Iránytű

Kiemelkedő tanárok és edzők kapták a MOL Mester-M díját

A 2015. évi MOL Mester-M díjat olyan kiváló tanárok vehették át, mint Ábrám László fizikatanár (Budapest), dr. Futóné Monori Edit biológia–kémia szakos tanár (Debrecen), Balla Tibor László mélyrézfúvós művész és tanár (Debrecen), dr. Kiszelyné Czibik Tünde tánctanár (Veszprém), Gorbunova Natalia hárfaművész és tanár (Szeged), Kiss Róbert informatika–matematika–kémia szakos tanár (Kecskemét) és dr. Spissich László matematikatanár (Pápa). A sportszakemberek között Vedres Mátyásné Berecz Ilona jégtáncedző (Budapest), Borsodi Géza kajak-kenu edző (Győr) és Flórusz János dzsúdóedző (Miskolc) részesült az elismerésben.

A MOL Új Európa Alapítvány 2006 óta támogatja a fiatal tehetségeket és a velük foglalkozó pedagógusokat. Eddig 75 utánpótlásedző és tehetséggondozó tanár részesült már az elismerésben, amelyet azok a pedagógusok kapnak meg, akik jó eredményeket értek el több évtizedes munkájuk során, és akiket környezetük emberileg és szakmailag is példaként szeretne a fiataloknak felmutatni. A 2015-ben beérkezett több mint 700 jelölés közül a kuratórium választotta ki azt a három művész tanárt, négy természettudományos szaktanárt és három utánpótlásedzőt, akik átvehették a MOL Mester-M díjat, amely erkölcsi és egyben anyagi elismerés: a díjjal egymillió forint tiszteletdíj jár. A kitüntetett tanárok és edzők munkájukkal, áldozatkészségükkel és szakmai támogatásukkal számos tehetséges fiatal pályára lépését segítették.

Elérhetők a 2015. évi Országos kompetenciamérés iskolai és tanulói eredményei

Megjelentek az Oktatási Hivatal (OH) honlapján (www.oktatas.hu) a 2015. évi Országos kompetenciamérés iskolákra vonatkozó és tanulói adatai. Az Országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóit vizsgálja. Nagy előnye, hogy a munkaerőpiac és így az állampolgár számára is alapvetően fontos szövegértési és matematikai készségeket, képességeket méri fel. Ezáltal az eredmények és a mérés feladatai is mindenki számára könnyen értelmezhetők. Bárki, aki elolvassa a feladatlapokat, képzettségétől függetlenül azonnal megértheti, hogy „miről is szól” a mérés. Az Országos kompetenciamérés mind a mérés és az adatelemzés módszertanában, mind pedig az eredmények bemutatásában a legkorszerűbb pedagógiai, mérésmetodikai, statisztikai eszközöket használja.

A tehetséggondozás egyenes út a felsőoktatásba

Biztosított a forrás az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) folytatásához és kibővítéséhez – közölte az oktatásért felelős államtitkár március 3-án Szegeden, egy szakmai fórumon. A kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) konszolidációjára biztosított összegen belül négymilliárd forintot különített el a program folytatására – mondta Palkovics László. Az AJTP háromnapos konferenciájának megnyitóján az államtitkár elmondta: a szükséges költségvetési források a következő években is rendelkezésre állnak majd. A program eredményeiről szólva hangsúlyozta, a tehetséggondozó programban részt vevő középiskolások 80 százalékát felveszik felsőoktatási intézménybe. A statisztikák azt mutatják, a programból kikerülő hallgatók között szinte nincs lemorzsolódás, szemben a felsőoktatásra ma jellemző 30-35 százalékos aránnyal. Palkovics László bejelentette, hamarosan meghirdetik az új nemzeti kiválósági programot olyan hallgatók számára, akik már az egyetemi éveik alatt részt vesznek a kutatásban, a tudományos munkában. A korábbi pályázatokhoz képest újdonság lesz, hogy azok a diákok, akik középiskolai éveik alatt tanulmányi versenyeken sikereket értek el, már az első évben jelentős ösztöndíjat és mentori támogatást kaphatnak. (MTI)

Nyárra elkészül a digitális oktatási stratégia

Elkészül júniusra az átfogó digitális oktatási stratégia – közölte Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos március 8-án Budapesten, a Microsoft Educator Exchange nevű konferenciáján. Elmondta: a digitális oktatási stratégia az oktatás valamennyi szintjére és tényezőjére kiterjed, és úgy alkotják meg, hogy figyelembe vegye az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció eredményeit. Deutsch Tamás szerint az emberek akaratnyilvánítása egyértelmű volt, három prioritást fogalmaztak meg: az internet legyen mindenki számára hozzáférhető és megfizethető, kapjon az eddiginél sokkal nagyobb szerepet az oktatásban, és szigorodjanak a gyermekek védelmét szolgáló szabályok. A miniszterelnöki biztos beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatási stratégia sikeres alkalmazása hozzájárulhat az egyre drámaibb mértékű informatikushiány mérsékléséhez. A felmérések szerint Magyarországon jelenleg 22 ezer IT-szakember hiányzik, az Európai Unióban pedig 2020-ra egymillió fős szakemberhiánnyal számolnak. Deutsch Tamás hangsúlyozta: manapság senki sem lehet versenyképes anélkül, hogy ne készülne fel a digitalizáció kihívásaira, a felkészülés legjobb eszköze pedig az oktatásban való sikeres részvétel. Nem elegendő egy vagy több elemet megváltoztatni az oktatásban, társadalmi szinten kell paradigmaváltást elérni – tette hozzá a miniszterelnöki biztos. (MTI)

