Olvasási idő: 
8 perc

Iránytű

2014. december

Nemzetközi konferencia a tankönyvírás kapcsán

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben megvalósuló TÁMOP 3.1.2-B projekt Megújuló tankönyv címmel rendezett szakmai nemzetközi konferenciát 2014. november 12‒13-án, Budapesten. Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója elmondta, hogy az újgenerációs tankönyvek alapját a kísérleti szakasz adja, mely során a kipróbáló pedagógusok gyakorlati tapasztalatai, javaslatai alapján dolgozzák át a tankönyveket. Dr. Hendrianne Wilkens, az Utrechti Egyetem kutatója szerint a könyvek színvonala a tanulhatóságukban ragadható meg, ezért minősítésükkor a tartalmat, a pedagógiai módszertant és az előadás módját szükséges figyelembe venni. Dr. Arno Reints, a The International Association for Research on Textbooks and Educational Media vezetőségi tagja összehasonlította a digitális és a papíralapú tankönyveket, s rámutatott arra, hogy az új irányok között a tankönyvfejlesztésnek nem szabad elszakadnia sem a tantermi pedagógiai munkától, sem a diákok mindennapjaitól.



Dr. Aczél Petra szerint megváltozott a tanulási környezet, a Z- és α-generáció szülöttei tanáraiktól különbözve viszonyulnak a technológiához, az információhoz, az olvasáshoz és az íráshoz. Ezért a tankönyvekben a felfedeztetésre, a testreszabásra, az élményszerűségre és a facilitásra szükséges törekedni. Dr. Steklács János, Kecskeméti Főiskola dékánja a szövegértési stratégiákkal kapcsolatban rávilágított a jelenlegi rendszer nagy hiányosságára, amely előrébb helyezi a szövegértés számonkérését, mint a stratégiák megtanítását. Ezért fontos lenne, hogy az olvasásról és a szövegértési stratégiákról is többet halljanak az iskolában a gyerekek, és ne csak eszközként jelenjen meg az értő olvasás.


5. Infotér Konferencia az oktatás és az IKT-szektor kapcsolatának tükrében

2014. november 5. és 7-e között immáron ötödik alkalommal adott helyszínt Balatonfüred az infokommunikációs technológia szektor (IKT-szektor) jeles piaci és állami képviselőinek, melyen több fontos téma mellett előtérbe került az oktatás és az IKT-szektor kapcsolata is. A résztvevők egybehangzó véleménye szerint a tanulók és a pedagógusok digitális kompetenciájának fejlesztése, illetve az élethosszig tartó tanulás elterjesztése szükséges ahhoz, hogy a felnövekvő generációk lépést tudjanak tartani a felgyorsuló fejlődéssel. A magyar lakosság 40%-a digitális analfabéta, amin változtatni kell, ezért a Széchenyi 2020 program keretein belül 588 milliárd forintnyi összeget fordítanak az oktatási szektor fejlesztésére.

Fontos a pedagógusok nyitottsága is a digitális forradalom felé, ezt különböző képzésekkel igyekszik elősegíteni a kormányzat. Pölöskei Gáborné kifejtette, hogy a köznevelési intézményrendszert olyan informatikai rendszerek segítik, mint például az Oktatási Anyakönyv, amely a diákok eredményeit kíséri végig tanulmányaik során. Az államtitkár szerint ma már nem reformban, hanem rendszerben kell gondolkodni, ezért a köznevelési rendszer „áramvonalasítása” pályaválasztási tanácsadás, gyakorlati ismeretek (pl. pénzügyi ismeretek, egészséges életmód) és kompetenciák fejlesztésén keresztül valósulhat meg. A 2015 tavaszán induló Nemzeti Közoktatási Portál tanulóbarát, egyéni fejlesztést tesz lehetővé; sajátossága, hogy a tanulóknak képességi szintjüknek megfelelő feladatokat ajánl majd fel.


Hiányzik a jól képzett munkavállaló

A magyar gazdaság fejlődésének legnagyobb lehetősége a megfelelő számú és minőségű munkaerő megléte – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára november 20-án Nagykanizsán. Hozzátette: a tervek szerint 2015 szeptemberétől azért kerülne az NGM-hez a szakképzés, mert meg kell akadályozni a munkanélküliség újratermelődését, aminek egyik legfontosabb záloga a szakképzés.

