Iránytű a 21. század fiataljainak

                    

„Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz útat nem lelém.”
(Dante: Isteni színjáték)

Azért mertem ebbe a feladatba belekezdeni, mert jómagam az emberélet útjának már több mint a felét bejártam. Sokszor megküzdöttem azért, hogy ne térjek le a helyes útról, vagy visszataláljak oda. Gyakorló anyaként és pedagógusként a gyermekek, fiatalok élete és sorsa összefonódik az enyémmel. A mindennapokban, illetve munkám során sajnos sok olyan fiatallal találkozom, akik sem a világ, sem önmaguk útvesztőjéből nem találják a kiutat. Nem tudják, hogy a választott úton merrefelé haladnak.

A kiegyensúlyozott, boldog élethez vezető út nem szerepel a térképeken. Nem ismeretesek a koordinátái, amelyeket be lehetne ütni a GPS-be. Viszont léteznek olyan általános szempontok, amelyeket érdemes megismerni és figyelembe venni, amikor válaszút előtt állunk. Munkámat iránytűnek szánom, amelyből fiataljaink segítséget kaphatnak a lelki egyensúly és boldogság irányának betájolásához.

Írásomat Szent Istvánnak fiához, Imre herceghez címzett intelmeihez hasonlóan 10 fejezetre osztottam. A fejezetek elején mottóként, illetve ráhangolásként egy-egy versidézetet helyeztem el.

Szent István intelmeinek fejezetekre osztása a következő:

1. A katolikus hit megőrzéséről
2. Az egyházi rend becsben tartásáról
3. A főpapoknak járó tiszteletről
4. A főemberek és vitézek tiszteletéről
5. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról
6. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról
7. A tanács súlyáról
8. A fiak kövessék az elődöket
9. Az imádság megtartásáról
10. A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről

Én az alábbi kérdésköröket fejtem ki a továbbiakban:

1. Az emberség, emberi méltóság megőrzéséről
2. A szabálykövetés és szabadság kapcsolatáról
3. A szülőkhöz fűződő kapcsolatról
4. Az önismeretről, elfogadásról
5. A hitről
6. Az egészségről
7. A barátságról
8. A szerelemről
9. A munkáról
10. Az erkölcsről

 

 

„Tudjátok-e, hogy mi az ember?
A por s a végtelen fia,
Istent teremtő földi szellem,
Kemény pöröly vasvégzet ellen,
Ezer fönséges küzdelemben
Viaskodó harmónia!”
(Juhász Gyula: Himnusz az emberhez)

Sohasem volt és sohasem lesz nehezebb feladat, mint öntudatlan lényből EMBERRÉ fejlődni, a gyermekből EMBERT faragni, majd életed minden pillanatában, minden körülmények között EMBERNEK megmaradni.

Amikor megszülettél, ártatlan voltál és öntudatlan. Egyszerűen csak voltál, léteztél. Amit tettél, nem volt se jó, se rossz, csak szükségszerű. Ahogy nőttél, úgy nyílt ki számodra a világ. Tudomást szereztél mindenről és mindenkiről, ami és aki téged körülvett.

Ráeszméltél saját létezésedre is. ( Jééé! Én VAGYOK! Én ÉN vagyok. De én ki is vagyok?) A felismerések válaszokat eredményeztek. De egyre szaporodtak a kérdéseid is. A meg nem válaszolt kérdéseid. És a megválaszolt kérdésekből született újabb kérdéseid. Amióta nem vagy öntudatlan, azóta döntéseid is vannak. Saját döntéseid alapján cselekszel életed minden pillanatában. Ha engedelmeskedsz egy külső erőnek (például szülői akaratnak), az is a te döntésed. Ha ellenszegülsz, és a magad útját járod, az is.

Most itt tartasz. Tudod, hogy vagy. Tudod, hogy ember vagy. RENDSZERTANILAG mindenképpen. És valójában milyen ember vagy? Hogy milyen ember vagy, milyen leszel, és milyen lehetsz, az csupán a te döntéseidtől függ. Döntéseid eredményeként lettél az, aki ma vagy. Közhellyel élve: te vagy a sorsod kovácsa.

