Időben kezdjük el!
Szűrések és fejlesztések az óvodában
Ha kell, „kézből kézbe” adják egymásnak a gyermekeket a II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai, akik nagyon jól együttműködnek az óvodai és az iskolai fejlesztőpedagógusokkal. K. Németh Margit, a szakszolgálat vezetője számol be arról, milyen fejlesztő módszerekkel segítenek a gyerekeken, mi áll figyelmük középpontjában, és megtudjuk, miért népszerű az Érlelő tábor.
– Milyen feladatot lát el az intézményük? Milyen kiemelt feladatellátási területeik vannak?
– Intézményünk a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézménye. Több területet is ellátunk: korai fejlesztés, logopédia, szakértői bizottsági tevékenység, gyógytestnevelés, tehetséggondozás, óvoda- és iskolapszichológiai munka koordinálása. Kiemelt feladatellátási területünk a nevelési tanácsadás. Ennek keretein belül végzünk szűréseket, fejlesztő és pszichoterápiákat, valamint iskolaérettségi vizsgálatot. Intézményünk elsődleges célja a kerületi lakosok és a kerület intézményeibe járó gyermekek, fiatalok sokoldalú megsegítése. Kiemelten kezeljük a gyermekek preventív megsegítését, mely elsősorban az óvodások körében valósul meg. Célunk ezzel az iskolai kudarcok csökkentése, a sikeres iskolakezdés. Ennek érdekében a logopédusok és a nevelési tanácsadás szakemberei minden évben szűrik a nagycsoportos óvodásokat. Noha a szűrés anyaga nagyon játékos, kifejezetten azokat a területeket nézi, amelyek érettsége elengedhetetlen a sikeres iskolai tanuláshoz, az alap kultúrtechnikák elsajátításához.
– Melyek ezek a területek?
– A mozgás fejlettsége, a differenciált auditív és vizuális észlelés, a nyelvi struktúrák fejlettsége, valamint az artikuláció.
És mindennek a mozgás az alapja. Ha a gyerek nagymozgása és finommotorikája nincs rendben, akkor nagy hátrányba kerül az olvasás, az írás és a számolás elsajátításában. Hozzá tartozik a mozgásfejlettséghez
a mozgáskoordináció is. A tanulás sikerességéhez szükség van a szem–kéz, szem–láb koordinációra. Egyébként is az óvodáskor végére az úgynevezett szenzoros integrációnak be kell következnie. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyerek kudarc nélkül elsajátítsa a tananyagot. Érdemes kitérni arra, milyen nagy jelentőségű a differenciált vizuális észlelés. Gyakran, amikor a gyerek keveri a b és d betűket, felvetődik a diszlexia vagy a diszgráfia gyanúja. Holott sok esetben arról van szó, hogy nem tud térben tájékozódni. Esetleg nincs alakforma-állandósága, és emiatt keveri a betűket. Hasonlóan fontos a megfelelő hallási differenciálás is. Munkatársaink azokra a területekre koncentrálva állítják össze a szűréseket, amelyek elengedhetetlenek a sikeres tanuláshoz. A logopédusok is azért dolgoznak, hogy mire a gyerek iskolába kerül, úgymond minden hangja meglegyen: tisztán ejtse, jól artikulálja a hangokat. A nyelvtani problémákat gyakran a gyenge beszédészlelés, a beszédértés nehézsége okozza. Ráadásul itt „átfordításról” is szó van: a hallott információt kell motorossá alakítani, vagyis a „keresztcsatornák” működését is vizsgálják a kollégák.
– Hogyan történik a nagycsoportosok szűrése?
– Óvodásainkat egyénileg és csoportosan is megfigyelik a kollégák. A vizsgálat meghatározott protokoll alapján zajlik, előírt vizsgáló eljárásokkal. Az eredményről pedig tájékoztatjuk a szülőket.
– Mi történik a szűrés után?
– Az eredmény határozza meg a fejlesztendő területeket, valamint a terápiás eljárást. Van, amikor célzott fejlesztésre van szükség, ami a mozgásra, a beszédre, vagy a grafomotorikára irányul. Azoknál a kisgyerekeknél, akiknél viszont úgy látjuk, hogy többoldalú segítségre van szükség, esetleg olyan eszközre, amely nincs az óvodában, akkor itt, a szakszolgálatban foglalkozunk velük, komplex foglalkozás keretében: ez mozgás és kognitív fejlesztést, mozgás és grafomotoros fejlesztést jelent, aminek diszlexia-, diszgráfia-, diszkalkulia-prevenciós hatása van.
