Iránytű

Politika

Az államapparátus a keresztény erényeket követi

A magyar államapparátus a keresztény erényeket gyakorolja, vagy ahol ez nem teljes, ott az erények felé igyekezik abból a célból, hogy bármi következzék is a jövőben, a nemzet felkészült legyen – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere „Az idők jelei” projekt június 4-i, budapesti zárókonferenciáján.

A miniszter a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) és a Professzorok Batthyány Köre által szervezett rendezvényen arról beszélt: ma a világban mindenhol megoldhatatlan konfliktusok láthatóak, „mert nincs meg a fix háttér, nem gyakorolják az erényeket, és nem tudjuk, hogy ennek mi lesz a vége”.

Hangsúlyozta, az ember az egész világhoz hasonlóan teremtett lény, amelyet a gondolkodás képessége, a lélek és a hit emel ki a többi közül, s mivel Isten képére teremtetett, a világ őrzése, gondozása és a közjó szolgálata is a feladata, ehkhez kapott alapvetően a jóra irányuló szabad akaratot Istentől. Ha valaki nem éli meg a hitet, az isteni törvényeket, az „Isten nélküli életet él”, és éppen azokat a pilléreket veszíti el, amelyekre az emberi életet fel lehet építeni. A természeti törvényekbe avatkozásról szólva kiemelte: „Nagyon pontosan kell mérlegelni, hol kezdődik a teremtés, és hol van az emberi alkotás határa.” A ráció és a hit egyensúlyban tartásának fontosságát kiemelve azt mondta, ennek az egyensúlynak a hit a vezérlő elve, „mert csak a hit által irányított ész, alkotás szolgálja az emberiség javát”, és ez a történelmet, a társadalmat és a kultúrát vizsgálva is kimutatható.

Mint mondta, a magyarság küldetéstudattal érkezett a Kárpát-medencébe, és ez „a kereszténység felvételével nyerte el teljességét, nyerte el a maga igazságát, akkor vált a szemlélet igazán emberközpontúvá”.

Balog Zoltán, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, korábbi emberierőforrás-miniszter az eseményen a kritikus szolidaritás mint mélyen gyökerező emberi és keresztény érték fontosságát emelte ki, amelynek kezdete az „önkritikus szolidaritás”. Minden értelmiségi és keresztény embernek feladata az idők jeleinek kutatása, értelmezése, majd a megfelelő cselekvés, amelynek során a helyzetet mindvégig az erények alapján kell megítélnünk.

Mint elmondta, az elmúlt nyolc év kormányzása jó irányba haladt, egymáshoz, a jóléthez és az igazságossághoz is közelebb hozta a magyarokat. Megjegyezte: az elmúlt hetven esztendőben most a legjobb a hazai cigányság esélye a kiemelkedésre, a segély és a tőkejövedelem helyett pedig a munkából származó bevételre került a hangsúly. „Bízom benne, hogy ahhoz is közelebb vagyunk, hogy hajlandóak vagyunk a keresztény mérce alapján megmérni magunkat” – zárta beszédét Balog Zoltán.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora napjaink problémáit arra vezette vissza, hogy a felvilágosodás korában teret nyert az igazságot az emberen belülre helyező, az objektív igazság létét tagadó felfogás, amivel szemben legutolsóként a kereszténység lép fel az európai kultúrkörben. Az igazsághoz való viszonyunk döntő kérdés – hangsúlyozta, a felfogásbeli változás jeleként említve, hogy a középkorban létrehozott egyetemek szimbólumaiban még megjelenik az „igazság”-ot jelentő latin veritas kifejezés, a későbbiekben azonban már nem.

A gyermekek jelentik a jövőt

Május utolsó vasárnapján a gyermekeket ünnepeljük. A gyermekek a jövőt jelentik, az ő biztonságuk, jólétük és jóllétük biztosítása mindennél fontosabb.