Kugler Sándorné, leánykori nevén Kovács Györgyi 1908-ban született a mai Szlovénia területén fekvő Bántornyán. Az elemi iskola első négy osztályát is itt végezte el, majd a kőszegi Evangélikus Leánygimnázium tanulója lett, ott is érettségizett. Ezt követően Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett matematika–fizika–kémia szakos tanári diplomát 1931-ben. Kémiát végül nem tanított, matematikát is csak rövid ideig, legkedvesebb szakja a fizika volt.

1931-ben Nagykanizsán kezdett tanítani a Notre Dame Leánylíceumban. 1948-ben ugyanitt az Irányi Dániel (később Landler Jenő, majd Batthyány Lajos) Gimnázium tanára lett. 1961-től (amikor a Radnóti az ELTE gyakorlóiskolája lett) 1974-es nyugdíjba vonulásáig Budapesten, a Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában dolgozott vezetőtanárként. Diákjai kiváló eredményeket értek el a KöMaL fizikai feladatmegoldó versenyein és az Eötvös-versenyeken egyaránt. Sikeres tanítványai közé tartozik három fizikus akadémikus (Patkós Andras, Vicsek Tamás, Kertész János), de rajtuk kívül is sok volt diákja vallja, hogy meghatározó volt számára Kugler Sándorné egykori fizikatanári tevékenysége, emberi tartása.
(radnoti.hu)

A Kugler Sándornéval készített interjúnkat 2014. májusi számunkban, illetve honlapunkon, a folyoiratok.ofi.hu oldalon is olvashatják.

PÁLYÁZATOK

Cím: nemzeti VERSeny

Kiíró: Nemzeti Színház és Magyar Versmondók Egyesülete

Határidő: 2016. 04. 11.

Pályázhat: nincs korosztályi megkötés; határon túliak is

A verseny elsődleges célja a hagyományos vers- és prózamondó találkozó mellett a klasszikus és kortárs költészet újszerű tolmácsolása, a költészet és a versmondás népszerűsítése. A verseny háromfordulós. A jelentkezőknek az első fordulóban videót kell beküldeniük saját, rögzített versmondásukról, majd a továbbjutóknak videoklipet készíteniük, végül a döntő élőben zajlik a Nemzeti Színházban. Díjakat az élő döntő versenyzői kapnak. Minden élő döntős versenyző emléklappal és tárgyjutalommal térhet haza, emellett a zsűri arany-, ezüst- és bronzminősítéseket nyújt át a versenyzőknek. A zsűri tagjai a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesületének művészei, szakemberei: Bakos-Kiss Gábor színművész, Kiss László rendező, Lutter Imre előadóművész, producer, Nagy-Kálózy Eszter színművész és Szabó László kommunikációs szakértő.

Részletek és jelentkezés: www.vers.hu/nemzeti-verseny

Cím: Képtári történetek – Irodalmi pályázat középiskolásoknak

Kiíró: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria (MNG)

Határidő: 2016. 04. 30.

Pályázhat: középiskolás diákok

Olyan szépirodalmi, kreatív fogalmazásokat, irodalmi parafrázisokat várnak, amelyek ihletadó forrása a Magyar Nemzeti Galéria tíz kiemelt műalkotása. A pályázat célja, hogy a galéria a nagyközönség által jól vagy épp kevésbé ismert művei a fiatalok írásai révén nyerjenek új értelmezést. A kiíró szeretné megismerni, hogy a mai középiskolás korosztály miként viszonyul a magyar képzőművészet ikonikus műveihez, az általuk megjelenített történelmi korokhoz, témákhoz és szituációkhoz; egyúttal kíváncsiak szövegformálási ötleteikre és technikáikra. Műfaji megkötés nincs, az írásokat maximum 3000 karakter terjedelemben, elektronikus úton kell elküldeni a palyazat@mng.hu címre. Egy pályázó maximum három (különböző műalkotásokra készített) írásművel jelentkezhet. A beérkezett alkotások közül a zsűri 2016. május 15-ig kiválasztja azokat a pályaműveket, amelyeket a II. fordulóba juttat, illetve közönségszavazásra is bocsát. A II. fordulóba jutott alkotások közül kerül ki az első három helyezett, illetve a közönségdíjas mű.

Részletek: mng.hu/sajtoszoba/keptaritortenetek_press