Sokféle terápia létezik, például: tükörtábla-terápia, TSMT-terápia, kognitív fejlesztés, anyanyelvi fejlesztés, neuro feedback terápia, különféle pszichoterápia. A nagyobb korosztálynál pedig már inkább módszertani megsegítést adunk. A II. kerületben szinte minden óvodában vannak fejlesztő óvónők, akik egyben fejlesztőpedagógusok, ezért nagyon sok gyerekkel helyben tudnak foglalkozni.
– Mennyi ideig tartanak a komplex foglalkozások?
– Általában kétszer negyvenöt perc hosszúak. Az elsőben lehet például az úgynevezett TSMT, a Tervezett Szenzo-Motoros Tréning, mely egy mozgásfejlesztő program, az idegrendszeri éretlenség korrekciója a mozgáson keresztül, majd ezt követi a kognitív rész. Az egyszerűbb gyakorlatokban is figyelmet kapnak a nagy és finom mozgások: mindazon testrészek dolgoznak, amelyek kellenek az íráshoz. Nagy hangsúlyt fektetünk a testséma-ismeretre, amire elengedhetetlenül szükség van a térben való tájékozódáshoz. Mindezen keresztül a gyerek megtanulja az irányokat, fejlődik a térpercepciója.
– Miért szerveznek tábort az iskolába menőknek?
– Intézményünkben régi hagyománya van az Érlelő tábornak. Létrehozója, megálmodója a fejlesztőpedagógus munkacsoportunk volt évekkel ezelőtt. Célja az éves fejlesztő munka lezárása egy intenzív héttel, mely nagyon játékos, de egy kicsit már az iskolát modellálja, hiszen „forgó” rendszerben, négyszer 35 perces foglakozáson vesznek részt a gyerekek. A foglalkozások tematikája: mozgás, grafomotorika, beszédészlelés és beszédértés, valamint a számolási készség fejlesztése. Egy csoportban négy gyermek van, s a „nagyszünetben” udvari játékot szervezünk számukra.
– Kik mehetnek ebbe a táborba?
– A gyerekek beválogatásánál elsősorban azt vesszük figyelembe, hogy kinek van a legnagyobb szüksége arra, hogy még a nyár előtt plusz megerősítést kapjon. Egyébként a gyerekeket „kézből kézbe” adjuk. Vagyis, ha azt látjuk, hogy a sok fejlesztés után is segítségre szorul az elsős gyerek, még akkor sem írjuk meg a papírt a tanulási problémáról, hanem az iskolában dolgozó fejlesztőpedagógust kérjük meg további foglalkozások megtartására, hogy második osztályban már kevesebb gondja legyen a gyereknek.
– Mikor és miért van szükség tanulásmódszertani tréningekre?
– A felső tagozatos és a középiskolás korosztálynál már hatékonyabbnak tartjuk a tanulás tanítását annak érdekében, hogy kompetenssé váljon a tananyag elsajátításában. A tréningen olyan módszereket ismernek meg a diákok, melyek segítségével kompenzálhatják részképesség-gyengeségüket.
– Mi kell ahhoz, hogy más kerületek is meg tudják teremteni a fejlesztés személyi, szakmai és tárgyi feltételeit?
– Én elsősorban a szakmai oldalról tudok nyilatkozni. Kerületünkben jó az együttműködés az önkormányzattal, tankerülettel, óvodákkal, iskolákkal. Az óvodában dolgozó fejlesztőpedagógusok a szűrésnél és a szűrés után is segítik munkánkat, hiszen van olyan gyermek, akit az óvodában fejlesztenek. Ami a financiális részét illeti, nagy segítség számunkra, hogy a már hagyományos és igen népszerű Érlelő táborra minden évben pályázhatunk anyagi támogatásért az önkormányzatnál, és eddig minden évben sikerült is nyernünk. Nem utolsósorban pedig kell egy jó csapat, amelyiknek szívügye a gyermekek megsegítése. Büszkén mondhatom, hogy nálunk van egy ilyen jó csapat.