A gyermekek és a családok érdekében a magyar kormány számos intézkedést hozott. 2018-ban már 35 ezer forintot, 2019-től pedig 40 ezer forintot spórolnak havonta adójukból a két gyermeket nevelő családok, míg a három- vagy többgyermekesek számára továbbra is biztosított a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezmény. A gyermekápolási táppénzt már mindkét szülő igényelheti, így a 3–12 év közötti gyermekek betegsége esetén duplájára nőtt az igénybe vehető táppénzes napok száma. Az elmúlt években közel 40 százalékkal több a bölcsődei férőhely, illetve új, rugalmasabb, a helyi igényekhez jobban igazodó intézménytípusok – minibölcsőde, családi bölcsőde és munkahelyi bölcsőde – is megjelentek a 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátására. Az anyasági támogatást és a babakötvényt a nem Magyarország területén született magyar gyermekek után is igénybe lehet venni. Ma már közel félmillió gyermek étkezik ingyenesen és több mint egymillióan kapnak ingyenesen tankönyvet. A CSOK révén pedig nagyságrendileg 150 ezer gyermek családja jutott az elmúlt két évben új otthonhoz. A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia, illetve a Digitális Immunerősítő Program a gyermekek virtuális térben való védelmét szolgálja. A Nemzeti Tehetség Program a tehetséges gyermekeket, fiatalokat segíti, ezért 2018-ban mintegy 3 milliárd forint áll rendelkezésre a hazai és határon túli tehetséggondozó programok támogatására.

Húzóágazat a sport

A sport az átlagosnál 26 százalékkal jobban élénkíti a magyar gazdaságot, vagyis jelentős húzóerőt jelent a többi gazdasági szektor számára is. A Corvinus Egyetem Üzleti Gazdaságtan Tanszékének kutatási eredményei egyértelműen, számokkal alátámasztva világítottak rá arra, hogy a sport nemcsak dinamikusan fejlődő és más ágazatokra pozitívan ható szektor, hanem a magyar gazdaságot az átlagosnál lényegesen jobban serkentő gazdasági tényező is.

Oktatás

Több mint 107 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba

Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe, ez a szám nagyjából megfelel a korábbi évek adatainak. Alapképzésre mintegy 73 ezren, mesterképzésre több mint 18 ezren, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek. Állami ösztöndíjas képzésre több mint 93 ezren jelentkeztek, önköltséges képzést pedig mintegy 14 ezren jelöltek meg.

A legnépszerűbb képzési területek alapképzésben és osztatlan képzésben az elsőhelyes jelentkezések alapján a gazdasági, a műszaki, a pedagógus-, az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudományi képzések. A legnépszerűbb alapszakok a gazdálkodás és menedzsment, a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, az óvodapedagógus és a pszichológia – ismertette a helyettes államtitkár.

Ami a pedagógushivatást illeti, 2015 és 2018 között nőtt az óvodapedagógusnak, gyógypedagógusnak, tanítónak, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelőnek jelentkezők száma. Emellett növekszik az osztatlan tanárképzésre felvételizők száma is. A legnépszerűbb osztatlan tanár szakok az angol, a történelem, a testnevelés, a magyar és a matematika. A szakok népszerűsége lefedi a felsőoktatási stratégia által preferált területeket.

Az első helyen legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), a Debreceni Egyetemet (DE) és a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) jelölték meg.

Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a duális képzést egyértelmű sikernek nevezte. Idén 26 felsőoktatási intézmény 439 szakon hirdette meg ezt a képzési formát, és csaknem ezer cég kötött már szerződést valamely felsőoktatási intézménnyel a képzés lefolytatására.

Több program indult a diákok műszaki és természettudományos képességeinek fejlesztésére

Több európai és magyar program is indult azért, hogy felkeltse a diákok érdeklődését a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai (MTMI, angol rövidítéssel: STEM) pályák iránt, és fejlessze ez irányú kompetenciáikat.

A „Pályaorientáció, kiemelten az MTMI készségek és kompetenciák fejlesztése a köznevelés rendszerében” című projekt részeként az iskolákban tanórai vagy tanórán kívüli, általános pályaorientációs programokat tartanak az általános és középiskolákban.

A „Természettudományos élménypedagógiai programkínálat és természettudományos élményközpontok fejlesztése” című projekt keretében vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak olyan szervezetek, amelyek céljai közé tartozik a természettudományos ismeretterjesztés, valamint a természettudományos oktatás és képzés.

Hazai finanszírozású a pályaorientációt és az MTMI kompetenciákat, készségeket támogató program az „Útravaló Ösztöndíjprogram – Út a tudományhoz” című alprogram. Az alprogram célja a középfokú iskolai oktatásban részt vevő természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása úgy, hogy mentori támogatással kipróbálhassák magukat egyéni és csoportos kutatásokban is.

