt…)
- Kellemes/kellemetlen íze volt-e? Ismersz-e hasonló ízű ételeket? Milyen ételek készítéséhez használnak ilyet?
- Mit juttat eszedbe?

Nehezített változat:

Egy-egy gyerekkel kétféle, egymáshoz hasonló ételt kóstoltatunk: kenyeret és zsemlét, narancsot és mandarint, tejfölt és kefírt, …
- Próbáld meg elmondani, mi köztük a különbség!


2. Minek az illatát érzed?
(beszédkészség, szagérzékelés fejlesztése)

Feladat: Kellemes, kellemetlen illatok felismerése, illatemlék felidézése
Eszközök: Jellegzetes illatú, ehető és ehetetlen anyagok; kendő (a gyerekek szemének bekötéséhez)

A játék menete:
A körben ülő, bekötött szemű gyerekekkel szagoltassunk jellegzetes illatokat: citrom, petrezselyem, technokol ragasztó, ecet, stb. [Az illatok keveredésének megelőzése miatt érdemes zárt tégelyben (kozmetikai vagy orvosságos) kínálni. Felnyitás után legyező mozdulattal kell eloszlatni a térben az illatot.]

Nevezzék meg a gyerekek, milyen illatot éreznek, mire emlékezteti őket, megkóstolnák-e, miért igen, miért nem?
- Mi történne, ha megkóstolnának ezekből valamit?

Illatemlék-játék, mely felidéz érzéseket, hangulatokat (kamillatea, kávé, elfújt gyertya, stb.).


3. Méreg Benő és Boldog Berci kosara
(beszédkészség, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése)

Feladat: Drog, nem drog, veszélyes, veszélytelen anyagok fogalmának megismerése
Eszközök: (Mindig valóságosak, nem üres üvegek és dobozok!) Tea, kávé, bor, sör, pálinka, mosópor, szappan, porcukor, liszt, csokoládé, ásványvíz, üdítő, hajfesték, sampon, cigaretta, cukordrazsé, gyógyszerek, cigaretta, rágó, szörp, szirup, kosarak, Méreg Benő és Boldog Berci fejdíszek

A játék menete:
A teremben/asztalon elhelyezett tárgyakat Méreg Benő, illetve Boldog Berci kosarába viszik a gyerekek. (a válogatás során szabad szagolni, tapintani, de ízlelni nem!)

Vidd, amit találtál:

Boldog Bercihez

Méreg Benőhöz

Ki mit gyűjt?

ehető anyagokat

veszélyes anyagokat

B.B., illetve M.B. bólintással, illetve nem tetsző fejrázással jelzik, hogy elfogadják-e a kapott árut (lehet először úgy is játszani, hogy azt mondják, hogy „elfogadom”, illetve „nem fogadom el”).

A csoport tagjai megindokolják, hogy miért nem oda való az a tárgy, amit felajánlott a gyerek B.B.-nek, illetve M.B.-nek.


4. Válogatás bekötött szemmel
(érzékelés, megfigyelés fejlesztése; szaglási, tapintási, problémamegoldó képesség fejlesztése)

Feladat: Fedezzék fel a gyerekek, hogy valami bármilyen illatos is, vagy ismerősnek tűnik, nem biztos, hogy veszélytelen; illetve, hogy illat, tapintás alapján nem dönthető el, hogy valami veszélyes vagy veszélytelen anyag.
Eszközök: Veszélyes és veszélytelen anyagok, kosarak, Méreg Benő és Boldog Berci fejdíszek

A játék menete:
Bekötjük az egyik gyermek szemét, aki kiemel valamit a kosárból; megszagolja, megtapogatja, majd eldönti, kinek adná a kezében lévő tárgyat: Méreg Benőnek vagy Boldog Bercinek. Megnézheti nyitott szemmel, hogy jól döntött-e. (A válogatás során szabad szagolni, tapintani, de ízlelni nem!)


5. Józsi bácsi, Mari néni
(empatikus készség, beszédkészség fejlesztése) (F.I. játéka)

Feladat: Veszélyes és veszélytelen anyagok válogatása
Eszközök: Polc, melyen kesze-kusza összevisszaságban az előző foglalkozásokhoz is használt eszközök vannak. A felső polcon felirat: „veszélyes anyagok” + Méreg Benő kép. Az alsó polcon „veszélytelen anyagok” felirat + Boldog Berci kép. Férfi (Józsi bácsi) és női (Mari néni) báb

A játék menete:
A báb szól a gyerekekhez:

Józsi bácsi báb:
- Szervusztok drága gyerekeim! Nagy bajban vagyok, segítsetek! Mari néni elutazott, nyitva felejtettem a kamra ablakát, a macska beugrott és levert mindent a polcokról. Visszaraktam én, de most látom, hogy valami feliratok is vannak a polcokon, ezek biztos valamit jelentenek, nem találom a szemüvegemet, nem tudom elolvasni, mi van ide írva. Mari néni, ha megjön, biztos szomorú lesz, hogy egyedül kell átpakolnia mindent, segítsetek!