Emberi méltóságod is választásaid függvénye. A tévében látható túlélési valóságshow-kban néhány millió forintos nyeremény reményében undorító bogarakat kell megenni, kígyók ölelésében kell egy terráriumban feküdni. A mi kultúrkörünkben a bogárevéssel és a kígyók ölelgetésével az ember lemond az emberi méltóságáról.

Tedd fel hát magadnak a kérdést: A te emberi méltóságod hány millió forintra van biztosítva? Mennyiért lennél hajlandó megválni tőle? Egymillióért? Kettőért? Esetleg kevesebbért?

Ezért hát vigyázz a döntéseidre! Élj úgy, hogy pozitív nyomot hagyjál magad után a világban. Nem kell ehhez monumentális dolgot véghezvinned, csak az utadba kerülő feladatot elvégezni. Olyan jól végezni, ahogyan tőled telik. Nem kell mást tenni, csak a másik emberen segíteni. Ennek a segítségnek sem kell sem látványosnak, sem anyagi vagy lelki áldozatokat igénylőnek lennie.

Lehet egy mosoly, amit a kétségbeesettre sugárzol. Lehet egy simogatás, amivel fájdalmat enyhítesz. Figyelmes hallgatás, amivel a panaszkodó felé fordulsz. Egy kedves szó, amit a szavadra szomjazóhoz intézel.

Ha mindennap elvégzed a számodra rendelt feladatot, és nem mulasztasz el segítséget nyújtani, amikor lehetőséged van rá, akkor nyugodt lesz az álmod.

Kívánom, hogy mindenkori döntéseid lényed EMBERI oldalát erősítsék, méltóságodat soha ne kelljen áruba bocsátanod.

 

„Hiába fürösztöd önmagadban,
csak másban moshatod meg arcodat.”
(József Attila: Nem én kiáltok)

Érdekes, hogyan működik a megismerés világunkban. A kisgyermek előbb beható vizsgálatnak veti alá az őt körülvevő tárgyakat. Valamennyit szépen sorba veszi, megkóstolja. A vizsgálat eredményekképpen az ő kis világa a következőképpen oszlik fel: szájba vehető, ehető dolgok és szájba vehető, nem ehető dolgok. Ez a kategorizálás tartja magát egy ideig.

Aztán kategorizálja az embereket is: Van körülötte egy ANYA névre hallgató, meleg, puha, jó illatú szolga, aki még enni is ad. Van egy APA névre hallgató, kicsit szúrósabb szolga, akivel remekül lehet kukucskálóst játszani, rá lehet venni, hogy körbehurcolja a szobában. Aztán van a többi ember, aki időnként megjelenik, és nem tartozik a „hű szolga” kategóriába.

Az idő előrehaladtával az előbbi kategorizálások egyre bonyolultabbá válnak. Fiatalként is folyton arra törekszel, hogy tőled független entitásokat ismerj meg. Kíváncsi vagy a téged körülvevő tárgyakra, személyekre, jelenségekre. Tudni akarod, milyen a legújabb, legmenőbb mobiltelefon. Kíváncsi vagy arra, hogy ki az a szomszéd, aki azzal a hiperszuper autóval jár. Kíváncsi vagy arra, vannak-e valójában ufók, és ha vannak, milyenek.

És még mindig nem vagy eléggé kíváncsi ahhoz, hogy időt, energiát, érdeklődést szentelj arra, hogy ismeretséget, sőt barátságot köss azzal az ismerős idegennel, aki TE vagy.

A szeretet feltétele a megismerés. Ha megismered magad, biztos lehetsz benne, hogy meg is szereted. Ha megszeretted magad, akkor el is fogadod magad olyannak, amilyen vagy. Ha magadat megszeretted, és elfogadtad, akkor leszel csak képes egy másik embert megismerni, megszeretni és elfogadni.