A Digitális Oktatási Stratégia céljainak megvalósításához járul hozzá a „Digitális környezet a köznevelésben” című projekt. Ebben olyan digitális pedagógiai módszertani csomagokra épülő mintaprogramokat valósítsanak meg, amelyek kifejezetten a természettudományos megismerés kompetenciafejlesztésére épülnek. Ezek a programok hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több tanuló kedvelje meg a természettudományos tárgyakat, és akarjon továbbtanulni matematikai, természettudományos, műszaki vagy informatikai irányban.

A kormány továbbra is támogatja, hogy a digitális pedagógia ne csak a tanórákon, hanem egyéb tanulási formákban is megjelenjen. Ezt támasztják alá a különböző állami támogatással megrendezett versenyek, mint például az informatikai OKTV, a World Robot Olympiad és a First Lego League.

A Digitális Témahét fő célja a digitális pedagógia módszertanának népszerűsítése és elterjesztése a köznevelésben. A program fontos törekvése, hogy a digitális kompetenciafejlesztés az informatikaórán túl kiterjedjen más tantárgyakra is. A Fenntarthatósági Témahét a fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés, a természettudományos és technikai ismeretek, a tudatosság fejlesztésének céljával jött létre.

A hátrányos helyzet nem lehet életre szóló meghatározottság

Április 19-én rendezték meg az „Esélyteremtés a köznevelésben” című, a hátrányos helyzetű diákokat támogató, csaknem 4,3 milliárd forintos európai uniós projekt nyitórendezvényét. Czibere Károly korábbi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kiemelte: a kormány nem hagyja magukra a fiatalok felzárkózását, befogadását segítő pedagógusokat, szociális munkásokat.

A 2020 szeptemberének végéig tartó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) projektjének célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a befogadó nevelés támogatása, valamint a hátrányos helyzetű tanulók oktatási és munkaerőpiaci esélyeinek növelése. A részben a továbbképzést és a jó gyakorlatokat széles körben megismertető programba 150 intézményt vonnak be, közülük 30-at módszertani partneriskolává fejlesztenek. A projekten belül segítik elő továbbá a „Tanoda” program, a „Második esély” program és a „Roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzése” elnevezésű program egymáshoz illesztését is. A legtöbb intézményt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében vonják be; 30-at, 25-öt, illetve 17-et.

Mintegy 280 tanoda működik az országban

Mintegy 280 tanoda működik Magyarországon, ezekbe az intézményekbe csaknem 6 ezer gyerek jár – közölte az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára június 6-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ibrányban. Langerné Victor Katalin az első alkalommal megrendezett tanodaolimpia megnyitóján azt mondta, a szabolcsi településen megvalósultak és összeértek a társadalmi felzárkózást segítő különböző kormányzati programok, például a Biztos Kezdet Gyerekházak, az Arany János Kollégiumi Program, valamint a tanoda- és a komplex telepprogramok.

Mint elmondta, a tanodák lényege, hogy a gyerekeket a lecke megírása mellett a tanulásban is segítsék, a diákok elsajátítsák például azt, hogyan lehet egyedül, illetve jól tanulni. Ezen túl sok időt szánnak a tanodákban a közösségépítésre, rendezvények vagy szabadidős programok szervezésére is.

Magyarországon – Európában egyedülálló módon – életkorokon átívelő programokat dolgozott ki a kormány a társadalmi felzárkózás segítésére. A Biztos Kezdet Gyerekházak a három éven aluli, hátrányos helyzetű gyermekekkel és szüleikkel foglalkoznak, az óvodai ellátást minden gyermek számára ingyenessé tették. Az általános iskolában az „Útravaló” ösztöndíjprogram nyújt anyagi segítséget az érintett családoknak a hátrányok leküzdésében.

A középiskolában az Arany János Kollégiumi Program és a két éve elindított – elsősorban általános iskolásokat segítő – Kollégium Plusz program ad támogatást a gyerekeknek és családjuknak, az egyetemi években pedig az Evangélikus Roma Szakkollégium mentorhálózata segítségével igyekeznek diplomához juttatni a diákokat.

A tanodákba körülbelül 6 ezer gyermek jár, a gyerekházakban mintegy 2 ezer gyerek fordul meg, az „Útravaló” programban évente 12 ezer gyerek vesz részt, a roma szakkollégiumok segítségével több mint 300-an tanulnak.

