Olvasási idő: 
8 perc

Iránytű

2021. január

Összeállította: Németh Gábor


Nemzetközi mérés alapján az európai élvonalban a magyar reáloktatás

A negyedikes és nyolcadikos tanulók matematikai és természettudományos ismereteit vizsgáló nemzetközi TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) mérés alapján a magyar reáloktatás az európai élvonalban van – jelentette ki a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta, hogy a négy kategória közül egyben az európai átlagnak megfelelő, háromban viszont az európai átlagot messze meghaladó eredményt értek el a magyar tanulók. Mint elmondta: a vizsgálatban matematikából 58 ország 4. évfolyamos tanulói vettek részt. Az adatokból kiderül, hogy a magyar negyedikes tanulók 523 pontos matematika-átlageredménye magasabb az 500 pontos átlagnál, és megfelel az európai átlagnak. Példaként említette, hogy a magyar teljesítmény Dánia (525), Svédország (521), Németország (521) és Lengyelország (520) negyedikeseinek eredményéhez hasonló.

Ugyanakkor matematikából a 8. évfolyamos magyar tanulók 517 pontos eredménye ugyancsak a TIMSS-átlag felett van és meghaladja az Európai Unió tagállamainak 504 pontos átlagát, illetve jobb, mint az amerikai (515), az angol (515) és a finn (509) eredmény. A továbbiakban kiemelte, hogy a természettudomány területen a magyar 4. évfolyamos diákok 529 pontos átlageredménye lényegesen jobb a vizsgálatban részt vevő 58 ország átlagánál. Az európai országok közül jobb eredményt csak az orosz (567), finn (555), lett (542), norvég (539) és litván (538) tanulókon kívül az angol (537) diákok értek el – ismertette. A magyar 8. évfolyamos diákok 530 pontos eredménye pedig kifejezetten jónak számít; a részt vevő 39 országból csak hat résztvevő teljesített jobban, az Európai Unió országai közül pedig csupán Finnország (543) ért el a magyarnál jobb eredményt – sorolta. Az EU országainak átlageredménye csupán 512 pont – fűzte hozzá Maruzsa Zoltán. Az eredményekből az is látszik, hogy a magyar diákok között a többi résztvevőhöz képest magasabb az átlag felett teljesítők és alacsonyabb a leszakadók aránya. Mindez pedig azt igazolja, hogy a magyar természettudományos oktatás továbbra is átlagon felüli színvonalú – vélekedett.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke kiemelte, hogy az 1995 óta zajló, ezúttal 64 országot átfogó felmérés most először készült digitális platformon. Az eredmények azt mutatják, hogy miközben más országoknál ez teljesítmény-csökkenést okozott, a magyar gyerek az előző felmérésekhez hasonló eredményt produkáltak. Vagyis kiemelkedően tejesítettek a digitális eszközhasználat területén, miközben több ország tanulói 8-10 ponttal is gyengébb eredményt értek el ebben – tette hozzá. Végül úgy vélekedett, hogy a magyar oktatási rendszer büszke lehet az eredményekre, annál is inkább, mert a vizsgálat 1995-ös bevezetése óta egyenletesen jól teljesítenek a magyar diákok. (MTI)

 


Február 15-ig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre

December 28-án elindult a 2021. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás, már lehet jelentkezni a szeptemberben induló alap- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre. A felvételizők a 2021. február 15-i jelentkezési határidőig legfeljebb hat helyet (hármat díjmentesen) jelölhetnek meg az E-felvételi rendszerben. A felsőoktatási felvételi eljárás menetét, a pontszámítási módszereket, a meghirdetett képzéseket és az érvényes jelentkezéshez szükséges minden további információt az eljárás hivatalos honlapján, a felvi.hu oldalon közzétett Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Tájékoztató) tartalmazza. A Tájékoztató várhatóan 2021. január végéig frissül a megjelenése utáni változásokat felsoroló hivatalos kiegészítéssel, ezért a jelentkezés benyújtása előtt érdemes újra átolvasni. A felvételizőknek a véglegesítést követően legkésőbb 2021. február 20-án éjfélig hitelesíteniük kell jelentkezésüket Ügyfélkapun keresztül vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190).

A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpont kapható. Az a jelentkező vehető fel alap-, illetve osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú oklevéllel rendelkezik. A részletekről bővebb tájékoztatás olvasható a felvi.hu-n és a Tájékoztatóban. Mesterképzésen összesen 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg, és teszik közzé a felvi.hu honlapon az adott szak meghirdetésénél. A jogszabályi minimumponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. A felsorolt ponthatárok alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan 2021. július 22-én hirdetik ki. (Oktatási Hivatal)

 


Nincs változás a középfokú felvételik menetében

A középiskolai felvételi írásbeli vizsgái az eredeti időpontban, jelenléti formában zajlanak majd, az érettségi írásbeli vizsgákon alkalmazott és bevált biztonsági előírások és járványügyi szabályok szigorú betartása mellett. Az Oktatási Hivatal ezekről részletes tájékoztatót készített, amely a hivatal honlapján hetek óta olvasható (https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/kozepfoku_...). Az emberi erőforrások minisztere már december elején rendelkezett 2. pótnap kijelöléséről is arra az esetre, ha valaki betegség vagy karantén miatt nem tud részt venni a vizsgán. Az írásbeli felvételikre – a távolságtartás érdekében – az előző évekhez képest jóval több, 535 helyszínen kerül sor, a középiskolába jelentkezők száma együttesen mintegy 75 ezer. (EMMI)

 


Maruzsa: ahol csak lehet, nyitva maradnak az általános iskolák és óvodák

Az államtitkár kifejtette: tavasszal bebizonyosodott, hogy az általános iskolákban is működőképes a digitális oktatás, de az is kiderült, hogy ennek az oktatási módszernek a hatékonysága jelentősen életkorfüggő. Főleg az alsó tagozatos diákoknál nem tud olyan hatékony lenni, mint például a végzős középiskolásoknál. Ezért, ha van rá mód, ezt érdemes elkerülni – mondta, hozzátéve: ahol megbetegedés történik, ott elrendelik a digitális munkarendet. Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy vannak szervezetek, amelyek ágazati jellegű oltást képzeltek el. A kormány viszont veszélyeztetettségi és életkori szempontok alapján dolgozta ki az oltási tervet. Ennek megfelelően elsőként az egészségügyi dolgozókat oltják be, majd az idősek következnek. A pedagógusok közül is elsőként a 60 év felettiek és a krónikus betegek kaphatják majd meg az oltást. Egyébiránt folyamatosan csökkent a tömeges tesztelés iránti érdeklődés, az első alkalommal 85 százalék vett részt, később már csak 60 százalékos volt a részvétel a pedagógusok tesztelésén. A mostani, téli szünet utáni tesztelésen pedig csak azok a pedagógusok vettek részt, akik valamilyen tünetet észleltek magukon – ismertette Maruzsa Zoltán. (MTI)