Manapság nagyon divatosak lettek a plasztikai műtétek, amelyeknek csak nagyon kis hányada indokolt. Ha valakinek megsérül vagy eltorzul az arca, teste – baleset vagy komoly betegség következtében –, indokolttá válik az esztétikai alakítás. Ám az a sok fiatal lány és fiatal nő, aki plasztikai sebésszel szétszabdaltatja az arcát és a testét, elfelejti bejárni az önmegismerés és önelfogadás útját. Pedig bizonyára kevésbé fájdalmas, mint kés alá feküdni. És olcsóbb is… Talán kegyetlenül hangzik, mégis bátran állítom: a plasztikai sebészek páciensei zömének nem a testével, nem az arcával van a probléma, hanem az agyával és lelkével.

Ha elégedetlen vagy magaddal, szánjál időt az önmegismerésre. Ettől már csak egy lépés választ el saját magad elfogadásáig. Meglátod, önmagad társaságában sem fogsz unatkozni.

Ezután jöhet a többi ember megismerése és elfogadása. Mindig keresd a jót a másik emberben. Erre a megtalált kincsre építsd kapcsolataidat. Figyeld és ismerd meg a környezetedben élő embereket. Láttam egy filmet, Kapcsolat volt a címe. A főhősnő zsenge gyermekkorától csak a távoli csillagokat, bolygókat kutatta abban a reményben, hogy kapcsolatba tud majd lépni egy idegen intelligenciával. Aztán feljutott az űrbe, és ezzel egy másik álma teljesült. Idegenekkel ugyan nem találkozott, de a halott édesapja szellemétől egy fontos tanulságot kapott útravalóul: Ne akarj túllépni az elérhető világunkon, hanem a közvetlen környezetedben létező, karnyújtásnyira lévő értékeket vedd észre!

A melletted élő embereket ismerd meg! Ők jelentik számodra az igazi, mély kapcsolatokat. Akit megszerettél, annak két fontos dolgot adhatsz: az idődet és a figyelmedet. Ne fukarkodj egyikkel sem! 

5. A hitről

„Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel!
Minden más csak erő- és időpocsékolás.”
(Maharaj Nisargadatta)

Hiszek a szavak hatalmában, embert jobbító erejében, azért írom neked e sorokat. Hiszek abban, hogy minden nap tartogat számomra valamit, amiért érdemes élni. Hiszek abban, hogy amikor döntési lehetőségeim beszűkülnek, akkor Isten akaratára kell bíznom magam.

És te miben hiszel? Fontos, hogy erre a kérdésre kapásból tudjál válaszolni. És tudd hosszasan sorolni mindazt, amiben hiszel, és amire támaszkodhatsz, amikor életed nehéz pillanatait kell átvészelned.

Miben érdemes hinned? Elsősorban önmagadban, abban az erőben, abban a sok lehetőségben, ami benned rejlik. Hinned kell abban, hogy semmi sem történik veled véletlenül. Életed minden jó és rossz mozzanatának oka, célja és valami haszna van.

Hinned kell Istenben, ha nem akarsz magadra maradni a gondjaiddal. A derű és az optimizmus a hitből táplálkozik.

Szomorú vagyok, amikor olyan fiatalt látok, aki elfelejtett mosolyogni. Már a járásán is észre lehet venni, hogy nagy lelki terhet cipel. Görnyedt háttal jár az úton, mert hit nélkül ólomsúllyal nehezedik rá minden valós vagy vélt probléma. Szemét lesüti, nézi a földet. Pedig nézhetne fölfelé és előre is. Arra, amerre az álmok világa van. Mi hiányzik ennek a fiatalnak az életéből? A hit.

Márpedig a hit által nyújtott segítségre, támaszra mindenkinek szüksége van. Mélységesen szánom azokat, akik a hit keresése helyett beérik hitpótló és hiánypótló szerekkel: alkohollal, cigarettával, droggal.

Én hiszek abban is, hogy te sohasem fogsz ebbe a csoportba tartozni, mert tudod, hogy a hit élni segít, ám a hiánypótló szer megöl. Tudd, hogy Istent nem kell messze keresned. Tegyél egy körutazást önmagadban, és meg fogod találni. Ott él benned. Benne van minden kedves szavadban, minden jótettedben, keresztényi megnyilvánulásodban.