Az idén első alkalommal megrendezett tanodaolimpián 15 tanoda több mint 300 tanulója vesz részt, a gyerekek többek között futásban, kispályás fociban, íjászatban, középkori lovagi feladatokban és kötélhúzásban mérik össze az erejüket.

Megalakult a Roma Szakkollégiumi Tanács

Április 4-én megalakult a Roma Szakkollégiumi Tanács, amelynek egyik fontos célja, hogy a roma szakkollégiumok működését egységes szempontok alapján értékelje, és ezáltal minőségi garanciát adjon a felzárkózás egyik kiemelkedő programjának megtartásához és fejlesztéséhez.

A kormány számára kiemelten fontos a hátrányos helyzetű hallgatók segítése, aminek egyik legfontosabb eleme a Roma Szakkollégiumi Hálózat. A már működő szakkollégiumok roma szakkollégiummá való minősítését hatóságként továbbra is az Oktatási Hivatal végzi, azonban a miniszteri előzetes jóváhagyás után a Tanács az ügyrendben meghatározott dokumentumokat vizsgálva értékelési szempont- és minősítési követelményrendszer alapján véleményezi a minősítési kérelmeket.

A roma szakkollégiumok az elmúlt időszakban hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A kormány egyik kiemelt célja, hogy a fiatalokat minden eszközzel segítse az előrejutásban, ezért 2018 szeptemberétől a szociális ösztöndíjak összegét 40%-kal megemelik.

A Roma Szakkollégiumi Hálózat 2011-ben indult el a közös jövőt építő cigány értelmiség képzése érdekében. A roma szakkollégiumok 2011/2012-től Nyíregyházán, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Budapesten egyházi fenntartásban működnek. Ezeken felül 2013-tól Pécsett, Egerben és Hajdúböszörményben működnek felsőoktatási intézmény által fenntartott szakkollégiumok is. A 2018. évi központi költségvetés már tartalmazza az ehhez szükséges forrásokat. Szintén a fenntarthatóság érdekében elindult a szakkollégiumok minősítési rendszerének kidolgozása.

2017-re a felsőoktatásban tanuló roma hallgatók száma a duplájára nőtt. A roma szakkollégiumokban tanuló hallgatók száma 2011 óta hatszorosára nőtt, megalakulásakor 57, 2017-ben azonban már 325-en tanulnak roma szakkollégiumban.

Újabb három évig finanszírozza a kormány a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működését

Újabb három évig finanszírozza a kormány országszerte a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működését. Idén áprilistól 2021. március 31-ig 22 – 19 megyei és 3 budapesti – szervezet biztosítja majd az érintetteknek a szolgáltatást, amelyre évente 420 millió forintot szán a kormány. A támogatásból a szervezetek évente 36 ezer órában tudják ingyen biztosítani a szolgáltatást, ez fejenként 120 órát jelent. A pályázaton évi 17 millió forintot nyert el a Siketvakok Országos Egyesülete (SOE), amely a kormány kiemelt partnere. (A 2009-es jelnyelvi törvény egyik célcsoportja a siketvak emberek, akiknek speciális kommunikációs rendszerre van szükségük. Az EMMI támogatása eredményeképpen minden megyei tolmácsszolgálathoz kerültek olyan szakemberek, akik ismerik ezt a kommunikációs technológiát.)

A kormány elkötelezett amellett, hogy a fogyatékos embereknek megteremtse a teljes, önálló és autonóm élet feltételeit, hogy a társadalom egyenjogú és egyenrangú tagjai lehessenek. Ehhez a legfontosabb feltétel a kommunikáció akadálymentesítése, ezért fontos a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás biztosítása, amelyet a kormány több lépésben is támogatott. Az Alaptörvénybe foglalták például 2011-ben, hogy a jelnyelv a magyar kultúra része, tavaly pedig november 9-ét a magyar jelnyelv napjává tették. Emellett folyamatosan fejlesztik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) által kifejlesztett „Kontakt” jelnyelvi video-tolmácsszolgáltatást.

Idéntől szigorúbb szabályok szerint lehet iskolai buszos kirándulásokat szervezni

Idén januártól szigorodtak az iskolai buszos kirándulásokra vonatkozó szabályok, a változtatás célja, hogy a lehető legbiztonságosabbá tegyék ezeket a programokat.

