IWitness – személyes történelem a digitális oktatásban

A portálok adatbázisainak összekapcsolásával Európában elsőként Magyarországon, a Nemzeti Köznevelési Portál okoskönyvein keresztül válik a köznevelés integráns részévé az IWitness adatbázisában összegyűjtött tudás, amely így NAT-kompatibilis feladatsorokat, életútinterjúkat és könyvtárnyi összegyűjtött szakirodalmat bocsát a felhasználók rendelkezésére (https://iwitness.usc.edu/sfi/). Az okoskönyvek felületéről indított kereséssel az IWitness tartalmai egy ingyenes tanulói vagy oktatói regisztrációt követően érhetők el (1. kép).

1. kép: Keresés a külső tartalmakban

A jelenlegi fejlesztésben a felsőbb évfolyamoknak összeállított feladatsorok a történelem, etika, irodalom, vizuális kultúra, mozgóképkultúra- és médiaismeret tantárgyakhoz kapcsolódnak, komplex, kompetenciaalapú kiegészítő tartalomként. Az IWitness lényege a személyes történelem mint elsődleges forrás és hiteles forrásanyag. A videórészletekre épülő feladatsorok az általános emberi értékekkel, az egyénen túlmutató történelmi folyamatokkal, a szélesebb társadalmi, szociológiai kontextussal ismertetik meg a diákokat, miközben megélhetik saját érzéseiket egy-egy történelmi eseménnyel vagy az értékrendjük határait feszegető kérdéssel kapcsolatban. A történelemkönyvekből ismert folyamatok, események, évszámok és helyszínek élettel telnek meg, a videóinterjúk alanyainak személyes történetei, veszteségeik vagy hősiességük érzékenyítik a diákokat, fokozzák együttérzésüket a zsarnokság és a kirekesztés áldozataival. Az egy vagy akár több tanórát kitöltő feladatsorok videóinterjú-részletekre építve dolgozzák fel többek között a hazaszeretet vagy az identitás fogalmát. Foglalkoznak a propaganda működésével, átélhetővé teszik a személyes felelősséget a történelmi folyamatokban, a veszteséget, a történelmi traumákat és az azokkal való szembenézést.

Az IWitness felületén pontos leírás segíti a pedagógus munkáját, a tanár és a diákok egyéni regisztrációja után a virtuális osztály létrehozásától kezdve a kész feladatsorok variálhatóságáig. A feladatkiosztás, a tartalmak elérése – akár differenciáltan is – a tanár kompetenciája, a diákok csak a számukra kiadott feladatokat, kérdéseket, interjúrészleteket érik el. A platformon keresztül a pedagógus nyomon tudja követni a diákok egyéni és közös munkáját, haladásukat a feladatsorban, látja az önálló feldolgozásra, házi feladatként kiadott kutatás eredményeit, a készülő projektmunkákat, online visszajelzéseivel pedig segítheti a diákok munkáját. A globális történelmi folyamatok, társadalmi szintű erkölcsi kérdések mellett az osztályközösségek is választ kaphatnak lokális, illetve a diákok egyéni problémafelvetéseire. A feladatok alkalmasak pl. az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzésére vagy feldolgozására is.

A feladatsorok szerkezetükben, felépítésükben a Bloom-féle taxonómia rendszeréhez igazodnak, a diákokat forráskutatásra, az ismeretek értékelésére, a megszerezhető tudás szintetizálására és a kritikus gondolkodás elsajátítására ösztönzik. A kérdések nyitott végűek, a tanár segíthet a megértésben és a megélésben azzal, ahogyan a válaszokat, reflexiókat, a folyamatokat összefogja direkt értékelés helyett. A feladatsorok minden esetben azonos szerkezet szerint épülnek fel: egy ráhangoló, bevezető, érzéseket és benyomásokat elindító – de sohasem sokkoló – fotó, képeslap vagy rajz megtekintése után a diákok az érzéseiket, gondolataikat megfogalmazva léphetnek tovább. A forráskutatáshoz és -gyűjtéshez rövid, 1-2 perces interjúrészletek, a fókuszok megtalálásához kérdések segítik a továbblépést (2. kép). A diákok több interjúrészlet megtekintése után képesek lesznek összefüggéseket találni a történelmi események és a személyes narratíva között, megérthetik, értékelni, mérlegelni tudják az egyéni döntés lehetőségeit vagy hiányát. A megszerzett ismeretek és a kialakult érzések minden feladatsornál egy alkotási folyamatban szintetizálódnak, a diákok a feladatok többségében esszét írnak, filmet készítenek, szófelhőt hoznak létre. Ez utóbbi alkalmas az osztályközösség dinamikájának feltérképezésére is, a lappangó előítéletek vagy félreértések tisztázására. A feladatsorok lezárása egymás munkáinak megtekintése és a közös megbeszélés.

2. kép: Feladatok és tananyagok

A Zachor Alapítvány az érdeklődő pedagógusoknak ingyenes képzéseket szervez az IWitness használatának segítésére „Videóinterjúk felhasználási lehetőségei a pedagógiai munkában” címmel (http://zachor.hu/cikkek/aktualis-kepzeseink).

Az okoskönyvek publikálásáig az IWitness felületén az érdeklődő pedagógusok itt regisztrálhatnak ingyenesen: https://iwitness.usc.edu/sfi/Account/EducatorRegister.aspx.

Az adatbázis-kapcsolódás a Dél-kaliforniai Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (EKE OFI), valamint a Zachor Alapítvány munkatársainak szoros együttműködésével valósult meg. Nemrégiben készült el a Rakparti emlékek című, az EKE OFI nevével fémjelzett, magyar nyelvű feladatsor (Vásárhelyi Virág munkája – 3. kép), mely a hiány esztétikájával, az emlékezet természet- és társadalomtudományos megközelítésével foglalkozik.

3. kép: Rakparti emlékek feladatsor

A holokauszt-túlélőkkel, szemtanúkkal és embermentőkkel felvett életútinterjúk mára egyedülálló, hiteles forrásai a történelem egyik legsötétebb időszakának a következő generációk számára. Az IWitness használatával a pedagógusok segítséget kapnak olyan nehezen megközelíthető témák feldolgozásához, mint a holokauszt, az 1956-os forradalom és a 20. század egyéb történelmi eseményei és traumái. A portál és az ott elérhető interaktív, érzékenyítő feladatok lehetőséget nyújtanak a nemzeti traumák személyes perspektívából való feldolgozására (4. kép).

4. kép: Életútinterjúk interaktív, érzékenyító feladatokkal