Inklúzió, digitalizáció, netikett – a Tavaszi Pedagógiai Napokon jártunk

Hátránykompenzáció mint szemléletmód a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogram (KNOA) Felelősségvállalás másokért, önkéntesség témakörének feldolgozása során

A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium nevelőpedagógusai, Pásztor Gabriella és Varjasi Sándor kollégistáknak szóló szemléletformáló foglalkozásuk alkalmával néhány felvezető gondolatot követően interaktív, játékos feladatokon keresztül vették számba a gyerekekkel egy átlagos háztartás tipikus feladatköreit. A beszélgetés során a gyerekek szabadon megosztották otthoni és közösségi tapasztalataikat, kedvtelésből és kötelességből végzett feladataik bemutatása közben. Felmerült a szülők szerepe is az önállóság és a felelősségtudat kialakulásában, illetve fény derült a kor meghatározó szerepére a különféle feladatkörök, szociális és egyéni felelősségek létrejöttében. A pedagógusok egy bérkalkulátor segítségével kiszámolták a ház körüli munkák számszerűsített értékét, de felhívták a tinédzserek figyelmét a háztartásokban adódó „láthatatlan munkákra” is, amelyekért ugyan nem jár fizetség vagy köszönet, mégis elengedhetetlenek egy család életszínvonalának fenntartásához. A foglalkozás végén lehetőséget kapott mindenki, hogy reflektáljon a felmerült kérdésekre, és elmondja, mi az, amit magával visz e tartalmas, családias beszélgetésből.

Szemléletformáló program – befogadó környezet kialakítása integráló intézményekben

Locsmándi Alajos mestervezető gyógypedagógus, a Zuglói Mozgásjavító EGYMI intézményvezetője koordinálásával egy humorral fűszerezett bemelegítő játékot követően különféle szórakoztató, interaktív feladatokon keresztül kaptak a résztvevők átfogó képet az intézményi szemléletváltás lehetőségeiről és módszertanáról, valamint az érvelés és érdekütköztetés eredményes módjáról. A beszélgetés középpontjában a pedagógusi hivatástudat megerősítése állt, a látni kívánt változás személyes dimenzióját helyezve fókuszba. Az intézményvezető kiemelte a párbeszéd és a tájékoztatás szerepét a transzparens intézményi változás folyamatában, egyaránt hangsúlyozva a kérdezés, felmérés, stratégiaépítés, az egyéni segítőmunka és a visszajelzés fontosságát. Az intézményvezető hozzátette, a változás és megújulás érdekében sohasem az akadályokra, hanem mindig a lehetőségekre kell koncentrálni, könnyen megvalósítható, reális részfeladatokra bontva még a legkiterjedtebb célokat is. A pedagógusi hivatásra vonatkozóan megállapította: mindennemű fejlődés kulcsa a nyílt kommunikáció és az egyéni felelősségvállalás.

Taníts hatékonyan! Élvezd a tanítást! – KIP-gyakorlat

A IX. Kerületi Molnár Ferenc Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola két igazgatóhelyettese, Nagypál Ferencné és Szentiné Malatinszky Zsuzsanna pedagógiai módszertani előadásukban a Komplex Instrukciós Program (KIP) iskolai alkalmazását mutatták be. Mint elmondták, a KIP-et kompetencia és szociális háttér szempontjából heterogén közegek megszólítására fejlesztették ki. A KIP-foglalkozások a differenciált csoportdinamika javítását tűzik ki célul, lévén egy jól működő csoport nagyban hozzájárul az egyéni fejlődési görbék javulásához is. A gyakorlatok során minden gyerek lehetőséget kap saját képességeinek, erősségeinek felfedezésére és kibontakoztatására. A KIP mottója szerint „Mindenkinek vannak jó tulajdonságai és mindenki jó valamiben”, a cél tehát ezek meglelése és fejlesztése. Nem kevésbé fontos, hogy a gyerekek részt vegyenek saját maguk és egymás tanításában. Mivel ehhez egy egészen új perspektívát, valamint komplex pedagógiai stratégiákat kell elsajátítani, a KIP nem csupán a gyerekeket, de a pedagógusokat is aktívan fejleszti, formálja.

Kerekasztal-beszélgetés az óvodai inkluzív pedagógiai nevelésről

Dr. Bakonyi Anna pedagógiai szakértő, Farkas Tibor Jánosné, a Zuglói Egyesített Óvoda igazgatója, Herczeg Katalin, a Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ főosztályvezetője, Korfanti Andrea gyógypedagógus, Kovácsné Tóth Krisztina diagnosztizáló gyógypedagógus, Szalay Viktória óvodapszichológus és Vastag Violetta óvodapedagógus közreműködésével átfogó képet kaphattunk az óvodai intézményi inkluzivitás hazai lehetőségeiről, nehézségeiről és sikereiről. Mint a beszélgetés során elhangzott, mindennemű pedagógiai innováció elengedhetetlen támpillére egy megalapozott elméleti háttér, és egy kiépült fizikai feltételrendszer. Hangsúlyossá vált, hogy az esélyegyenlőség nem azonos az egyenlő feltételek megteremtésével, az esélyek alakulását ugyanis nagyban befolyásolják az egyéni adottságok és igények, amelyeknek csupán egy differenciált feltételrendszer kiépítésével lehet kellőképp megfelelni. A beszélgetés lehetőséget teremtett a pedagógiai munka szinte minden perspektívájának bemutatására, és a tapasztalatok összevetésére. A beszélgetés végén a közönség soraiban ülő pedagógusok is feltehették kérdéseiket, megoszthatták saját élményeiket és reflexióikat.