Az óvodák, iskolák csak olyan társasággal köthetnek szerződést, amely 13 évesnél fiatalabb autóbusszal vállalja a diákok szállítását, valamint a cégnek garantálnia kell, hogy a sofőr nem szenved alvászavarban. Külföldi iskolai utazások során éjszaka 11 és hajnali 4 óra között ezek a buszok nem közlekedhetnek, és a sofőrnek is biztosítani kell a megfelelő pihenést, tehát ez az idő nem tölthető a járműben. Az év elején életbe lépett szabályok minden köznevelési intézményre vonatkoznak, fenntartótól függetlenül.

Még lehet igényelni a nyári szünetre az ingyenes étkeztetést

A nyári vakáció első napjától kezdődik a szünidei gyermekétkeztetés. Immár harmadik éve nemcsak a nyári, hanem mind a négy iskolai szünetben igényelhetik a rászoruló gyermekek szülei az ingyenes étkeztetést. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű rászoruló gyermekek napi egy tál meleg ételt kaphatnak az iskolai szünetben.

Az EMMI felhívja azoknak a szülőknek a figyelmét, akik még nem kérték az étkeztetést gyermekük számára, hogy a helyi önkormányzat jegyzőjénél továbbra is leadhatják igénylésüket. A szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről a települési önkormányzat jegyzője írásban tájékoztatta a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő szülőt, továbbá a kérelem benyújtásához a helyi család- és gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a szülőnek. Az EMMI tájékoztató levelet küldött a család- és gyermekjóléti szolgálatok, a települési és fővárosi kerületek jegyzői, valamint a kormányhivatalok kormánymegbízottai számára.

Tavaly minden eddiginél magasabb létszámú rászoruló gyermekhez és minden eddiginél több településre jutott el természetbeni ellátásként a nyári szünidőben a gyermekétkeztetés, országszerte közel 142 ezer gyermek kapott naponta egy tál meleg ételt a leghosszabb iskolai szünetben, így az intézkedés 11 ezerrel több rászorulót ért el, mint 2010-ben. Idén 6,67 milliárd forintot fordít a kormány szünidei gyermekétkeztetésre, mindez csaknem a háromszorosa a 8 évvel ezelőtti gyermekétkeztetési támogatásnak, amely akkor 2,4 milliárd forint volt. Az ételek minősége is fontos, ezért a 2010-ben még 370 forintos egy adagra jutó támogatás 570 forintra emelkedett.

Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az iskolai szünetekben is biztosítva legyen a gyermekek számára a megfelelő étkezés. 2016 januárjától az önkormányzatoknak kötelezően gondoskodniuk kell arról, hogy minden iskolai szünetben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára elérhető legyen ez a lehetőség.

Díjakat adtak át a pedagógusnap alkalmából

A pedagógusnap alkalmából tartottak díjátadót a Pesti Vigadóban. Az eseményen Kásler Miklós miniszter és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár átadta az oktatási-nevelési területen végzett kiemelkedő munkáért járó Eötvös József- és Apáczai Csere János-díjat, a felsőoktatás területén végzett kiemelkedő munkáért járó Szent-Györgyi Albert-díjat, a kiemelkedő óvodapedagógiai munkáért odaítélhető Brunszvik Teréz-díjat, valamint a gyerekek harmonikus személyiségformálásában kiemelkedő munkáért adományozható Németh László-díjat.

Kásler Miklós a pedagógusokat méltatva elmondta, ők tanítványaik példaképei, akik életükkel, emberségükkel, ismereteikkel ápolják és gondozzák az ifjúság világra csodálkozó elméjét, valamint építik identitásuk pilléreit, hogy biztos hátterük legyen, ha nehézségekbe ütköznének.

27. Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny

Június 5-én az Ericsson Magyarország székházában adták át a 27. Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny díjait. Első helyet ért el Matányi Marianna és Kákonyi Marcell Cervelox 2.0 diagnosztikai eszköz kifejlesztéséért, Tassi Timián Áron hanginformációt is eljuttatni képes okoslámpájáért, illetve Novák Blanka, aki a Lycium barbarum (goji bogyó) fiziológiai hatásait vizsgálta. A bizottság emellett 4 második, és 3 harmadik és 2 különdíjat is odaítélt, továbbá 10-en kiemelt dicséretben, 33-an pedig dicséretben részesültek.

