Informatikatanár koordinátori szerepben

Szöveg: Fülöp Márta Marianna, Szécsiné Festő-Hegedűs Margit, Bánhidi Sándorné, az ISZE munkatársai

Az ISZE fejlesztőiként végiggondoltuk az informatika tantárgy fejlődésének irányait az általános iskolai és a középiskolai nevelő-oktató munkában, és ennek alapján két képzés tematikáját alakítottuk ki:

• a „Középiskolában informatikát tanító tanárok felkészítése az IKT-koordinátori szerepre” című 30 órás képzést a középiskolákban tanító informatikatanárok és a mérnöktanárok, és
• az „Informatika szakmai megújító továbbképzés általános iskolai tanároknak” című ugyancsak 30 órás képzést pedig az általános iskolákban tanító informatikatanárok részére.

2014 őszén megvalósult mindkét képzés próbaképzése 8-8 fővel, majd a képzések akkreditációját követően, 2015 nyarán a képzőket is felkészítettük a középiskolai informatikatanárok továbbképzésének megtartására. Írásunkban az „IKT-koordinátor” képzés alapgondolatáról és megvalósulását kísérő reflexiókról szólunk.

Az informatika tantárgyra (és a tantárgyat tanító pedagógusokra) nagy nyomás nehezedik: a csökkenő óraszámok és a robbanásszerűen növekvő újdonságtartalom mellett kell eleget tennünk a tantervi és az érettségi követelményeknek, valamint nem utolsósorban a munkaerő-piaci elvárásoknak.

A tantárgyat fokozott érdeklődés övezi, így a tananyagtartalomról gyakran alkotnak véleményt piaci szereplők, sőt szülők is, akik a teljes pedagógiai folyamat ismerete nélkül állítják: „Az informatikához mindenki ért!” A szubjektív megérzések helyett azonban fontos lenne, hogy valódi, szakmai és pedagógiai alapokra épített párbeszéd alakuljon ki.

A tanulók tudásáért felelősek vagyunk, látjuk, hogy számos olyan alkalmazás van, amit szívesebben és motiváltabban tanulnának informatikaórán a diákok, mint a tantervi követelményeket. Tisztában vagyunk azzal, hogy kedvelik a gamifikációt (játékosítás), a látványos multimédiás lehetőségeket, de azt is tudjuk, hogy a diákok által kevésbé kedvelt alkalmazások (pl. szövegszerkesztő, táblázatkezelő) nem öncélúak, ezek precíz kezelésének fontos szerepe van további tanulmányaikban, majdani munkájukban.

Az informatikatanárok is tudatában vannak annak, hogy felelősek szakmai fejlődésükért, így szakmai érdeklődésből, továbbá azért, hogy nevelő-oktató munkájukat magas színvonalon láthassák el, folyamatosan fejlesztik tudásukat, és bővítik iskolájuk digitális technológiával kapcsolatos tevékenységeit is: saját tantárgyukhoz és más közismereti tantárgyakhoz helyi szinten sokan fejlesztenek digitális tananyagot, szinte mindannyian szerkesztik az iskola honlapját, segítik kollégáikat, részt vesznek az iskolai mérések lebonyolításában. Egyre többen kezelnek, adaptálnak, fejlesztenek olyan digitális keretrendszereket, amelyek lehetővé teszik a tanulás korszerű formáit, megszüntetve annak helyhez és időhöz kötöttségét.

Az IKT-koordinátori szerepre felkészítő pedagógus-továbbképzés blended formájú és folyamatba ágyazott. A blended (kontaktórás és távoktatásos, kevert) képzés előnye, hogy egyrészt korszerű kommunikációs keretben zajlik, ezáltal közvetíti az online térben zajló együttműködésre épülő munka szemléletét, másrészt lehetővé teszi, hogy az ismeretszerzés kevesebb iskolai távoléttel valósuljon meg. A képzés folyamatba ágyazott jellegének köszönhetően a résztvevők a két képzési nap között egyénileg, párban és kiscsoportokban együttműködve kipróbálják a tanult módszereket, eljárásokat, s közben lehetőségük van konzultálni az online térben egymással és a képzővel is.

A képzés tematikája összetett. Az informatika tantárgyhoz kapcsolódó szaktárgyi módszertani rész mellett 12 órában a pedagógus-életpályamodellel, a pedagógiai tervezéssel és a reflektív magatartással kapcsolatos témákat is tárgyal. (Ez a képzési rész minden az OFI által fejlesztett tantárgyi képzés esetében azonos, így ha valaki a szakmai megújító képzést két szaktárgyából is el akarja végezni, a közös 12 óra alól felmentést kaphat.)