A zene és a film mindenkié? Tartalomfogyasztási szokások, letöltések, jogok

A zene és a film mindenkié? Mindenkinek jár ingyen? És mi lesz az alkotókkal? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium programja, a „Monday Show”. A többségében szakképzésben tanuló diákok számára nyújtott heti rendszerességű, másfél órás beszélgetés voltaképpen szemléletformálást és tudatos reflexiót kínál a mindennapi élet olyan alapvetőnek gondolt aspektusaira, mint – jelen esetben – a zenehallgatás vagy a filmnézés. A foglalkozás barátságos közegben, interaktívan valósult meg, ahol a diákok és a vendégek egyaránt részt vehettek a tartalomfogyasztási szokásokra épülő skálajátékon és értékelhettek egy, a téma etikai oldalát megvillantó filmrészletet. A programot irányító szakemberek, Szabó Fanni és Varjasi Sándor a közösségformálást tartják legfontosabb feladatuknak, megszólítva a legfélénkebb diákokat is, kiemelve a hozzájuk közel álló témákat – mindezt felelősségteljesen, reflektív szellemben.

Digitális térképek használata és felhasználásuk a játékosított értékelésben

A digitalitás legújabb vívmányainak szerves oktatási meghonosítása minden pedagógus számára kihívás. Kérdés, hogyan lehet bevonni egy eszközt, egy applikációt az oktatási gyakorlatba úgy, hogy az ne csupán illusztrációként, „díszként” szolgálja a pedagógust, hanem a tanulási/tanítási folyamat egyik kulcsmozzanata, aktív alkotóadaléka legyen. Erre mutatott megfontolandó példát Havassy András a Geoguessr nevezetű alkalmazás képében. A Geoguessr egy földrajz tematikájú applikáció, amely számtalan funkciójával (kvíz, vaktérkép, Google View-alapú térfelismerés) a tájékozódást „játszatja el” a vállalkozó kedvű diákokkal. A foglalkozás során a vendégeknek is lehetőségük volt az applikáció kipróbálására, amely hatékony eszköz lehet megfontolt oktatási környezetben, például becsatornázva a tanulói értékelésbe. Havassy nemcsak kétségkívül látványos eszköztárával, hanem a digitalitás felé nyitott karakterével is jól reprezentálja a 21. század adaptív pedagógusát.

Nemzetközi projektmunka és digitális történetmesélés: kulturális örökség a virtuális világban

Online formában plasztikus módon bemutatni a kulturális örökség témáját még akkor is nehéz, ha ez éppen a digitális történetmesélés keretében valósul meg. Az online alkalmak a technikai részletek körülményessége miatt nagyban megnehezítik a személyességet és interakciót, ennek ellenére Tóth Éva otthonosan mozogva a digitális eszközök világában, átélhetővé, kölcsönössé tette a kulturális örökségről való gondolkodást. A résztvevők csak kapkodták a fejüket, látván az újabb és újabb alkalmazásokat és segédeszközöket (pl. Geinially, School AI, Neal.Fun, Padlet AI funkciói stb.), amelyekből néhányat ki is próbálhattunk: így történt, hogy beszélgettünk Kleopátrával és az MI segítségével képeket generáltunk az örökség fogalmáról. Az előadó híve és aktív alkalmazója a projektalapú tanulásnak, amelyet a legkülönfélébb témákban alkalmaz, elsősorban virtuális köntösben. Tóth tevékenysége megmutatja a különböző – látszólag áthatolhatatlan – tantárgyi határok között az összecsengést: pl. a kódolás fogalmát elsősorban nem is csak az informatikára, hanem sokkal általánosabban értelmezi, aminek ugyanúgy helyet lehet adni egy aligha informatikainak tűnő projektben, és fordítva: a művészeti aspektus is elfér váratlan helyeken. Tóth Éva hitvallása címszavakban a következő: projekt, vizualitás, virtualitás és nemzetköziség; azaz a hiperdigitalizációra adott proaktív válasz.

Netikett és veszélyek az online világban – okoseszközök a hétköznapokban

Elsőre bár furcsának tűnhet az óvodában beszélni netikettről, a teljesen természetessé vált digitalizáció miatt mégis indokolt. Nagy Ildikó Mária, a Zuglói Egyesített Óvoda (ZEÓ) Csicsergő Tagóvodájának igazgatója ezeket a nehézségeket, dilemmákat elméleti oldalról közelítette meg: kifejtette, hogy bár a digitális eszközhasználatunk magától értődő, az adatok, képek megosztása korántsem az. A digitális gyermekvédelem célja éppen az átgondolatlanul növekvő digitális lábnyomok és digitális tetoválások megelőzése. Ehhez határokra van szükség: az egyén (gyermek) szintjén az eszközhasználatban (médiamentes idők, korlátok közé szorított használat, az élmények közös feldolgozása stb.), valamint az óvoda szervezeti szintjén is (hivatalos kommunikációs felületek használata, fokozott adatvédelem a fotómegosztásokkor). A foglalkozás másik, gyakorlati részét Horváth Tamásné, a ZEÓ Óperenciás Tagóvodájának igazgatója vezette, olyan fejlesztő játékokat mutatva (pl. évszaktematikájú grafomotoros rajzolás az okostáblán), amelyek, bár aktívan felhasználták a digitális eszközök nyújtotta előnyöket, alapelvükben mégis a hús-vér valóság kiegészítései maradtak.