A díjátadó mellett kiállítás is nyílt, ahol az ország legtehetségesebb, leginnovatívabb 20 év alatti fiataljai mutatkoztak be a nagyközönségnek. A zsűri döntése értelmében a szeptember 14–19. között Dublinban megrendezésre kerülő 30. EU Contest for Young Scientists európai döntőben a 3 első helyezett képviselheti Magyarországot.

Nemzetközi oktatási és képzési együttműködéseket díjaztak

Miképp tanulhatnak középiskolások az emberi jogokról? Hogyan segíthetik a pedagógusok a sajátos nevelési igényű gyerekek integrációját? Mit kell tudnia a közösségi mezőgazdálkodásról egy kistermelőnek? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ abban a 8 uniós támogatással megvalósult együttműködésben, amely Erasmus+-nívódíjat kapott a Tempus Közalapítványtól. A kiválósági elismerésben részesült köznevelési, szakképzési, felnőtt tanulási és ifjúsági projektek olyan oktatási módszereket, eszközöket és technológiákat alkalmaznak a nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően, amelyek hozzájárulnak a hazai oktatás és képzés fejlesztéséhez, emellett mások számára is inspirálóak és hasznosak lehetnek. Az idei Erasmus+-nívódíjakat május 24-én szakmai konferencia keretében adták át Budapesten.

Hazánkban 2018-ban 47 millió euró (14 milliárd forint) áll a pályázók rendelkezésére Erasmus+-projektek megvalósítására a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási, a felnőtt tanulási és az ifjúsági szektor területén. További részletek: www.erasmusplusz.hu.

Tarolt a Mama

Összesen 254 alkotás érkezett a „Szabad a vers!” országos verspályázatra. Az általános iskola felső tagozatos és középiskolás tanulók az EMMI Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága által a családok éve alkalmából meghirdetett pályázatának keretében gondolták újra nagy költőink családhoz köthető, családról, kötődésekről szóló verseit. A cél az volt, hogy úgy fogalmazzák át saját szájuk íze szerint a mondanivalót, ahogy őket ezek az alkotások megszólítják.

A pályázaton döntően az általános iskola felső tagozatos korcsoportja képviseltette magát: a pályaművek több mint kétharmadát ők küldték be. A 12 átdolgozásra kijelölt alkotás közül toronymagasan József Attila Mama című versét gondolták újra a legtöbben: a diákok 33%-a ezt a költeményt választotta. Mindemellett Arany János Családi kör, illetve Ady Endre Őrizem a szemed című verse is nagy népszerűségnek örvendett.

 

Kulturális

1,2 milliárd forint előadó-művészeti szervezetek támogatására​​​​​​​

Az EMMI a színház-, tánc- és zeneművészeti szervezetek számára hirdetett pályázatán összesen 1264,3 millió forint támogatást ítélt meg, amellyel a minősítéssel nem rendelkező, de a hatóság nyilvántartásában szereplő színházak, táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok, továbbá a szabadtéri, a nemzetiségi és a befogadó színházak 2018. évi működését támogatja. A keretösszegből a színházi szervezetek 386,8 millió, a táncegyüttesek 176,5 millió, a zeneművészeti szervezetek 154 millió, a forgalmazó szervezetek 210 millió, a szabadtéri színházak 247 millió, a nemzetiségi színházak pedig 90 millió forintos támogatásban részesültek. A 144 érvényes pályázatból 127 szervezet kapott támogatást.

Kulturális fesztiválok támogatása

Az állam idén is kiemelten támogatja a kulturális fesztiválokat. Az anyaországban és a határon túl 58 ilyen rendezvény a költségvetésből összesen 750 millió forinthoz jut. A központi büdzséből támogatott fesztiválok között van egyebek mellett a Művészetek Völgye, a balatonfüredi Anna Fesztivál, a jászberényi Csángó Fesztivál, az Ördögkatlan, a debreceni Virágkarnevál, a váci V4 Fesztivál és Színházi Találkozó, az egri Kaláka Fesztivál, a határon túl a nagyváradi Szent László Napok vagy a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok.

„Fesztivál-nagyhatalom lettünk, a széles fesztiválkínálatból ma már mindenki megtalálhatja az igényének megfelelő fesztivált, amelyek programjai egyben a nemzeti kultúra bemutatására is lehetőséget nyújtanak mindenki számára” – mondta Rétvári Bence parlamenti államtitkár.