A tanulói létszám a rendszerváltás óta harmadával csökkent, és ez a hiány 90 százalékban a szakiskolákat érintette. Elmondta: a hazai munkaerőpiacon egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Több szakmunkásra és technikusra lenne szükség, hiányzik a jól képzett és megbízható, széles körű ismeretekkel rendelkező munkavállaló, hiszen a gazdálkodók ma már nem az olcsó betanított munkásokat keresik. Növelni kell a szakképzési rendszer vonzerejét, vissza kell adni a kétkezi munka becsületét, biztosítani kell a képzési rendszeren belül az átjárhatóságot, hogy többen válasszák a szakképzést.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a tervek szerint az iskolai rendszerű nappali szakképzésben kitolnák a jelenlegi 21 éves korhatárt, az ösztöndíjrendszer finomhangolásával pedig szeretnék a hiányszakmát választókat jobban támogatni. A jelenlegi 48 ezerről 2018-ra 70 ezerre kívánják növelni a tanulószerződéses fiatalok számát, s a szakközépiskolákban is szeretnék bővíteni az így tanuló diákok arányát. A kamarák közreműködésével több gyakorlati képzőhelyet kívánnak bekapcsolni a duális képzési rendszerbe, a jelenlegi 8 ezerről 20 ezerre növelnék a résztvevő gazdálkodó szervezetek számát.

Az NGM 2015 szeptemberétől homogén szakképzési intézményrendszert képzel el, vagyis a gimnáziumok elkülönülnének a szakképző iskoláktól. Tervezik a szakképzőkben dolgozó pedagógusoknak is életpályamodell kialakítását, és már a tanárképzésbe beépítenék a szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó ismereteket.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ugyanakkor elmondta, hogy gimnáziumok nem fognak megszűnni, de ahol szakképző intézmény és gimnázium együtt működik, ott profiltisztítás várható. Az elnök a számok alapján nem tart pedagógus-elbocsátásoktól, szerinte a jövő évi költségvetésben az oktatásra fordítandó összeg és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ támogatása elegendő lesz a biztonságos működéshez. (edupress.hu)


Ingyenes otthoni Office használattal bővül a Tisztaszoftver program

Minden köznevelésben tanuló, vagyis közel 1,3 millió diák és tanár töltheti le jogtisztán és ingyenesen a Word, az Excel és a PowerPoint legfrissebb változatát.

A Tisztaszoftver Program lehetőséget ad a köz és felsőoktatási intézményekben dolgozók és a diákok számára a Microsoft Office szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációs és egyéb szoftvereinek otthoni, ingyenes használatára, valamint minden diák online tárhelyet is kap.

Az irodai programcsomag letöltéséhez a www.o365.educatio.hu oldalon kell regisztrálni, majd a köznevelés információs rendszerrel hitelesíteni azt.


PÁLYÁZATOK

Köznevelési intézmények munkatársainak mobilitása

A pályázat célja a pályázó intézményben dolgozók szakmai fejlődésének támogatása az oktatás minőségének fejlesztése és megújítása érdekében. Bármely, a pályázó köznevelési intézményben dolgozó munkatárs (pl. intézményvezető, tanár, nemzetközi mobilitási referens, adminisztratív és tanácsadói munkakörben dolgozók) jelentkezhet. Az iskolák munkatársai egy külföldi partneriskolában taníthatnak; szervezett külföldi kurzusokon vagy továbbképzéseken vehetnek részt.

A projekt futamideje 1 vagy 2 év, a tevékenység időtartama 2 naptól 2 hónapig terjed.

Pályázati határidő: 2015. március 4.

http://www.tpf.hu/palyazatok/243/kozoktatasi-intezmenyek-munkatarsainak-...


Etika, erkölcstan tanári továbbképző szak indul az ELTE BTK Filozófiai Intézetében 2015 februárban.

A két féléves képzés keretében a résztvevők félévenként 4-5 kurzust teljesítenek. A foglalkozásokra szombatonként kerül sor a Trefort-kertben, az ELTE BTK I épületében (Budapest, VIII. kerület, Puskin u. 3.). Az elméleti alapok elsajátítása mellett a képzés felkészít a 2015-től kötelező etika tárgy oktatására, a Lányi–Jakab: Etika 11. évfolyamos tankönyv alapján (a tárca által preferált tankönyv: http://tankonyvkatalogus.hu/kiadvanyok/etika11_17326.html)

A jelentkezőket az alábbi címen várják:

ELTE BTK Filozófiai Intézet – Dr. Bodnár István igazgató:
e-mail: stb@elte.hu • Telefon: 485-5237, 485-5200/5216