I. Nemzeti Emlékezetpedagógiai konferencia

A konferenciát Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Őt Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének igazgatója követte, beszédében pedig kitért arra, hogy a mai fiataloknak igenis van affinitásuk a nemzeti eszmék és értékek megismerésére, és a Nemzeti Örökség Intézetének fontos célkitűzése, hogy a fiatalok számára lehetőséget biztosítson a magyar kultúra tüzetesebb megismerésére. Ezt követően Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke számolt be arról, milyen nagy jelentősége is van november 25-ének a nemzeti emlékezetben. Ez a nap ugyanis nem csupán a Széchényi Ferenc-féle Nemzeti Könyvtár megalapításának, vagy az 1953-ban a Gulágról hazatértek napja, hanem a magyar sporttörténetben az egyik legjelentősebb emléknap, méghozzá a magyar–angol 6:3-as labdarúgó győzelem ünnepe is, amikor Magyarország jó híre a világ megannyi pontjára eljutott, Puskás Ferenc pedig máig a fiatalok példaképévé vált.

A délelőtti ülésszakban Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságnak igazgatója kapott elsőként szót. Előadásának a „Nemcsak kövezés volt a célunk…” Egy kulturális igazgatóság kialakítása és lehetőségei az Országházban címet adta. Előadásában azt a folyamatot mutatta be, hogy az Országház és a Kossuth tér rekonstrukciója milyen kulturális lehetőségeket kínál egy formálódó szakmai szervezet számára. Hozzátette, hogy egyszerre kell élményt biztosítaniuk a hazai diákság, valamint az oda látogató turisták és érdeklődők számára egyaránt. Az igazgató elmondta, hogy fontosnak tartja a magyar köznevelésben dolgozó tanárokkal való kooperációt annak érdekében, hogy a megfelelő eszközökön keresztül eljussanak az ismeretek az osztálytermekbe.

A délutáni ülésszak második előadója Arató György történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Hivatalának tudományos titkára volt. A kommunista diktatúra kutatásának problémái a Nemzeti Emlékezet Bizottsága ismeretterjesztő és pedagógiai tevékenységében című konferencia-előadásában elhangzott, hogy a NEB törvény szerinti feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása. Arató szerint fontos, hogy a tudományos kutatások tematikus rendszerében egy végiggondolt emlékezetpedagógiai struktúrát vázoljanak fel. A NEB évente kétszer (február 23. és október 23.) országjáró világkiállítást szervez, ahol több neves kutató, tudós beszél az aktuális kutatási és feltárási eredményekről. A történész kiemelte, hogy a NEB lényegi eleme, hogy minél több fiatalhoz elérjenek.

Dr. Péterfi Gábor történelemtanár, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke az Aktív tanulás történelemből című előadásban elmondta, hogy az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium gyakorlótanáraként úgy gondolja, hogy a legfontosabb feladat a gyerekek aktív, cselekvőképes és érzelmi bevonása a történelemtanításba. Elengedhetetlen a problémamegoldó gondolkodás elősegítése, az ismeret alkalmazása bizonyos helyzetekben, és mindezt kreatívan kell véghez vinni. Az aktív tanulás a tanulónak a tanulási tevékenységekben történő részvételét hangsúlyozza.

Végül a délelőtti konferenciaszekciót Dr. habil. Kaposi József, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense a Változó történelemtanítás Magyarországon – Trendek, mozaikok, mintázatok című előadásával zárta. Kaposi József konferencia-előadásának céljaként elmondta, hogy szeretne a szakmai nyilvánosság tájékoztatása érdekében objektív képet adni az elmúlt években a történelemtanítást érintő innovációkról, változtatásokról, beleértve a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata projektjeit és konferenciáit.

A „Hittel, ésszel, szívvel a hazáért” kerekasztal-beszélgetésen Mihalina László, a Mezőtúri Református Látogatóközpont Ókönyvtár és Iskolatörténeti Kiállítás elnöke, lelkipásztor, Filus Erika, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója, Gergely János, a kehidakustányi Deák Ferenc Kúria és Múzeum szakmai igazgatója és Pál Imre Deák-kutató, helytörténész, valamint Borókay Zsófia, a budapesti Evangélikus Országos Múzeum múzeumpedagógus-művészettörténésze mutatták be intézményeik struktúráját.

