Idegen nyelvi mérések tapasztalatai

Kezdetek: fővárosi kompetenciamérések
(2007/2008–2010/2011)

A magyarországi idegen nyelvi mérések történetében a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet fejlesztett ki fővárosi szintű stratégiát a 2000-es évek elején. Az első bemeneti mérés a 2007/2008. tanévben zajlott le, és a 9. évfolyamba lépő budapesti tanulók idegen nyelvi képesség- és tudásszintjét, a használható nyelvtudást vizsgálta, valamint azt, hogy a háttértényezők (óraszám, csoportlétszám stb.) hogyan befolyásolhatják a tanulás eredményességét. A követő mérés pedig a 10. évfolyam végén a tanulási folyamat hatékonyságát mérte, különös tekintettel a fővárosi fenntartású gimnáziumokban és szakközépiskolákban akkor folyó, a kötelezőnél magasabb óraszámú angol-, illetve németnyelv-oktatás („projektórák”) eredményességére. A mérések négy éven át folytatódtak, majd a 2010/2011. tanévben forráshiány miatt megszakadtak.

Az említett mérések eredményei megtalálhatók a www.budapestedu.hu oldalon a Mérés-értékelés / Fővárosi mérési eredmények menüpont adott tanéve alatt.

Országos mérések: két tanítási nyelvű iskolák
(2013/2014–)

Jellemzők. A két tanítási nyelvű iskolákban az Oktatási Hivatal a 2013/2014. tanévben mérte először a 6. és a 8. évfolyamon a tanulók célnyelvi (angol, német, kínai) tudását, amelyet a 2014/2015. tanévben kibővítettek a 10. évfolyam célnyelvi (angol, francia, kínai, német, olasz, spanyol, szlovák) mérésével. A mérések azt vizsgálják, hogy az ott tanuló diákok tudása eléri-e a Nemzeti alaptanterv (Nat) és a kerettantervek által előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjeit (6. évfolyam: A2; 8. évfolyam: B1; 10. évfolyam: B2). A mérés célja a valós nyelvtudás, a kommunikatív kompetenciák értékelése.

A mérőeszköz méri a hallott és az olvasott szöveg értését, valamint a szövegalkotást. A receptív (értő, befogadó) készségeket mérő feladatok mind zárt végűek (párosítás, feleletválasztás, lyukas szöveg stb.), míg a produktív (alkotó) feladatban a tanulók két szöveget alkotnak, amelyek szószáma a szinteknek megfelelően növekszik. A feladatsorok autentikus anyagokra épülnek, és a diákok életkori sajátosságait is figyelembe veszik, valamint megfelelnek a Nemzeti alaptantervnek, a kerettanterveknek és a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének. A tanulók az utasításokat célnyelven kapják.

A hallott és olvasott szöveg értésének értékeléséhez megoldókulcs készül, az írásos feladatokhoz pedig részletes útmutató, amely meghatározza a javítás szempontrendszerét (kommunikatív cél elérése, szókincs gazdagsága, nyelvhelyesség), valamint az értékelési skálát. A feladatlap maximálisan elérhető pontszáma 60 pont. A mérés az Oktatási Hivatal külső, validált tesztjeivel folyik, a pontozás az intézményen belül történik, az iskolák az Országos mérések adatbegyűjtő és -kezelő rendszerében rögzítik az eredményeket. A háttérváltozókról nincs adatgyűjtés.

Az intézmények számára a célnyelvi mérés – eltérően az országos vagy a fent említett, ma már nem létező fővárosi kompetenciamérésektől – magas kockázatot jelent. Az iskolákban kizárólag abban az esetben szervezhető meg a továbbiakban is a két tanítási nyelvű képzés, amennyiben három egymást követő tanév átlagában a tanulók 60%-a teljesíti az előírt feltételeket.

A feladatlap egyes részein elért pontszámok átlaga évfolyamonként és nyelvenként

Adatok és értékelés. A mérési adatok alapján megállapítható, hogy mind az általános iskolák, mind a középfokú intézmények körében egyre népszerűbb a program. Míg a 2013/2014. évi mérésben a 6. évfolyamon 1817 fő (1418 fő angol, 399 fő német), a 8. évfolyamon pedig 1088 fő (819 angol, 269 német) vett részt, addig 2014/2015-ben 2162 főre (1688 fő angol, 474 fő német), illetve 1409 főre (1067 angol, 342 német) gyarapodott a létszám.

Mindkét tanév mérése kimagasló eredményt hozott. A megfelelt minősítéshez a 60 pont 60%-át, azaz 36 pontot kellett elérniük a tanulóknak. A 2014/2015. évi mérésben 200 fő maximális teljesítményt nyújtott, a legtöbben 51–58 pont között teljesítettek, viszont 664 tanuló nem érte el a küszöbszintet.

Az adatok alapján megállapítható, hogy a mérésben részt vevők a hallott szöveg értése területén jobban teljesítenek, mint az olvasott szöveg értésében vagy a szövegalkotásban . Amíg a 6. évfolyamon még hasonlóak az eredmények a receptív és a produktív területeken, a 8. évfolyamon már szétválik a két készség, a 10. évfolyamon pedig a hallott és olvasott szöveg értésében, illetve a szövegalkotás eredményeiben jelentősebb különbségek mutatkoznak. A 10. évfolyamon a nyelvek közötti eltérések is jelentősek. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy milyen háttértényezőknek (idegennyelv-tanulás időtartama, a nyelvi specifikumok, a nyelvtanár felkészültsége stb.) köszönhető, hogy angol nyelvből az olvasott szöveg értése és a szövegalkotás szinte azonos eredményt hoz, míg olasz nyelvből hatalmas a különbség a produktív és receptív készségek között. A számok jól tükrözik azt az idegennyelv-tanárok körében jól ismert tényt, hogy a produktív készségek fejlesztése lassúbb; nagyobb erőfeszítést és több időt igényel a receptív készségekkel szemben.

