Olvasási idő: 
10 perc

Iránytű

2020. november-december

Összeállította: Németh Gábor


Megjelent az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelő című kiadványa

Az Európai Bizottság minden évben jelentésben értékeli a tagállamok oktatási rendszerét. Az idei jelentés megállapítja, hogy Magyarország az európai uniós átlagon felül költ oktatásra, és hogy a magyar iskolákban kevesebb diák jut egy tanárra, mint az európai átlag. Kiemeli továbbá a hazánkban 2018-ban végrehajtott iskolai infrastruktúrafejlesztési programot. A kiadvány erősségként emeli ki, hogy a négyéves korú magyar gyermekek 95,7%-a részt vett az óvodai nevelésben, az Európai Unió átlaga ezen a téren 94,8%. Hangsúlyozza továbbá, hogy a roma gyermekek a régióban Magyarországon járnak a legmagasabb arányban óvodába (2016-ban ez az arány 91% volt), amit a jövőbe való jó befektetésként értékel. A kiemelt indikátorok közül látható, hogy a korai iskolaelhagyás mértéke a legutóbbi mérés szerint 11,8%-os volt, ami az egy évvel korábbi eredményhez képest 0,7%-os javulást mutat.

A jelentés a 2018-ban már publikált PISA-eredmények alapján mutatja be a matematikából, szövegértésből, illetve természettudományos területen alulteljesítők arányát, ami kis mértékben valóban elmarad az európai uniós átlagtól, amely egyébként a Bizottság ambiciózus célkitűzései ellenére ugyancsak romló tendenciát mutat. A kiadvány azt a tényt ugyan nem említi meg, hogy a magyar eredmények a 2015-ös méréshez képest minden téren javultak, arra azonban ismét felhívja a figyelmet, hogy hazánkban hagyományosan nagy a családi háttér szerepe az oktatás eredményességében. A jelentés elismeri ugyanakkor, hogy Magyarország az európai uniós átlagon felül költ oktatásra: a 2018-as költségvetési adatok szerint az EU-tagállamok arányaiban a GDP 4,6 %-át, míg a hazai költségvetés az 5,1%-át fordította oktatásra. A kiadvány elismerően szól továbbá a 2018-ban végrehajtott iskolai infrastruktúrafejlesztési programról.

A jelentés bemutatja az elmúlt években a magyar köznevelési rendszer digitalizálásáért megkezdett folyamatokat, így a Digitális Oktatási Stratégia végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, a 2015-ben elindított Digitális Témahetet, valamint elemzi a járványügyi helyzetben végrehajtott tantermen kívüli, digitális munkarendre való átállást. Az Európai Bizottság megállapítja, hogy a magyar köznevelésben kedvező a tanuló-pedagógus arány, így az ebből levezethető pedagógusellátottság: Magyarországon 10,2 tanulóra, míg az Európai Unióban átlagosan 13,6 tanulóra jut egy pedagógus. Ennek kapcsán azt is megállapítja a kiadvány, hogy a magyar köznevelésben túl magas az iskolák száma, és a gyermekszám csökkenése miatt az elmúlt években nőtt a kihasználatlan kapacitás. A jelentés felhívja a figyelmet a pedagógusok idősödésére, beszámol továbbá az iskolai erőszak visszaszorítása érdekében felállított Iskolaőrségről is. A Bizottság a köznevelés terén elsősorban a digitális kompetenciák fejlesztése, az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés, valamint a bölcsődei kapacitások további kiépítése terén fogalmaz meg javaslatokat Magyarország kormánya számára. (EMMI)

 


Megtartják az Educatio szakkiállítást

Új helyszínen és más időpontban tartják meg a továbbtanulók nagyrendezvényét, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, amelyet így január 21. és 23. között az online térben lehet majd követni – tudatták a szervezők. Maszlavér Gábor főszervező a közleményben emlékeztetett: huszonegyedjére hozzák tető alá a kiállítást, ahol a diákok tájékozódhatnak a továbbtanulással és egyéb képzési lehetőségekkel kapcsolatban, és ahol közvetlenül a számukra szimpatikus intézmény tanáraitól, hallgatóitól kérdezhetnek.