A gyerekek megmagyarázzák, hogy mit jelentenek a feliratok a polcokon és segítenek szétválogatni a polcokon lévő dolgokat.

Mari néni báb:
- Szervusz Józsikám! Jaj, de szép rendben vannak a polcon a tisztítószerek, meg az élelmiszerek, köszönöm, hogy rendben tartottad, amíg távol voltam!

Józsi bácsi:
- Ugyan, Mari, semmiség.
- (a gyerekek felé fordulva) Köszönöm, gyerekek!


6. Játék a veszélyes anyagok hatásainak érzékelésére
(érzékelés, gondolkodás fejlesztése) (F.I. játéka)

Feladat: A veszélyes anyagok kellemetlen mellékhatásainak játékos felfedeztetése
Eszközök: -

A játék menete:
A játékvezető irányításával intenzív mozgás: helyben futás, guggolások, térdelések, utána az érzések megbeszélése.
- Ezt érezné az, aki sok kávét ivott.
Szabadon szabad pörögni szédülésig:
- Ezt is érezheti az, aki sok alkoholt iszik.
Próbáljuk ki magunkat a forgás után: végig tudunk-e menni egy egyenes vonalon?


7. Veszélyes anyagok megjelölése
(gondolkodás fejlesztése)

Feladat: A veszélyes anyagok jellel való ellátása, a kicsik figyelmének is felhívása a veszélyre
Eszközök: Kb. 3 cm átmérőjű, ragasztós hátú Méreg Benő lapocskák

A játék menete:
A gyerekek a csoport mosdójában a tisztítószeres szekrényben lévő eszközöket a – veszélyt jelző – Méreg Benő lapocskákkal jelölik meg.
A kiscsoportosok mosdójában is keresünk ilyen anyagokat, megjelöljük őket.
A gyerekek visznek haza ilyen lapocskákat és otthon is megjelölik a veszélyes anyagokat, majd elmesélik másnap, hogy hol találtak otthon ilyeneket.


I/B) A gyógyszerek jó és rossz hatásait ismertető provokatív játékok

A gyerekek a játék élményén keresztül jutnak el a felismeréshez, hogy ismeretlen drazsét semmiképp ne vegyenek be, mert bajt okozhatnak maguknak. Így tiltás nélkül megvédhetjük a gyerekeket a véletlenül ott felejtett gyógyszer bevételétől.

  • Ezeket a játékokat mindig úgy játsszuk, hogy a jelenetben szereplő személyekre is a gyerekek tesznek javaslatot és saját gondolataikat mondják el a jelenetben, mi csak a szituációt mondjuk el.


8. A kistestvéred a szobájában a szőnyegen alszik; körülötte szétszórt drazsék vannak. Mit tennél?
(kommunikáció, kreativitás, együttműködés fejlesztése)

Feladat: A probléma megoldása a szereplők saját véleménye alapján
Eszközök: Cukordrazsék, a gyerekek által kiválasztott szerepjáték-eszközök

A játék menete:
Az óvodapedagógus ismerteti a szituációt, a gyerekek szerepeket vállalnak, majd eljátsszák a jelenetet saját gondolataik alapján.


9. Bevehetem? Nem vehetem be?
(kommunikáció, együttműködés, kreativitás, gondolkodás fejlesztése)

Feladat: Fedezzék fel, hogy nem dönthet egy gyermek arról, hogy bevegyen, vagy ne vegyen be egy gyógyszert
Eszközök: Kistányéron gyógyszerek és cukordrazsék

A játék menete:
A gyerekek körben ülnek, az óvónő provokatív kérdéseket tesz fel:
- Görcsöl a hasam, fáj a fejem, talán lázas is vagyok. Mit tehetnék?
- Beveszek ugyanolyan gyógyszert, ami a múltkor is használt. Miért igen, miért nem?
- Akkor olyat veszek be, ami Terinek is jó volt! Miért ne vegyem be? Ki tudja megmondani, hogy mit vegyek be?

A gyerekek szinte tevőlegesen akadályozzák meg az óvónőt, hogy az ismeretlen gyógyszerekhez nyúljon.