Vigyázz arra, hogy mások hitét, meggyőződését minden körülmények közt tartsd tiszteletben. Saját hited gyakorlása nem zárja ki azt, hogy megismerd a másokét. Légy hát nyitott minden új eszmére, de tartsd fenn magadnak a kételkedés, a kritikus felülvizsgálat jogát. Ha kell, légy képes küzdeni hitedért, meggyőződésedért. A legendás Piramis együttes így fogalmazta meg emberi hitvallását:

„Őszintén akarok élni,
Minden utam végigjárni,
Hinni abban, amire vágyom,
 s ha hiszek benne, küzdeni érte, bármilyen áron!”

Ne felejtsd el, hogy van, aki benned hisz, és érted küzd. Szent István a Szűzanya oltalmába ajánlotta népét. Téged. És még vagy tizenötmillió anyanyelv-testvéredet. Azt kívánom Neked, hogy a Szent Istvántól megörökölt keresztény hittel, Gizella királyné szeretetével és Imre herceg tisztaságával alkosd meg saját életedet.

6. Az egészségről

„Az egészség a legnagyobb ajándék,
az elégedettség a legnagyobb gazdagság,
a hűség a legjobb kapcsolat.”
(Buddha)

Fontos az egészségről beszélnünk, mert beteg az egész világ. Alig ismerek néhány olyan embert, aki ne szenvedne valamely betegségben. A boldogtalan lélek a beteg testtel üzen. Már Platón is rájött arra, hogy az emberi test és lélek nem választható külön, a kettő csak együtt működik – jól vagy rosszul.

Az egészséged megőrzése tehát lelked ápolásával, karbantartásával kezdődik. Hittel, humorral, optimizmussal, a tiszta lelkiismerettel megteremtett belső harmóniával tudod megadni lelkednek a „mindennapi kenyerét”.

Higgyél abban, hogy életed egyik legnagyobb kincse az egészséged. Fogadd humorral az életed nehézségeit, kihívásait. Légy optimista, mert ha mindig a jót reméled, az meg is fog történni veled. Ha elvégzed a rád szabott feladatokat, akkor jó lesz a lelkiismereted, és jó lesz a lelki közérzeted is.

Sose engedd, hogy olyan negatív érzelmek uralkodjanak el rajtad, mint a harag, gyűlölet, irigység, bosszúszomj. Ezek a negatív érzelmek és indulatok nem annak a személynek fognak ártani, aki iránt táplálod azokat, hanem a te lelkedet fogják rombolni, mérgezni, és előbb-utóbb a te szervezetedben fognak elváltozást okozni. Az összegyűjtött, felhalmozott negatív indulatok egyengetik az utat korunk gyakori betegségeihez: a keringési zavarhoz, infarktushoz, agyvérzéshez. De akár a rák kialakulásáért is felelőssé tehetőek.

Teremtsd meg tested és lelked harmóniáját, és soha nem lesz szükséged gyógyszerre.

De ha mégis kitör rajtad valamilyen banális betegség (például megfázás, gyomorrontás stb.), bízd magad szervezeted gyógyító erejére. Ne várd el az orvosodtól, hogy gyógyszerek egész arzenálját írja fel neked.

Legmagasabb szintű mentális tevékenységünk a humorban nyilvánul meg. A humor segít elviselni az élet valamennyi kellemetlen aspektusát. Gyakori alkalmazásával agyadat is karban tartod, a lelki problémákra gyógyírként hat, mosollyá szelídíti a keserűséget.

Hangolódj a humorra, és olvasd el az orvostudomány rövid történetéről szóló összefoglalást, amit az interneten találtam:

„– Fáj a torkom!
Kr. e. 2000: Tessék, edd meg ezt a gyökeret!
Kr. u. 1000: Az a gyökér pogány dolog, mondj el egy imát!
Kr. u. 1850: Az az ima babonaság, idd meg ezt az elixírt!
Kr. u. 1940: Az az elixír kígyóolaj, nem tesz jót, nyeld le ezt a pirulát!
Kr. u. 1985: Az a pirula hatástalan, vedd be ezt az antibiotikumot!
Kr. u. 2001: Az az antibiotikum nem természetes! Tessék, itt egy gyökér...”