A délutáni ülésszakot Barkó Ágoston, a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum igazgatója nyitotta meg A királyőrző apátság – jó gyakorlatok Tihanyban a tantermen kívüli történelemoktatás és a nemzeti identitás megerősítése terén című bemutatójával. Az igazgató elmondta, hogy a Tihanyi Bencés Apátság a magyar nemzet olyan jeles és kardinális emlékhelye, amelyet a tanulmányi kirándulások időszakában nagyon sok általános és középiskolás diák meglátogat. Jelentősége mindenképpen abban van, hogy képes a nemzettudatot megerősíteni, valamint a szomszédos népek gondolkodásmódját megismertetni a felnövekvő generációkkal.

Őt Rab Irisz, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark múzeumpedagógusa követte, méghozzá a KerekEmese történelmi-, néprajzi- és természetismereti vetélkedősorozatának ismertetésével. A múzeumpedagógus elmondta, hogy a verseny feladatai valóban sokszínűek, olyan ismeretszerzésre ösztönzik a gyerekeket, amely tanórán kívüli kutatómunkát, találékonyságot és színes képzelőerőt igényel. Rab Irisz hozzátette, hogy fontosnak tartják, hogy a gyerekek ismerjék saját gyökereiket, közösségük múltját és hagyományait. Kiemelte, hogy önkéntes gyakornokok, lelkes barátok és pedagógusok segítik a KerekEmese munkáját a szakképzett és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező csapatban.

„Hazáért körút” – egy program, ami már teljesít című konferencia-előadásában Dr. Gránitz-Pápai Judit mutatta be a kezdeményezést. A program lényege, hogy a diákcsoportok egyetlen nap leforgása alatt komplex hazafias nevelési projektet teljesítsenek.

A két egymáshoz szorosan kapcsolódó ülésszakot pedig két igazán remek és hiánypótló kerekasztal-beszélgetés zárta. Elsőként Dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója, Princz Diána, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Projekt és Beruházási Főosztályának turisztikai menedzsere és Zöldi-Birkás Éva, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Kommunikációs és Közművelődési Osztály vezetője vitatták meg észrevételeiket, meglátásaikat és tapasztalataikat a Királyi várak és kastélyok című kerekasztal-beszélgetésben. A beszélgetés résztvevői az előző kerekasztal-beszélgetéshez hasonlóan intézményeik fontos jellemzőit és felépítését mutatták be. Mindhárom bemutatkozó legjellemzőbb momentuma volt, hogy kiemelték, céljuk az, hogy kulturális örökségünk a következő generációk számára is megőrzendő érték legyen.

A harmadik kerekasztal-beszélgetés A hon védelmében címmel zajlott le. A beszélgetés résztvevői Dr. Csikány Tamás Péter dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, továbbá Varga Zoltán, Szigetvár alpolgármestere és Salamon Ferenc, Szigetvár várkapitánya, továbbá Szalainé Király Júlia irodalomtörténész, muzeológus, az egri Dobó István Vármúzeum múzeumpedagógiai és közművelődési osztályvezetője, valamint Hidvégi András, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Múzeumpedagógiai Osztályának osztályvezető-helyettese voltak. A beszélgetés során olyan új, fontos szempontok hangzottak el, mint például hogy ezekben az intézményekben a diákok és az oda látogatók példákon át tanulhatnak emberséget, továbbá az élettelen történelem élővé varázsolható.

A konferencia jó gyakorlatokkal és jó tanácsokkal, kreatív lehetőségekkel és segítséggel vértezte fel az oda látogató és az online hallgató közönséget is. Az oktatásban bizonyára bőven lesznek olyan pedagógusok, akik élni fognak az intézmények nyújtotta ajánlatokkal a történelem, a történelmi emlékezet egyre kedveltebbé tételéhez.