A távoktatásos tananyagrészben mindenki egyéni tempóban ismerkedhet meg az aktuális jogszabályi környezettel, majd egy diasorozat segítségével elemezheti a tartalmi szabályozás jellegzetes vonásait.

A tanítás tervezése témakör bevezetésének az a célja, hogy a résztvevők meglévő elméleti tudását mozgósítva és felfrissítve a pedagógiai tervezés megkapja az őt megillető helyet a pedagógus munkájában azért, hogy ne az óra megtartása, hanem a tervezése váljon rutinná.

A reflektív magatartás mint a folyamatos szakmai fejlődés alapja témakör arra keresi a választ, hogy mi köze a reflektív magatartásnak a folyamatos szakmai fejlődéshez. A résztvevők Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése című tanulmánya releváns fejezeteit dolgozták fel szakértői mozaikmódszerrel.

A képzés az informatika tanításának módszertani megújítása, frissítése mellett gazdagítja az általános pedagógiai módszertant is. Például ráirányítja a figyelmet a természettudományos ismeretszerzésben hatékonyan alkalmazható „felfedeztető tanulás” néven ismert tevékenykedtető módszertani irányzatok gazdagságára.

A képzés során bemutatjuk számos tanulóközpontú modell informatikaoktatásban releváns alkalmazási lehetőségét (projekt-, kutatás-, dizájn-, problémaalapú tanulás).

Az informatika számos témaköre tartalmában interdiszciplináris, más témaköreinél a feldolgozáshoz szükséges gondolkodásmód, további témaköreinél pedig az információfeldolgozás módja mutat kapcsolódást más műveltségterületekkel, tantárgyakkal.

Elvárás, hogy az informatikaórákon megszerzett tudást, gondolkodásmódot, szemléletet a diákok automatikusan alkalmazzák az informatika tantárgy környezetén kívül is. A transzferhatás kialakulásához azonban erre megfelelő tanulási környezetet kell kialakítanunk más tantárgyak keretében is.

Az informatikatanárok a pedagógiai gyakorlatukban alkalmazzák ezeket a tanulási környezeteket, így a diákok számára ezek természetesek a géptermekben. Más tanórákra való kiterjesztésükhöz és adaptálásukhoz hatékony segítséget nyújthat az informatikatanár a más tantárgyat tanító kollégáinak is. Annak érdekében, hogy ez a segítség valóban eredményes legyen, célszerű megteremteni ennek a kereteit. Ez elemzést, tervezést, módszertani sokszínűséget, reflektivitást igényel úgy a segítő informatikatanár, mint a segítséget igénybe vevő tanártárs részéről.

Jelen képzés erre a koordinátori szerepre készíti fel az informatikatanárokat annak érdekében, hogy nevelőtestületükben plusz erőforrásként szervezett keretek között segítsék kollégáikat az informatika nyújtotta lehetőségek, az IKT-eszközök használatában. A képzésben részt vevő informatikatanárok a facilitálásról is szereznek saját élményeket, a távoktatásos és folyamatba ágyazott gyakorlati rész online keretrendszerben, a képző facilitáló tutorálása mellett valósul meg.

Az IKT-koordinátor szerep ugyanakkor innovációs tevékenység is, amelynek eredményeképpen javulhat az egyes műveltségterületek együttműködése az iskolán belül, és jobban megvalósulhat a praktikus alkalmazói, informatikai tudás az egyes tantárgyakhoz kapcsolódóan előírt fejlesztése.

A pilotképzés (kísérleti képzés) és a képzők képzése lehetőséget adott a képzés kipróbálására résztvevői és képzői szemszögből is. A folyamatba ágyazott képzés pilotképzése az előzetes elvárásoknak megfelelően igazolta, hogy mind a tanítás tervezésében (tematikus terv, óravázlat tervezése), mind pedig a tervek alapján megtartott tanórák vonatkozásában fontos szerepe van a munkapárok közös gondolkodásának, tudásuk megosztásának. Kulcsszerepe van a társértékelésnek és a társtámogatásnak. A munkapárok együttműködése előrevetíti a koordinátori szerepkörben megvalósítandó együttműködő, egyenrangú kapcsolatban, személyre szabottan végzendő támogató munkát.