Ez a rövid történeti áttekintés vicc ugyan, de tartalmaz némi igazságot. Remélem, sikerült mosolyt csalogatnom az arcodra. Váljék egészségedre!

7. A barátságról

„A barátság egy az élet simogatásai közül.”
(Gala Galaction)

Vannak játszótársak, pajtások, haverok, barátok. Belőlük egész sereg szegődik melléd, amíg felnősz. És van A BARÁT. Akiből csak egy van. Nem kell keresned, nem kell kutatnod utána. Egyszer csak ott van. Leül melléd. És aztán mindig ott marad melletted.

Belekezdesz egy mondatba, ő befejezi. Ránézel, és ő bólint. Ad, még mielőtt kérnél. Rád néz, és te is tudod, mire van szüksége. Jobban ismer téged, mint bárki más. Nemcsak erényeidet ismeri, hanem hibáidat is. Mégis szeret, és mindezzel együtt elfogad. Akkor is veled van, ha fizikai értelemben útjaitok szétválnak, az ország vagy a világ más-más csücskében éltek. Mégis megnyugtató bizonyosság, hogy vagytok egymásnak. Osztozkodtok örömben és bánatban. Ha hosszú-hosszú idő után újra találkoztok, a beszélgetést ott folytatjátok, ahol abbahagytátok.

Miért tud a barátság ilyen szoros kötelékké válni? Sokat gondolkoztam rajta, és azt hiszem, megtaláltam a választ. Vannak az életednek olyan összetevői, amelyeket nem te választasz. Beleszületsz egy társadalomba, amelynek megvannak a maga szabályai. Beleszületsz egy népbe, anyanyelvbe, kultúrába, családba. És ez mind nem a te választásod. Csupán az a te választásod, hogy mennyire azonosulsz a társadalmi renddel, néppel, nyelvvel, kultúrával, mennyire kötődsz a családodhoz. Önmagadat is csak úgy kapod a szüleidtől. És aztán, akár kedveled önmagad, akár nem, le kell vele élned az életed. A BARÁTOD az első komoly választásod. Te is neki. Talán ezért vagytok olyan fontosak egymásnak.

Mi is a barátság? Sok könyvtárnyit összeírtak róla. A legszebb könyv, amit a barátságról írtak, Antoine de Saint-Exupéry A kis hercege. Ha még nem olvastad, olvasd el. Ha már olvastad kisebb korodban, olvasd el újra. Új értelmet fog kapni.

A kis herceg úgy tesz szert barátra, hogy megszelídíti a rókát. A róka tanítja meg arra, milyen egy másik lény megismerésének öröme. Megmutatja, hogyan öltöztesd lelkedet ünneplőbe, amikor a BARÁT jöttére vársz. Elmagyarázza, mennyire fontosak a barátsággal kapcsolatos szertartások, rítusok. És rádöbbent arra a felelősségre, amit a barátság jelent.

„Örökre felelős vagy azért, akit megszelídítettél” – mondja a kis hercegnek a róka. Ajándékozd meg személyes jelenléteddel azt, akit megszelídítettél. Ha lehetőséged van rá, akkor ne sms-ben, ne cseteléssel, ne e-mailen ápold a barátságot. Ülj le vele szemben, nézz a szemébe, figyelj rá, fogd meg a kezét, és add oda neki az idődet. Ha már megszelídítetted.

8. A szerelemről

„Mert hol te vagy, ott a világ maga.”
(William Shakespeare)

„A szerelem minden harmónia között a legdallamosabb:
érzése velünk született.”
(Honoré de Balzac)

Párválasztásod az életed másik fontos önálló döntése. Sokszor fogod érezni, hogy szerelmes vagy. Sokan élték át, és halhatatlan művek ihletője lett ez az érzés. De a „szerelem” szó hajdani nemes csillogása manapság kissé megkopni látszik. Ma mindenféle egyéb szót helyettesít: hitegetést, kegyes hazugságot, karrierépítést, anyagi érdeket, ösztönök kielégítését és egyéb alantas indulatokat, amelyeknek semmi közük a szerelemhez. Ezért fontos, hogy igen takarékosan bánjál a szóval. Könnyelműen és teljes meggyőződés nélkül ajkadra ne vedd. Vigyázz, hogy kinek mikor hogyan és miért mondod.

