Információkkal a köznevelés szolgálatában

Mióta gyűjt és szolgáltat adatokat a KIR-nek nevezett hatalmas köznevelési adatbázis?

A Köznevelési Információs Rendszer (KIR) 2000 óta létezik, köznevelési, igazgatási és statisztikai adatokat gyűjt, melyekkel az oktatáspolitika, az oktatásirányítás szakmai programjait támogatja. Az Oktatási Hivatalnak (OH) egy hatalmas szerverparkja van Győrben, ahol mintegy 6000 intézmény, 14.000 feladatellátási hely adatai szerepelne és akár egyszerre 30-40.000 felhasználó is dolgozik a rendszerben, különösen az októberi köznevelési statisztikák összeállításának időszakában. Az egész tanév során zajlik az adatszolgáltatás, a mi feladatunk egyebek mellett az, hogy a rendszerben valóságot tükröző, naprakész adatok legyenek.

A fenntartó szerinti szétválást követően mi történt a szakképző intézmények nyilvántartásával?

2020. július elsejétől a szakképzést folytató intézményeknek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) keretén belül saját Szakképzési Információs Rendszerük (SZIR) van. Közülük egyes intézmények köznevelési feladatot is ellátnak, ez esetben a fenntartónak el kell dönteni, hogy a képzés jellegéből adódóan melyik nyilvántartásban szerepeljenek. Szükséges tehát, hogy ez a két nyilvántartási rendszer kommunikáljon egymással. Ennek például a szakképzési intézményekben zajló érettségiztetésnél van jelentősége, amit az OH szervez, de említhetném a kompetenciamérések folyamatát is.

Hogyan történik a KIR-be beérkező adatszolgáltatás?

A KIR törzsnyilvántartásába a fenntartók, illetve az intézmények szolgáltatnak adatot. Minden intézményben vannak tanügyhöz értő kollégák, iskolatitkárok, a KIR-be történő adatszolgáltatást a gyakorlatban ők végzik, az itteni kollégák pedig megvizsgálják, hogy az intézmények szakmai alapdokumentumai szerint ezek átvezethetők-e az adatbázisba. Kapcsolatban állunk az Államkincstárral (a költségvetési intézmények adatait innen is kapjuk) és a kormányhivatalokkal (ahol a nem állami intézmények adatait vezetik, működési engedélyeiket kiadják), így – szükség esetén – a tőlük származó adatok alapján validáljuk a hozzánk beérkező kérelmeket. A KIR-be így bekerült adatokat az OH valamennyi feladatellátási területén, további ellenőrzés nélkül felhasználhatják.

Hogyan épül fel a rendszer struktúrája?

A Köznevelési Információs Rendszernek három alapköve van: a köznevelési intézménytörzs, mely nyilvántartja az óvodákat, iskolákat, kollégiumokat, pedagógiai szakszolgáltatókat, szakmai szolgáltatókat. Emellett fontos szerepet kapott az elmúlt időszakban a gyermek, tanulói központi nyilvántartás, mely tartalmazza valamennyi Magyarországon köznevelésben részt vevő gyermek, tanuló adatát, s lehetőséget biztosít arra, hogy az iskoláztatási támogatásokhoz vagy az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságokhoz az Oktatási Hivatal automatikusan jelentse a juttatásra, szolgáltatás igénybevételére jogosultságokat; így a szülőknek, intézményeknek már nem kell külön jelenteniük a jogviszonyok változását az igazgatási szerveknek. A gyermek, tanulói nyilvántartás mellett a KIR tartja nyilván valamennyi pedagógus személyes és tanügyi adatát is, mely kiemelt jelentőségű a pedagógusok előmeneteli rendszerének működtetésében, a pedagógusminősítési eljárások szervezésében. Az intézménytörzs, a személyek nyilvántartása mellett a harmadik fontos KIR-nyilvántartás a minden év októberében lebonyolított köznevelési statisztikai adatgyűjtés, mely során két hét alatt több mint 14 ezer köznevelési feladatellátási hely ad meg szinte minden részletre kiterjedő statisztikai adatokat az intézmények előző évi (ún. beszámolási), illetve az aktuális tanévi (ún. nyitó) adatairól.

Kik a legjelentősebb adatfelhasználók?

Ez a kör nagyon széles. Benne vannak a minisztériumok mint a köznevelési ágazat humán és infrastrukturális fejlesztéseinek projektgazdái (melyek ezen adatok alapján döntik el például, hová kell wifit telepíteni, hol kell fejleszteni a számítógépparkot. Mellettük természetesen ott van a Központi Statisztikai Hivatal, illetve az EUROSTAT, de az OECD időszakos nemzetközi kiadványaihoz szükséges, oktatást érintő alapadataik is innen származnak. Jelentős kört ölelnek fel a közérdekű adatigénylések is.

Hogyan döntik el, hogy mely adat hozható nyilvánosságra? Tudjuk, hogy a rendszer nagyon sok szenzitív adatot is tartalmaz.

Az intézménytörzsi adatok, például, hogy melyik iskolának ki az igazgatója, hol a központja, közérdekből nyilvános adat. Évente 1000-1200 ilyen jellegű adatigénylés történik. A hivatal 2005 óta vezeti a tanulók nyilvántartását, 2012 óta az óvodások is ide tartoznak, jelenleg 1,5 millió gyermek adata található a KIR-ben. A 3. életév betöltését követő szeptemberben már kötelező a gyerekeket óvodába adni. Erről idén áprilisban küldtünk is az érintett családoknak levelet.