A 2021-es rendezvény azonban a járvány miatt számukra is olyan újdonságot hoz, amelyre nem volt példa az elmúlt két évtizedben: az információkat a fizikai tér helyett chatszobás találkozások által lehet begyűjteni a tanároktól – tájékoztatott a főszervező. A továbbtanulni vágyók így biztonságosan, az online térben, mégis személyesen informálódhatnak egyetemi szakokról, a bekerülés feltételeiről, a vizsgaidőszak sajátosságairól, valamint képzésekről, gyakornoki programokról, nyelvtanulási vagy Erasmus-lehetőségekről. Az esemény a részt vevő intézmények, kiállítók számára is innovatív lehetőséget kínál, hiszen itt újra közvetlenül, mégis kockázatmentesen lehet kapcsolódni a Z generációval – tette hozzá Maszlavér Gábor. Létrehoztak egy olyan, böngészőből futtatható, többnyelvű programot, amely képes egyszerre több száz stand és több ezer látogató kiszolgálására. Az Educatio Közép-Európa legnagyobb oktatási kiállítása, a rendezvényen tavaly 200 szervezet állt majdnem 55 ezer látogató rendelkezésére − olvasható a közleményben. (MTI)

 


Öt vizsgaközpontban lehet online nyelvvizsgázni

Az előírt feltételeknek megfelelő öt vizsgaközpont kapta meg az akkreditációt az online formában, személyes érintkezés nélkül szervezhető nyelvvizsgáztatáshoz. Közreműködésükkel jelenleg hat nyelvből szerezhető általános nyelvvizsga-bizonyítvány akár otthonról is. A kényelmes és korszerű megoldást tavasszal veszélyhelyzeti intézkedésként kínálhatták a szolgáltatás nyújtására felkészült vizsgaközpontok: a támogató szabályozásnak köszönhetően az mostanra beépült általános gyakorlatukba.

A koronavírus-járvány első hulláma nyomán, a tavaszi járványügyi veszélyhelyzet idejére bevezetett lehetőség népszerűnek bizonyult. Májustól augusztus közepéig mintegy hétezer online nyelvvizsgát tettek, közel ötezret sikeresen. A kormány a nyár végén döntött arról, hogy a megfelelően felkészült vizsgaközpontok újabb határidő meghatározása nélkül, a továbbiakban is szervezhetnek online nyelvvizsgát. A központoknak biztosítaniuk kell az elektronikus nyelvvizsgák szabályszerű lebonyolításához szükséges technikai feltételeket. Alapvető elvárás a vizsgázó megbízható azonosítása, a vizsgázó és a vizsgaközpont közötti informatikai kapcsolat folyamatos fennállása. A vizsgaközpontoknak egyértelműen ki kell zárniuk annak lehetőségét, hogy a vizsgázó mástól származó, meg nem engedett segítséget vegyen igénybe. Az akkreditált nyelvvizsgaközpontok és az elérhető nyelvek teljes listája az OH honlapján olvasható: https://nyak.oh.gov.hu/doc/akk_vizsgakp.asp. (ITM)

 


Nemzetközi nap az iskolai erőszak és zaklatás ellen

Az UNESCO a tanulók közti, illetve a tanulókkal szembeni erőszak megelőzése érdekében nemzetközi napot hívott életre, amit ezentúl minden év novemberének első csütörtökén tartanak. Az idei rendezvény kiemelt témája: „Együtt az iskolai zaklatás ellen”. A tanulók közötti bántalmazás nem új jelenség. Az iskolai erőszak és az internetes zaklatás (bullying) is kihat az áldozatok személyiségének fejlődésére és teljesítményére, rombolja az iskolai közösségeket, illetve az oktató-nevelő munka eredményességét.

A PISA-felmérés alapján Magyarországon nem haladja meg az iskolai erőszakos esetek száma a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát. Azért, hogy ezek tovább csökkenjenek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2010-es évektől számos programot indított az iskolai bántalmazás és az online zaklatás megelőzésére. Ezek közül kiemelendő az iskolapszichológusi hálózat folyamatos bővítése, a digitális gyermekvédelmi stratégia elfogadása és az abban foglalt intézkedések megvalósítása, a köznevelésben tanulók konfliktuskezelési készségeit fejlesztő ENABLE pedagógus-továbbképzési program, vagy a tanárok problémakezelési készségeinek fejlesztésére törekvő Mentálhigiénés Alapképzés Program megvalósítása. A legutóbbi kormányzati kezdeményezés egy olyan eszköztár létrehozását célozta meg, ami az online térben a tanulók pozitív viselkedésnormáinak kialakítását, és a tanítási folyamat során a pedagógusok online zaklatás elleni fellépését támogatja.

Az iskolai erőszak ugyanakkor a pedagógusok ellen is irányulhat. Mivel a kormány elítéli az erőszak minden formáját, ezért indította el idén szeptemberben az Iskolaőr programot. Ennek részeként mintegy félezer köznevelési és szakképzési intézményben vigyáz a rendre iskolaőr, aki segít a járványügyi szabályok betartatásában is. Az elmúlt két hónapban több olyan visszajelzés érkezett a tankerületekhez, hogy a felkészült iskolaőrök fontos szerepet töltenek be a konfliktusok megelőzésében, tevékenységüknek köszönhetően kifejezetten csökkentek a diákok közötti konfliktusok és javult az iskolai fegyelem. (EMMI)