Hamarabb fogsz vágyódni a szerelem érzése után, mint ahogyan megtalálod azt a személyt, aki megismertet az érzéssel. Érd be addig azzal, hogy vágyódsz az érzés után. A jó dolgok várása, a készülődés is örömteli tud lenni. Sose kutass görcsösen szerelmed célpontja után. Amit görcsösen akarsz, az sohasem sikerül. Addig ismerkedj meg saját éneddel. Készítsd fel magad a szerelemmel való találkozásra, öltöztesd lelkedet ünneplőbe, és várj. Lehet, hogy soká kell várakoznod. Lehet, hogy mihelyst készen állsz a kapcsolatra, meg is jelenik, akire vártál.

Bár nagyon sok hasznos dolgot tud nyújtani az internet, a társadat ne csak ott keresd. Nem biztos, hogy a társkereső oldalakon fogod megtalálni. Életed párja nem webáruházi termék! Ha egy bizonyos fajta fűnyíróra van szükséged, csak írd be a gép paramétereit, és éppen olyat tudsz venni, amire szükséged van. A párodat egyrészt azért nem érdemes csak ott keresned, mert még csak nem is hasonlít a fűnyíróra. Másrészt azért, mert a fűnyíróval kapcsolatos igényeid pontosan meghatározhatóak, mértékegységekben kifejezhetőek. A szerelem iránti elvárásaidról viszont nem tudnál két olyan mondatot mondani, ami racionális alapon nyugszik, ami számokban, mértékegységekben kifejezhető.

Életed párja talán nem a távoli, ismeretlen vidékről fog érkezni, ahová néha elvágyódsz a szürke hétköznapokból. Talán éppen a közeledből tűnik elő, szürke hétköznapjaidat megszínesítve. Nézz körül! Lehet, hogy itt van tőled karnyújtásnyira, és ő már észrevett, figyel téged. Figyelj oda közvetlen környezetedre! De senkire se tekints úgy, mint szabad prédára, kísérleti alanyra!

Ha lány vagy, adj esélyt, hogy harcoljanak érted! A könnyen megszerezhetőség értéktelenné és érdektelenné tesz. Tiszteld saját magad! Ha ezt sugározza a lényed, tisztelettel fognak rád tekinteni.

Ha fiú vagy, tekints úgy minden lányra, mint leendő anyára! Mert potenciális anya minden lány. Anya, mint a te anyukád. Ezért soha ne hozd megalázó helyzetbe! És azt se hagyd, hogy miattad ő kerüljön emberhez méltatlan helyzetbe!

Életünk egy szövevényes, bonyolult, mindennel összefüggő játszma. Valamennyi társas kapcsolatunkban emberi játszmákat játszunk. Szülővel, testvérrel, osztálytárssal, munkatárssal stb. Mint minden játszmának, ennek is vannak győztesei, vesztesei. Van domináns fél, és van olyan, akit irányítani kell. Azt kérdezed: A szerelem is játszma? A válaszom: Igen. De a szerelmi játszmának nincs külső célja. Önmagáért való. Az igazi szerelem olyan önkéntes és érdekmentes játszma, aminek két győztese van. Úgy lesztek győztesek, hogy a kölcsönös egymásra hatás mindkettőtökből a lehető legnemesebb, legértékesebb emberi tulajdonságokat hozza ki. Szerelemben élni azt jelenti, hogy a másik lény hatására a lehető legjobbá válni.

A szerelem energiaforrás, amelyből életed táplálkozik, hogy jobb legyen.