Ha mégsem viszik a gyereket óvodába, akkor milyen adatot szolgáltat a KIR és kinek?

Első körben szólunk a szülőknek, hogy vinni kell, ezzel párhuzamosan átadjuk a kötelező felvételt biztosító óvodáknak és a fenntartóiknak a körzetesen hozzájuk tartozó gyerekek adatait. Tegyük hozzá, indokolt esetben lehet kérelmezni a járási hivatalnál, hogy 4 éves korig kitolódjon ez a kötelezettség. Leggyakrabban óvodára való éretlenség indokával, illetve külföldi tartózkodás miatt nem íratják be a szülők a gyermekeiket. Egyébként külföldön is lehet az óvodai és tankötelezettséget teljesíteni, de ezt itthon be kell jelenteni.

Mi a következő lépés?

Ha az óvoda megkeresése után sem történik meg a beiratkozás, akkor az OH jelzi az illetékes járási hivatalnak, aki ismét felszólítja a szülőt. Ha ez is eredménytelen, akkor kezdeményez csak szabálysértési eljárást az Oktatási Hivatal. Idén január 1-étől vezetjük csak az óvodakötelezettségi nyilvántartást, korábban szétoszlott a nyilvántartásuk a jegyző és a járási hivatalok között. Mostantól ez egységes, és összekapcsolódik a gyermekek jogviszony adataival, illetve a Belügyminisztérium személyi és lakcímnyilvántartó adatbázisával is. Ez alapján már gyanítható, hogy ki, miért nem jár oktatási, nevelési intézménybe. Nagyon sok esetben a mulasztás hátterében sajátos nevelési igényű gyermek, illetve külföldi tartózkodás áll. Évente az esetek 2-3%-ában merül fel valamilyen probléma járási hivatali szinten, a rendőrséghez mint szabálysértési hatósághoz néhány száz eset kerül. Szerencsére a központi nyilvántartás lehetővé teszi, hogy egyetlen gyermek se „vesszen el”.

Mikor kapják meg a gyermekek az oktatási azonosítószámukat?

Először megkapjuk a személy- és lakcímnyilvántartásból a 3 évesek listáját. Ekkor adjuk ki az oktatási azonosítószámokat, még azoknak is, akik külföldön vannak.

Mi olvasható ki ebből a számsorból?

Az elején a néven, lakcímen és az illetékességén kívül (hogy hol van az óvodai kötelezettsége) még semmi. Amint a gyermeket beíratják egy óvodába, onnantól kezdve azonban az életútját egészen akár a felsőoktatásig végig tudjuk követni, sőt, ha pedagógus lesz, akkor is ezt a számot viszi tovább. Tartalmazza a megszerzett végzettségeket is, ezek azonban már védett adatok, csak a jogszabályban meghatározott kör számára adhatók ki. A kompetenciaméréseken született eredményeket pedig egyenesen álnevesített titkosítással tarhatjuk csak nyilván. A tanulmányi előmenetel adatait nem gyűjtjük, de látjuk, ha a pályaív megszakad. Ezek összegzéséből a lemorzsolódási arányok jól kimutathatók. Ezzel összefüggésben az iskolák szintjén megjelenő problémákat igyekszünk detektálni. Igazgatási jellegű adatot is tartalmaz az oktatási azonosító, ilyen a hátrányos helyzet vagy a beilleszkedési, magatartási nehézség.

A külföldön élő gyermek szülei csak nyilatkoznak arról, hogy eleget tesznek az óvodáztatási, iskoláztatási kötelezettségnek, de adatokat onnan nem gyűjtünk, mert hiányzik a célhoz kötöttség.

A KIR felületén történik a pedagógusminősítési portfóliók és pályázatok kezelése. Az oktatás színvonalának emelését ez, vagy a tanfelügyeleti ellenőrzés szolgálja?

A pedagógusminősítési rendszer működtetése az OH feladata, ezt a szakmai programot támogatja adatokkal a KIR. Az előmenetelük során, az egyes besorolási fokozatok határpontjain vannak minősítési vizsgák, ezekre kell a pedagógusoknak jelentkezniük. Az új besorolási fokozatok: gyakornok, pedagógus 1, pedagógus 2, mesterpedagógus és kutató tanár. A jogszabály rendelkezik arról, hogy mikor kell ezeket abszolválni. Az itt megszerezhető fokozatok a bérezésre is hatással vannak, miközben a pályán eltöltött idő alapján, a bértábla szerint is lépnek előre. Már 8.000 mesterpedagógusunk van és 150-200 kutató tanár, ami azt jelenti, hogy sokan vesznek részt ebben a minősítési rendszerben. Ez a jövő iránya.

Ezzel párhuzamosan működik a pedagógiai-szakmai ellenőrzés, közkeletű nevén a tanfelügyelet, ami a múltból visszahozott, de megújított gyakorlat. Meglehetősen komplex tevékenység, melynek része az önértékelés is, de szeretném többszörösen aláhúzni az ösztönző, támogató jellegét. A rendszer akkor működhet hatékonyan, ha a minősítési rendszerben a pedagógusok proaktívan vesznek részt, a hivatal pedig arra törekszik, hogy se a minősítés, se a tanfelügyelet ne szükséges rutin, valamiféle adminisztratív dolog legyen. Az a cél, hogy a folyamatosan képzett szakértők, illetve szaktanácsadók által valódi szakmai súlyt és megfelelő támogatást tudjunk adni a köznevelési intézményeinkben zajló pedagógiai munkának.