A lányok aránya a két tanítási nyelvű képzésben valamivel magasabb (56,4%), mint a fiúké (43,6%), a teljesítményükben azonban nincs lényeges eltérés.

A képzési típusonként vizsgált eredmények alapján megállapítható, hogy a gimnáziumok az évfolyamok számától függetlenül mind 90% fölött teljesítettek, míg a szakközépiskolák 86,2%-ot értek el. A 10. évfolyamos tanulók összesített átlaga 90,2%, ami kimagaslóan jó eredmény.

A mérésben vizsgált 168 intézmény közül kilencben 60% alatti eredményt nyújtottak a tanulók. Ezeknek az intézményeknek a következő mérésekben jobban kell teljesíteniük, ha továbbra is két tanítási nyelvű képzést kívánnak folytatni. Azoknak a diákoknak, akik a célnyelvi mérésben 50% alatti, azaz 30 pontnál alacsonyabb eredményt értek el, komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megfeleljenek a két tanítási nyelvű oktatás elvárásainak.

Összességében a két tanítási nyelvű intézmények eredménye kimagaslóan jó. A képzés népszerű és sikeres. A jó nyelvi eredmények igazolják a tantárgyalapú idegennyelv-oktatás módszerét. A mérés pozitívuma, hogy a receptív készségek mellett a produktív írásbeliséget is vizsgálja. Érdekes és hasznos lenne a háttértényezők elemzése, hogy azok hogyan befolyásolják az eredményeket.

Az adatok és az értékelések megtalálhatók a www.oktatas.hu honlapon a Köznevelés / Országos és nemzetközi mérések / Célnyelvi mérés menüpont alatt.

Országos mérések: idegen nyelvet tanító iskolák
(2014/2015–)

Jellemzők. A 2014/2015-ös tanévben az Oktatási Hivatal először szervezett idegen nyelvi mérést a 6. és a 8. évfolyamos diákok körében, akik első idegen nyelvként angolul vagy németül tanulnak. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a tanulók elérik-e a Nat által előírt küszöbszintet, 6. évfolyamon a KER A1, míg 8. évfolyamon a KER A2 szintet. A mérés kizárólag a receptív készségeket vizsgálta, a hallott és az olvasott szöveg értését. Valamennyi feladat zárt végű volt. A mérőeszközök szerkezete és értékelése azonos volt mind a két nyelv és mind a két évfolyam esetében. A 60%-ot elérő vagy afölött teljesítők felelnek meg a Nat fejlesztési célkitűzéseinek. A két tanítási nyelvű iskolák célnyelvi méréséhez hasonlóan külső, validált mérőeszközzel történt a mérés, amelyet belső értékelés követett.

Adatok és értékelés. A mérésben 2263 intézmény 2787 telephelye vett részt. 173 001 tanuló közül ténylegesen 154 674 fő teljesítette a teljes feladatsort. Az intézmények 47%-a mind a két nyelvi mérésben érintett volt, 37%-ukban csak angol, míg 16%-ukban kizárólag német nyelvet tanulnak a diákok. A tanulói összlétszám háromnegyede volt érintett az angol nyelvi mérésben, míg egynegyede a németben.

A teljes mérésen elért pontszámok átlagát tekintve az angol nyelvet tanulók mindkét évfolyamon jobban teljesítettek. A mérés két alapkészséget (hallott és olvasott szöveg értése) vizsgáló részében elért pontszámok átlaga hasonló, a hallott szöveg értésének eredménye minimálisan jobb. 6. évfolyamon az angolosok közel 83%-a érte el a küszöbszintet (60%) a németesek közel 73%-ával szemben, míg a 8. évfolyamon az angolosok 70%-a, a németesek 50%-a felelt meg a Nat elvárásainak a receptív alapkészségek területén.

A fiúk és a lányok teljesítményében nagy eltérések nem mutatkoztak.

Ahogy az várható volt, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, valamint az egyetemekhez tartozó gyakorlóiskolák kimagasló eredményt nyújtottak. A területi megoszlást illetően a megfelelt minősítést szerzők százalékos aránya kiemelkedően magas a Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon. A megfeleltek aránya a budapesti iskolákban a legmagasabb, míg a községekben a legalacsonyabb.

Az adatok és az értékelések megtalálhatók a www.oktatas.hu honlapon a Köznevelés / Országos és nemzetközi mérések / Idegen nyelvi mérés menüpont alatt.

Jövőkép

Az országos idegen nyelvi mérések bevezetése várhatóan pozitívan befolyásolja majd az idegennyelv-oktatás eredményességét, támogatja a nyelvtanárok munkáját, és segíti a tanulók kommunikatív idegennyelv-tudásának megalapozását, hogy olyan biztos nyelvtudással lépjenek be a középfokú oktatásba, amelyre bátran építhetnek a középiskolai nyelvtanárok. Így megszűnhet a folyamatos újrakezdés hungarikuma, és a diákok tanulmányaik befejeztével magabiztos nyelvhasználóként léphetnek a munkaerőpiacra vagy a felsőoktatásba.