„Játék” sorozat

A „Játék” sorozat olvasókönyveit Boldizsárné Kovács Gizella és Sándor Csilla szerkesztők mutatják be.

Az interjú témáját szolgáltató taneszközök:
Hargitai Katalin:
Játékvár, Játékváros, Játékország, Játékbirodalom, Játékvilág olvasókönyvek

Mik a fő módszertani különbségek ezekben az SNI-s könyvekben a korábbi olvasás/írás könyvekhez képest?

Módszertanilag nincs nagy különbség az előző kötetekhez képest. Ugyanazokat az általános törvényszerűségeket alkalmaztuk itt is. Kiemelten figyelembe vettük az életkori sajátosságokat, a fogyatékosságból adódó speciális tanulási képességeket, a beszélt és írott magyar nyelv sajátosságait. Hangsúlyeltolódás van a „célcsoportok” vezető tüneteinek megfelelően, ugyanis két nagy SNI csoportot különítettünk el:

• enyhe értelmi fogyatékosok (integrált és szegregált tanításra alkalmas kötetek);
   
• normál intelligenciaszintű SNI tanulók integrált tanítását/fejlesztését támogató kötetek.

Ebben az esetben kiemelten odafigyeltünk az egyéb pszichés fejlődési és az autizmus spektrumzavarból következő speciális tanulási képességekre; a normális intelligenciaszint mellett a szórt intelligenciaprofilból adódó tanítási, fejlesztési szükségletekre is.

Célunk „eszközt” biztosítani tanulóink számára a hatékony tanuláshoz, ismeretszerzéshez; az önkifejezéshez, gondolatközléshez és az igényes szabadidős tevékenységhez. Világos különbséget teszünk a tanítás folyamata és a már kiépített ismeretek használata között, valamint az olvasás, írás képességének kialakítása és a kialakult képesség működtetése között. A tananyag feldolgozásakor a céltudatosan beépített elméleti alap és módszertani tudás mellett a tananyag spirális elrendezése, a tanórák mozaikszerű felépítése, a tanórai differenciálás, az eltérő haladási ütem figyelembevétele szintén meghatározói az egyes köteteknek.

Miben másak ezek a könyvek korábban kiadott SNI-s tankönyvekhez képest?

Igyekeztünk úgy összeállítani az egyes köteteket, hogy a pedagógusokra kevesebb szervezési, felkészülési feladat háruljon. Tudjuk, hogy az iskolák többségében a kollégák nagyon leterheltek. A szerkesztésnél törekedtünk arra, hogy egy átláthatóbb szerkezetben jobban követhetőek legyenek a feladatsorok. Több a differenciálási lehetőség, a tanulók erősségeire építő feladatok száma is megnövekedett. Célunk a tanulóinkat tanító pedagógusok számára segítséget nyújtani a hatékony tanóraszervezéshez és a sikeres integráció megvalósításához.

Miért használhatók jól ezek a könyvek integrált osztályokban?

A tananyag igazodik a tantervi előírásokhoz, így tulajdonképpen minden gyerek az osztályban ugyanazt vagy nagyon hasonló anyagot tanul, csak „kicsit” másképp.

Milyen a könyvek képanyaga?

A tankönyvek képanyaga egyáltalán nem szokványos. Gyakran szinte minimalista. Csak egy seprű vagy egy varázspálca illusztrálja az olvasottakat. Tudatosan alakítottuk így az oldalakat, mert az ilyen típusú illusztrációk az olvasóvá válás folyamatát segítik. Felkeltik, de nem elégítik ki a gyerekek érdeklődését, bővebb információhoz az olvasás segítségével juthatnak. Ezek a rajzok a belső képi világ kiépülését, megerősítését segítik. Törekedtünk arra, hogy a lehető legkevesebb érzelmet sugárzó rajz kerüljön a könyvekbe. A gyerekek így olyan csúnyának, szépnek, gonosznak, jónak képzelik el a szereplőket, ami az ő lelkükből következik. Mivel ez egyben lelki önvédelem is, erre nagyon vigyáztunk.

Hogyan épül fel egy lecke?

A tananyag spirális építkezésével, a ráismerés lehetőségének kibontakoztatásával, olyan biztonságos légkört teremtünk, amelyben az absztrakt gondolkodás is tud fejlődni. Első lépés mindig a ráismerés, azután következik a rögzítés, majd az automatizálás és végül az ismétlés. Ezt követően már egy magasabb szinten, további információkkal kiegészítve újra rögzítjük az ismeretet azzal, hogy további tudattartalmat kapcsolunk hozzá.

Mik voltak a fejlesztés lépései?

A szerző Hargitai Katalin, gyógypedagógus, logopédus, speciális pedagógia szakos tanár, mindvégig hű maradt a Meixner-féle alapelvekhez. Az ennek elméleti bázisát jelentő, Ranschburg Pál és Jerome Bruner nevével fémjelzett felfogáshoz kapcsolódik, azt működteti, és azt gondolja tovább. Az összekapcsolódó kötetek évfolyamokon átívelő feladatrendszere alaposan átgondolt, az olvasási készség kialakulásában meghatározó szerepet betöltő részképességek, mint a beszédképesség, tájékozódási képesség, ritmusérzék fejlesztése végig helyet kap a kötetekben.

Az olvasás során a mások által valamilyen jelek segítségével rögzített gondolatot újraéljük, újrateremtjük. Az olvasóvá nevelés során a gyerekek saját erőfeszítésük árán tanulják meg, hogy a szöveg mondatai összefüggenek, jelentést hordoznak, olyan információkat tartalmaznak, amelyek között van lényeges és lényegtelen, hogy a lényeges ismeretekre emlékezni kell, mert nem ismétlődnek újra meg újra. Az olvasmányokban szereplő kérdések a lényeg kiszűrését segítik, ezzel rögzítve a szöveg megértésének mechanizmusát. A kérdések a helyszínre, a szereplőkre, a történésekre vonatkoznak, nem minősítik a szereplőket, eseményeket – a szerző tiszteletben tartja a mesekutatás ismert eredményeit. Az olvasókönyv szövegválasztása megerősíti azt az elvet, hogy olvasáskor a szövegre, és ne az olvasástechnikára koncentráljunk: „a szöveg nem silányulhat olvasástechnikai gyakorlattá” – vallja. A tanulók fejlettségi szintje szerint ebben az életkorban még a tanultak felelevenítése, rögzítése, differenciálása, automatizálása az analógia alapján a legcélravezetőbb. Az olvasóvá válás kialakulásához az analizáló-szintetizáló készség megfelelő szintre hozásával érhetünk el eredményeket.