Iránytű

Megrendezték a XVIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferenciát

Idén 2016. október 11–13. között rendezték meg Hajdúszoboszlón a XVIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferenciát, mely a „Kihívások az oktatásban: demográfia, digitalizáció, tartalomfejlesztés, munkavállalói kompetenciák” alcímet kapta. Több mint ezer pedagógus vett részt a háromnapos rendezvényen, 22 plenáris előadást hallhattak az érdeklődők, és 9 szekcióban folyt a szakmai munka. A rendezvény Sipos Imre helyettes államtitkár előadásával vette kezdetét, aki a köznevelés helyzetéről, aktuális fejlesztési irányairól beszélt. Kiemelte a legfontosabb fejlesztési területeket, többek között a korai kisgyermeknevelést, a kompetenciaméréseket, a tartalmi szabályozók átalakítását és a digitális oktatás lehetőségeinek bővítését.

Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója az intézmény kutatásalapú tartalmi és módszertani fejlesztéseiről tartott informatív előadást. Az új feladatok között részletesen beszélt az újgenerációs tankönyvekről, a rugalmas tanmenetekről, a Nemzeti Köznevelési Portál továbbfejlesztéséről, az okostankönyvekről, a tanulmányi standardokról és a „Fejlesszünk együtt!” programról. A köznevelésben megvalósuló új uniós fejlesztéseket mutatta be Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár (EMMI). Az EFOP-projektek mindegyike össztársadalmi fejlesztést szolgál: a fejlesztésekben az oktatáson keresztül megvalósuló megoldáson van a hangsúly. Az új fejlesztési célok közül kiemelte a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését, az egész életen át tartó tanulást és a felsőfokú végzettségűek arányának növelését.

A második nap plenáris előadásainak sorát Magyar Zita szakmai elnökhelyettes (KLIK) nyitotta meg. Előadásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a tankerületek átalakítását ismertette. Hangsúlyozta, hogy komplex fejlesztésben kell gondolkodni: az intézményrendszer fejlesztése mellett módszertani és tartalmi fejlesztésekre is szükség van. Az átalakított szakképzési rendszer jellemzőit mutatta be Palotás József szakmai főigazgató-helyettes (NSZFH). A főigazgató-helyettes elmondta, hogy 44 szakképzési centrum jött létre a Nemzetgazdasági Minisztérium alatt, és változott a képzés szerkezete a szakgimnáziumok és szakközépiskolák létrehozásával.

A délelőtt folytatásában prof. dr. Csépe Valéria elnök (MTA Közoktatási Elnöki Bizottság) a 21. századi iskola feladatairól tartott előadást. Alaptételként fogalmazta meg, hogy a 21. századi iskoláknak új típusú készségeket kell megtanítaniuk, többek között globális tudatosságot, pénzügyi-gazdasági ismereteket, állampolgári tudatosságot, egészségtudatosságot, digitális tudást, kritikai gondolkodást és problémamegoldó képességet, interperszonális készségeket. A diagnosztikus értékelés új módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetemen. Erről beszélt dr. Csapó Benő egyetemi tanár (SZTE Neveléstudományi Intézet). Az eDia az 1–6. osztályos tanulók mérés-értékelésére alkalmas módszer, a feladatok online elvégezhetők. Jelenleg több mint 20 ezer multimédiás feladatot tartalmaz a rendszer. Egy új projekt keretében pedig cél az óvodai kiterjesztés.

Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos a Digitális Oktatási Stratégiát mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a stratégiának nem az informatikaoktatás fejlesztése vagy az eszközbeszerzés a célja, hanem a digitális kompetenciák megalapozása, a digitális írástudás más alapkompetenciaként való értelmezése a feladata. Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos leszögezte, hogy a digitális átalakulás már a jelenben zajló folyamat, ezért alapvetően fontos cél 2019-ig digitalizálni a köznevelést: a pedagógusoknak továbbképzéseket szervezni, a diákok digitális kompetenciáját megalapozni, az eszközparkot modernizálni, széles sávú internetet biztosítani az iskolákban, az adminisztrációs terheket pedig csökkenteni a digitális átállással.

Erasmus+ pályázatíró szemináriumok novemberben országszerte

Külföldi nyelvtanfolyam, tanulmányút, módszertani továbbképzés, vendégtanítás, szakmai látogatás. Ez mind elérhető a köznevelésben és szakképzésben dolgozók számára az Erasmus+ programban. Élmények, tapasztalatok és inspirációk várják a tanárokat Európában. Az Erasmus+ program az oktatás minden szintjén kínál nemzetközi együttműködési lehetőségeket – diákok, pedagógusok, oktatók, intézményi munkatársak és oktatási szakértők is szerezhetnek tapasztalatokat az EU legjelentősebb, nemzetközi együttműködéseket támogató programjában.

A sikeres pályázáshoz szeretnének minden információt megadni az Erasmus+ program hazai koordinálását végző Tempus Közalapítvány munkatársai, ezért pályázatíró szemináriumokat rendeznek novemberben Budapesten és hat vidéki helyszínen: Szolnokon, Pécsett, Siófokon, Keszthelyen, Zalaegerszegen és Győrben. A rendezvényekre az Erasmus+ program köznevelési, szakképzési és felnőttoktatási lehetőségei iránt érdeklődőket várják.

Részletek:
www.tka.hu/rendezvenyek
www.tka.hu/palyazatok/108/erasmus

Több magyarországi iskolában is elindul a KiVa program

A finnországi Turkui Egyetemen kidolgozott, tudományosan megalapozott KiVa antibullying (bántalmazásellenes) programot a 2016/17-es tanévben három magyarországi iskolában vezetik be egy pilotprogram keretén belül. Magyarországi licenctulajdonosként a program magyarországi adaptációját és tesztelését az OFI valósítja meg. A KiVa egy olyan innovatív, iskolai tantervbe épített program, amelyet a bántalmazással és az annak hátterében zajló folyamatokkal foglalkozó legmodernebb kutatások felhasználásával dolgoztak ki. A KiVa bevezetésének első évében a papkeszi Bocskai István Református Általános Iskola, a Hungária Általános Iskola és Kollégium, valamint a Kelenvölgyi Általános Iskola tantestülete ismerkedhetett meg a program részleteivel a kétnapos tréningek során, így többek között szó volt a KiVa-foglalkozások gyakorlatairól és az előre kidolgozott óratervekről, amelyekkel a KiVa-órára való felkészülés, illetve az ezzel járó adminisztráció, háttérmunka is minimálisra csökken. A KiVa ezenkívül egy számítógépes játékot is kínál a diákoknak, melynek segítségével a KiVa-foglalkozásokon tanultakat ismételhetik át és mélyíthetik el játékos formában. A programban részt vevő diákok évente két kérdőívet töltenek ki (év elején és év végén), így az iskola vezetősége képet kaphat az iskolában előforduló bántalmazási esetek gyakoriságáról.

Finnországban a KiVa program igen népszerű: az ország összes állami általános iskolájának 90%-át tartják nyilván a programot megvalósító KiVa-iskolaként. Jelenleg számos országban értékelik a KiVát: Hollandiában, Észtországban, Olaszországban és Walesben már megjelentek az első nemzetközi tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy a KiVa Finnországon kívül is hatékony.

További részletek: www.kivaprogram.net/hu

VERSENYFELHÍVÁS