Lezajlott a 62. Rátz László Vándorgyűlés
2023. július 4–7. között szervezték meg a 62. Rátz László Vándorgyűlést a budapesti Graphisoft parkban. A konferencia első napján Kosztolányi József, a Bolyai János Matematikai Társulat (BJMT) oktatási szakosztályának elnöke köszöntötte a jelenlevőket, valamint az esemény szervezőit. Jelen volt Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke, Rákóczi Ildikó, a BJMT elnöke, Simon Péter BJMT-főtitkár, valamint Kosztra Gábor BJMT-titkár. A köszöntőbeszédeket követően megemlékezéseket tartottak azokról az elhunyt, remek matematikatanárokról, akik résztvevői voltak az elmúlt vándorgyűléseknek, és munkájukra a szakma elismeréssel tekint vissza. Az eseményen átadták a Beke Manó Emlékdíjakat és a Reményi-díjakat. A konferencianyitó eseményen Bojár Gábor Matematikaoktatás mint az ország egyetlen gazdasági kitörési pontja címmel tartott előadást, majd a 2022. évi Rátz Tanár Úr Életműdíjjal kitüntetett Erdős Gábor Emlékezetes feladatok címmel, míg Varga József Tehetséggondozás matematikából Kecskeméten az elmúlt 30 évben címmel tartott rendhagyó előadást.
2024-ben már nem lesz informatika érettségi
Informatika vizsgatárgyból utoljára a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni, ezt követően a vizsgatárgy megszűnik, azaz javító vagy pótló vizsga letételére sem lesz lehetőség még abban az esetben sem, ha a vizsgázót a vizsgabizottság a vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára utasította. Viszont a 2024 előtti vizsgaidőszakokban digitális kultúra vizsgatárgyból csak azok a tanulók vizsgázhatnak, akik a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdték meg tanulmányaikat, és 2024-ben vagy később tennék le a rendes érettségi vizsgákat, de előrehozott, illetve azt követően szintemelő, vagy pótló vizsgát szeretnének tenni ebből a vizsgatárgyból.
Minden harmadik iskola Magyarországon ma Ökoiskola
2023. június 9-én ünnepélyes keretek között adták át az Ökoiskola címeket Budapesten. Az ökoiskola-hálózat jó példája a generációk közti kapcsolódásnak, a nemzedékek közti együttműködésnek. Nagyon fontos az infrastruktúra, a szabályozás, a tankönyvek, de a legfontosabbak mégis a programban részt vevő emberek, pedagógusok, igazgatók és szülők, akik a gyerekeket bevezetik az élet tiszteletébe, a környezet szeretetébe, és tudatosítják bennük a fenntartható világ fontosságát. Az ünnepség keretében összesen 118 új taggal bővült az ökoiskola-hálózat, további 91 intézmény másodízben nyerte el a minősítést, 102 iskola pedig megkapta a három sikeres pályázat után járó Örökös Ökoiskola címet, így jelenleg 1402 ökoiskola működik ma Magyarországon.
NEKROLÓG | Elhunyt Csapó Benő professzor
Előző lapszámunkban számoltunk be Csapó Benő hetvenedik születésnapi köszöntéséről. A lapszám megjelenését követően kaptuk a hírt tragikus balesetéről, haláláról. A professzor életéről és munkásságáról lapunk szerkesztőbizottságának tagja, Kaposi József az Új Pedagógiai Szemlében így fogalmazott:
„Csapó Benő igazi műhelyteremtő professzor volt, aki – miként a legjobbak – képes volt a nemzetközi kihívások és a hazai hagyományok ötvözésére. Jószolgálati követe volt a nagyvilágban a magyar szellemi teljesítménynek. Elkötelezettje volt a tudományos normáknak, tisztelte az adatokat, a tényeket, az ezekre épülő oktatáspolitikát, és rendíthetetlenül képviselte a minőséget. Tehetséges volt, és hihetetlen innovációs energia működött benne nemcsak a természettudomány és az oktatás világában, a pedagógiai mérések tekintetében, de a tudomány egyéb területein és a mindennapokban is. Egyedi tehetségű, mondhatni reneszánsz emberként élt, mégis a mindenkinek jó minőséget garantáló (finn, észt), méltányos oktatási rendszert propagálta. A hazai oktatás minőségi javítása kulcskérdésének a mérési kultúra és a kutatásalapú tanulás terjesztését, a pedagógusképzés és a tanári szakma professzionalizálását tartotta. Egyben erre mintát is adott, hiszen a Csapó Benő vezette szegedi egyetemi műhely számos tudóst nevelt ki az elmúlt évtizedekben, akik az ország több egyetemén képviselik a mesterüktől tanultakat.
Temetése 2023. július 21-én a szegedi belvárosi temetőben volt, amelyen a nemzetközi és hazai tudományos világ és a szegedi közélet számos képviselője megjelent.