9. A munkáról

„Amikor dolgozol, fuvola vagy, melynek szívén áthaladva
a múló percek susogása zenévé változik…
A munka a láthatóvá tett szeretet.”
(Khalil Gibran)

Amíg távlati feladatként tekintesz a munkára, addig tehernek, nyűgnek tűnik. Aztán valami külső kényszerítő erő (például megélhetés, karrierépítés igénye) hatására, minden fizikai és szellemi energiádat összegyűjtve belekezdesz. Elindul az értelmes tevékenység alkotói folyamata, és rácsodálkozol arra, hogy a munka nem is olyan teher, amilyennek madártávlatból tűnt. Bármilyen munka, a legegyszerűbb vagy legalantasabb is meg tudja hozni számodra az örömet, ha a feladatot jól végzed el. Ha a tőled telhető legjobbat nyújtod.

A munka nemcsak azért fontos, mert általa emelkedett ki az ember az állati létből. Nemcsak azért, mert a pénzkeresés, megélhetés egyetlen becsületes eszköze. Hanem azért is, mert a munkavégzés (fiatalkorban tanulás) strukturálja az idődet. Munkavégzés vagy tanulás nélkül úgy folyna ki kezed közül az idő, hogy semmi értelmes, hasznos nyomot nem hagynál magad után. Ne félj hát attól, hogy tanulni, tevékenykedni, dolgozni, alkotni kell. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal több áldozatot szed a munka nélkül létezés, mint a túlzottan sok munka. Az értelmes tevékenység hiánya okozhat depressziót, önértékelési zavarokat, alkoholizmust, kábítószer-függőséget. Természetesen az is igaz, hogy a túlzásba vitt tevékenykedés is veszélyes lehet. Életed valamennyi területén érdemes mértékletesnek lenned. Így a munkában is. A felgyorsult életritmus, az anyagi javak megszerzésére irányuló mohóság, a karrierizmus eredményeként korunk kitermelt egy új pszichés betegséget: a munkamániát. A munkamániásnak a munka nem eszköz, hanem végcél. Lázas tevékenységbe menekül azért, hogy valami alapvető hiányt pótoljon, vagy azért, hogy ne kelljen szembenéznie egy számára nemkívánatos személlyel: önmagával.

Vigyáznod kell tehát, hogy ne essél se a beteges tétlenség, sem pedig a túlzásba vitt tevékenykedés csap­dájába.

Ahhoz, hogy megéld a munka örömét, meg kell értened az alábbi fogalmak közötti különbséget. Van munka – és van hivatás. Munka az, amit azért végzünk, mert muszáj. Mert pénzt akarunk keresni, hogy ne haljunk éhen. A hivatás több mint munka. A hivatás olyan tevékenység, amivel azért foglalkozol, mert az a kedvenc időtöltésed, és mellesleg megfizetnek érte.

Amikor pályaválasztás előtt állsz, azt kell végiggondolnod, mi lenne az a társadalmilag hasznos tevékenység, ami örömmel tölt el. Amit huzamosabb ideig, akár egy életen át is tudnál végezni anélkül, hogy megunnád.

A pályaválasztással újabb komoly teher nehezedik rád. Hivatásod megválasztása a te döntésed kell, hogy legyen. Ha van régóta dédelgetett álmod, ambíciód, akkor itt a lehetőséged a megvalósításra. Merjél nagyot álmodni. Álmaidat vesd össze a lehetőségeiddel, képességeiddel, a realitással. De sose érd be kevesebbel, mint amit képességeid és lehetőségeid megengednek. Képzelj el egy tűzpiros Ferrarit. Végsebessége 320 km/óra. Te vagy ez a Ferrari. Kár lenne érted, ha csak 30 km/órával araszolnál. Hiszen benned van a 320 km/órás sebesség lehetősége. Márpedig ha nem használod ki a szellemi és fizikai kapacitásodat, olyan vagy, mint a harminccal döcögő nyugalmazott versenyautó.

A hivatásod fogja biztosítani a mindennapi kenyered, és a jól végzett munka mindennapi örömét. Rabindranáth Tagore nagyon találóan fogalmazta meg ezt a folyamatot:

„Aludtam, és azt álmodtam, hogy az élet öröm lenne.
Fölébredtem, és láttam, hogy az élet kötelesség volt.
Megtettem a kötelességet, és lásd,
a kötelesség örömmé vált.”