Mióta foglalkozik tankönyvkiadással?
2000-ben végeztem a BMF Nyomdaipari mérnöki szakán mint kiadói tevékenységre specializálódott mérnök. Először 2005-ben kerültek a látókörömbe tankönyvek. Elsőként a Stiefel Eurocartnál találkoztam földrajzatlaszokkal, de a portfólióban volt történelematlasz is. Egy hároméves megszakítással, amit az STI Petőfi Nyomdánál töltöttem mint nyomdai koordinátor, a Raabe Klett színeiben tértem vissza a tankönyvek világába. A kiadó fő profilja jelenleg is a nyelvkönyvek, de 2012 előtt egyéb közismereti tankönyvek fejlesztésével is megpróbálkoztunk, jobbára szlovén tankönyveket igazítottunk a hazai kerettantervhez. Ennek egyébként az az érdekessége, hogy Szlovéniában több ezer pedagógus bevonásával készítették ezeket a könyveket, hasonlóan az OFI kísérleti tankönyveihez. A munkaköröm többek között a kiadói folyamatok koordinálása és a nyomdai munkálatok művezetése volt, de végeztem kutatómunkát is, pl. az 1956-os időszakról.
Milyen folyamatai vannak a tankönyvkiadásnak? A kapott kéziratból hogyan lesz tankönyv?
Az első lépés, hogy a fejlesztési terület átad egy kéziratot, mely már javaslatokat tartalmaz a képekre, ábrákra, egyéb elemekre. Nálunk történik a tankönyv műszaki szerkesztése, a nyomdai állapot elkészítése, ami azt jelenti, hogy a műszaki szerkesztő és a tördelő az utolsó milliméterig megszerkeszti.
Nagyon nagy felelősségünk van abban, hogy az első találkozás a tankönyvekkel pozitív élménnyel társuljon a gyermekeknél. A legfőbb szempont, hogy a tankönyv oldalkép-elrendezése harmonikus, szellős, lendületes legyen, és a szöveg funkcionalitását a vizuális és a tipográfiai elemekkel megfelelően támogassa.
Ezt követően a korrektor nyelvi szempontból nézi át a tankönyvet. Fontos kiemelni, hogy a korrektor nem lektor; a lektor szakmai szempontból, a korrektor pedig nyelvi szempontból javítja a tankönyvet. A folyamat ezen szakaszában a könyv még többször visszakerül a fejlesztőkhöz átnézésre, javításra. Amikor ezek a munkák befejeződnek, akkor benyújtjuk a tankönyvet akkreditációra, ahonnan a szakértő a megfelelő megjegyzésekkel visszaküldi. Feltétel nélkül, vagy feltételekkel támogatja a tankönyv iskolai használatát; az utóbbi esetben megjegyzéseket fűz hozzá, hogyan kellene javítani. Ilyenkor a tankönyv visszakerül a fejlesztőkhöz, szerkesztőhöz, hiszen a mi főosztályunk a tartalmat nem módosíthatja. Ez lehet akár egy többkörös egyeztetés is. Amikor elfogadnak egy tankönyvet, az kap egy engedélyszámot, de még ekkor sem rendelhető, mert jogszabály alapján ekkor még tankönyvjegyzékre is kell tenni. A tankönyvjegyzéket évente állítják össze a Hivatalban. Ahhoz, hogy az akkreditált tankönyv felkerüljön rá, kérelmet kell benyújtanunk, ugyanis ez a tankönyvlista az alapja az iskolák tankönyvválasztásának, ez alapján rendelik meg áprilisban a tankönyveket a tankönyvfelelősök.
Hol nyomtatják a tankönyveket? Milyen állomásokon megy végig a tankönyv az első változat nyomdába küldésétől a végleges formájáig?
Fontos külsős, de állami partnerünk a Könyvtárellátó (KELLO). Ez a cég az, amely jogszabály alapján a tankönyvek gyártását és forgalmazását – tehát a rendelések fogadását és a kiszállítást – végzi az iskoláknak. Amikor megvan egy tankönyvnek az akkreditációja, felkerült a tankönyvjegyzékre, megkezdődik a tankönyvrendelés, rendszerint áprilisban. A folyamat közben mi még ellenőrizhetjük a tankönyvek digitális állományait, de már át kell adnunk a tankönyvellátónak, amelynek az a feladata, hogy a zárt nyomdai állományból gyártást végezzen. A nyomdaipari kivitelezés során átadunk egy általunk aláírt, dátummal és jóváhagyással rendelkező mintapéldányt, amely a gyártás alapját képezi – ez tulajdonképpen egy hivatalos dokumentumnak számít –, illetve magát a nyomdai digitális állományt, amelyet még a KELLO munkatársai is átnéznek, de átesik egy nyomdai revízión is, tehát útközben is be van iktatva több ellenőrzési pont, sőt a nyomdagépek elindítása előtt is lehetőségünk van még egyszer átnézni a végleges kiadványt.