10. Gyógyszer- és cukorkaválogatás
(együttműködés, kommunikáció, gondolkodás fejlesztése) (F.I. játéka)

Feladat: Fedezzék fel, hogy nem dönthet egy gyermek arról, hogy bevegyen, vagy ne vegyen be egy gyógyszert
Eszközök: Ételmintás üvegben gyógyszerek és cukordrazsék vegyesen, kis tányér

A játék menete:
A gyerekek körben ülnek, az óvodapedagógus provokatív beszélgetésbe kezd:
Óvodapedagógus:
- Ugye észrevettétek gyerekek, hogy nagyon rossz a kedvem, sajnos fáj a fejem, de megtaláltam ezt az üveget, biztos van benne olyan gyógyszer, amelytől elmúlna a fejfájásom. Melyiket vegyem be? Az a zöld biztos jó lesz!
(Máris veszi le a tetőt)
- Dani, melyiket vegyem be?
- Te talán tudod, Peti?
- Várjatok, nem látjátok elég jól, kiöntöm a tányérba, így jobban látszik.
- Ne vegyem be, mert cukor? Biztos, nem. Nem az a rózsaszín feliratos? Várjál, elolvasom: Algoflex Forte, ez nem cukor.
- Válogassuk szét, együk meg a cukrot. Miért ne?
- Igaz, a cukor meg a gyógyszer egymás mellett volt, könnyen baj lehetne abból, ha a cukornak vélt valamiket megennénk.
- Ki segíthetne rajtam?

Más változat:

Kistányéron cukordrazsék, köztük olyan is, ami nagyon emlékeztet a gyógyszerekre.
- Megkínállak benneteket erről a tányérról, mi lehet rajta? Nem mind cukor? Ne együk meg? Miért? Ki segíthet a betegen?

Mindkét játékot csak akkor ajánljuk, ha több foglalkozás után már óvatosabbak a gyerekek és ismerik a gyógyszerek hatását!


11. Régi papírtekercs a nagymama padlásán
(figyelem, koncentráció fejlesztése) ( F.I. játéka)

Feladat: Az előző tevékenységek során szerzett ismeretek játékos gyakorlása, az ismeretek elmélyítése
Eszközök: „Antikolt” papírtekercs olyan állításokkal, amelyeket, ha megteszünk, veszélybe sodorhatjuk magunkat; vagy igaz és hamis állítások szerepelnek rajta

A játék menete:
A gyerekek körben ülnek, az óvodapedagógus az összetekert papírtekercsen szereplő szöveget olvassa fel, az olvasott szöveg állításaira reagálnak a gyerekek, annak megfelelően, hogy igaz vagy hamis az állítás.
Ha hamis az állítás, vagy nem ajánlatos megtenni, amit hallanak, tapsolni kell a gyerekeknek. Aki nem tapsolt, vagy nem megfelelő helyen tapsolt, zálogot ad.
Például:
Javaslatok torokfájás esetén:
- Ha fáj a torkod, végy egy kanál mézet, tedd a teádba, és idd meg!
- Kérjél a nagymamádtól egy Kalmopyrint, majd elmúlik a torokfájásod.
- A forralt borral is gyógyíthatod gyermek nátháját.

A zálog kiváltása:

2 veszélyes, illetve veszélytelen anyag megnevezésével lehet a zálogtárgyat kiváltani. Helyes válasz esetén visszakapja a zálogát a gyerek.


12. Túl sok zaj. Mennyi a túl sok?
(gondolkodás fejlesztése)

Feladat: Érezzenek rá a gyerekek, hogy az egészséges ételek is lehetnek károsak, ha túlzásba visszük őket, a túlzásba vitt dolgok veszélyesek
Eszközök: Sok zajkeltő eszköz, melyek egyszerre szólalnak meg (tv, rádió, magnó)

A játék, a beszélgetés menete:
Megkérjük a gyerekeket, hogy beszélgessenek, miközben minden zajkeltő eszköz egyszerre szól.
Utána beszélgetünk a tapasztalatainkról:
- Nem gondoljátok, hogy túl nagy zaj van a teremben? Képesek vagytok egymást megérteni?
- Mit éreztetek, miközben minden egyszerre szólt?
- Mi történne, ha 3 tányér töltött káposztát megennél egyszerre? Miért, hiszen az ennivaló és egészséges?
- Mi lenne, ha egy üveg kólát meginnál?
- Szabad édességet ennetek?
- Mennyi édesség a túl sok édesség?

Folytatjuk...