Isten veletek, cimborák…

Ing kivasalva. Mobiltelefon kikapcsolva, kitéve a tanári asztalra. Csokoládé és egy kis üdítő kikészítve az asztalra. Két toll mellette, még három a táskában. Mindjárt kezdődik. Izgulok. Megérkezik a tanár, és felírja a táblára, hogy mikor kell letenni a tollat. Megkapjuk a lapokat: de jó, hogy tegnap még átnéztem az ipari forradalmakat!

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikázhattak sok tízezer érettségiző fejében a május elején kezdődött vizsgaidőszakban. Ismét eljött az a pillanat, amikor számot adhatunk addig megszerzett tudásunkról, de ezúttal egy egyszerű dolgozatnál többről van szó. Az érettségivel ugyanis lezárul egy korszak, elköszönünk osztálytársainktól, akikkel szinte a hét minden napján együtt töltöttük az időt. A barátságok azonban megmaradnak! Lélekben talán ekkor köszönt be véglegesen a felnőttkor. Jó eséllyel a jövőnket is befolyásolja ez a pár nap, hiszen kisvártatva kiderül, hogy az elért eredmények alapján bekerülünk-e a hőn áhított felsőoktatási intézmény általunk választott szakára.

E sorokat olvasva az ember nem gondolná, hogy egy rendhagyó érettségiről beszélünk. Mert az idei minden tekintetben az volt.

 A járványveszély miatti biztonsági intézkedések okán a szóbeli érettségik – bizonyos kivételektől eltekintve – elmaradtak, a tanulóknak maszkokban, egymástól kellő távolságban kellett számolniuk, térképet lapozniuk vagy két verset összehasonlítaniuk. A vizsgákat követően nem volt lehetőség a feladatok átbeszélésére, a tapasztalatok megosztására, mindenki azonnal útnak indult a biztonságot jelentő otthon falai közé. A májusi vizsgák rendben lezajlottak, megbetegedés nem történt, dicséret illet mindenkit, aki hozzájárult a sikerhez, a takarítótól kezdve a diákokon és szüleiken át a pedagógusokig.

E havi lapszámunk fő témája az idei érettségi és a felsőoktatási felvételi. Az érettségi lebonyolításáért felelős Oktatási Hivatal főosztályvezetője, Pongrácz László mesélt nekünk a vizsgák megszervezéséről ebben a különleges helyzetben. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsmantól megtudhatjuk, hogy jellemzően milyen ügyekkel keresik meg őket, Hermann Zoltán pedig a középiskolák eredményességére igyekszik választ találni. Akit nem vesznek fel egyetemre, annak megfelelő alternatívát jelenthet a felsőfokú szakképzés, erről dr. Reisz Teréziát kérdeztük. Nagy Zoltán, a Századvég oktatási elemzője nemzetközi összehasonlításban vizsgálja hazánk érettségi rendszerét, illetve ismerteti a vizsgák megrendezésével kapcsolatos közvéleménykutatások eredményeit is. Dr. Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese pedig a felvételi jelentkezéseket elemzi számos szempont alapján, így többek között megtudhatjuk, melyek lettek idén a legnépszerűbb alapképzési szakok.

Természetesen újfent megkérdeztünk végzős diákokat is élményeikről, illetve kiderül, mire kellett odafigyelnie egy iskolaigazgatónak az érettségi sikeres lebonyolításához a jelenlegi helyzetben. Emellett Csabai Krisztina fejlődéspszichológust kérdeztük a járvány megfelelő otthoni kommunikációjáról és a felmerülő lelki nehézségek csökkentésének lehetőségeiről, de érdekes mementót is olvashatnak a száz évvel ezelőtti ún. hadiérettségiről, illetve egy interjút Liisa Keltikangas-Järvinen professzor asszonnyal a finn közoktatás mai állapotáról.

Fogadják szeretettel e havi lapszámunkat!