Hogyan tovább?

Február 15-ig adhatták be jelentkezésüket azok, akik 2021 szeptemberében a felsőoktatásban szeretnék folytatni tanulmányaikat. Hogyan változott a jelentkezések száma az elmúlt évekhez képest, illetve mik az idei év „slágerképzései”?

A továbbtanulás fontossága, illetve a diploma hozzáadott értéke napjainkra beépült a köztudatba. Az élet azt igazolja, hogy a diplomások sikeresebbé válhatnak, illetve az oklevéllel rendelkezők többet kereshetnek. Nem meglepő tehát, hogy továbbra is sokan jelentkeznek a hazai felsőoktatási intézményekbe. Ugyanakkor kiemelendő, hogy a felsőfokú végzettség nemcsak az egyént, az egyéni boldogulást, hanem a társadalmat és a gazdaságot is erősíti. A magyar felsőoktatási intézmények a képzések, ismeretek széles skáláját nyújtják, mindenki megtalálhatja az érdeklődésének, elképzelésének megfelelő lehetőségeket. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma rendszerint bizonyos kismértékű ingadozásokat mutat, a legfrissebb jelentkezési számok azonban ismét fellendülési tendenciát jeleznek. Idén összesen 101.878 fő nyújtott be jelentkezést február 15-éig, ami jelentős, mintegy 11%-os növekedést jelent a tavalyi összjelentkezői létszámhoz képest. A továbbtanulni vágyók túlnyomó többsége természetesen magyar állami ösztöndíjas képzésre jelentkezett első helyen. Az ösztöndíjas képzést első helyen megjelölők aránya – a korábbi évekhez hasonlóan – 84%. A jelentkezők csaknem ötöde célzott meg valamilyen mesterképzést.

A jelentkezők között a legnépszerűbbek a gazdaságtudományi, a bölcsészettudományi, valamint a műszaki képzési területek. Hangsúlyozandó, hogy mintegy ötödével többen jelentkeztek pedagógusképzésekre, illetve nőtt az informatikát választók száma is. A jelentkezésekkel kapcsolatos részletes statisztika megtalálható a felvételi eljárás hivatalos honlapján, a www.felvi.hu weboldalon. A jelentkezők itt a korábbi adatsorokat böngészve megtudhatták, hogy az elmúlt években milyen teljesítmény volt szükséges a bejutáshoz.

A 2021-es általános felvételi eljárás során a legnépszerűbb alapképzési szakok a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, valamint a kereskedelem és marketing voltak. Osztatlan mesterképzésen pedig a jogász és az általános orvosi képzést célozták meg a legtöbben.

Alapképzés

Osztatlan mesterképzés

Mennyien választották idén a pedagógusképzést?

A tavalyihoz képest 19%-kal többen, közel tízezren választottak idén első helyen a pedagógusképzések közül. Az adatok azt mutatják, hogy 2021-ben mind az alap-, mind a mesterképzési szakok tekintetében jelentősen növekedett a jelentkezők száma. Szembetűnő és kiemelendő az erőteljes átrendeződés a munkarendeken belül. Pedagógusképzés képzési területen a levelezők aránya a nappali munkarendűekhez képest megugrott, nappalira ugyanis szinte pontosan ugyanannyian jelentkeztek első helyen, mint tavaly. A jelentkezői többlet tehát a levelező munkarenden realizálódott. Az alapszakok közül a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakra 644, az óvodapedagógus szakra 1851, a tanító szakra pedig 1095 első helyes jelentkezés érkezett. Továbbra is igen népszerű a gyógypedagógus-képzés, amelyre 1820 első helyes jelentkező pályázott. Az osztatlan pedagógusképzés szakjaira, szakpárjaira idén mintegy 2000 jelentkező nyújtotta be első helyen a jelentkezését, ami a tavalyival megegyező nagyságrend.

A pedagógusképzés területén a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj (https://kk.gov.hu/klebelsberg-kepzesi-osztondij) lehetősége is hozzájárul a megfelelően képzett, szakmailag elhivatott pedagógus-utánpótlás biztosításához. Azok pályázhatnak, akik felvételt nyertek, vagy már folytatják tanulmányaikat osztatlan tanárképzésben, gyógypedagógia vagy tanító alapképzési szakokon. A pályázónak vállalnia kell, hogy sikeres záróvizsga után fél éven belül megszerzi oklevelét, valamint újabb fél éven belül szakképzettségének megfelelő munkát vállal. Tehát záróvizsgája után egy éven belül gyógypedagógusként, tanítóként vagy tanárként kell elhelyezkednie.

Történt-e bármilyen változtatás az eddigi évek felsőoktatási felvételi szabályaihoz képest?

A felsőoktatási felvételi eljárást meghatározó jogszabályok évente kisebb-nagyobb mértékben változnak, alkalmazkodva az egyéb területeken végbemenő változásokhoz, illetve korrigálva, pontosítva az eljárási szabályokat. Az idei eljárásban bővült a többletpontok rendszere, valamint a felsőoktatási szakképzésben végzettek számára is nyitottá vált az a lehetőség, hogy – intézményi döntés alapján – emelt szintű érettségi nélkül felvételt nyerjenek alap- és osztatlan képzésre az oklevelük alapján.

Fontos változás az is, hogy az idei felvételi eljárástól a szakképzettséggel (középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél) vagy szakképesítéssel (OKJ bizonyítvány, képesítő bizonyítvány) rendelkező jelentkezők szakmai vizsgája alapján is ki lehet számítani az érettségi pontokat, amennyiben szakiránynak megfelelő alapképzésre, illetve osztatlan képzésre jelentkeznek. Ennek részletes ismertetésére az interjú keretei szűknek bizonyulnának, a pontos szabályok, feltételek megtalálhatók a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban, a www.felvi.hu honlapon.

A szeptemberi tanévkezdés számos felsőoktatási intézmény esetében egy új, megváltozott fenntartói struktúra megjelenését is magával hozza. Milyen hatással voltak a jelentkezési számokra a modellválltással kapcsolatos információk?

Több évnek kell eltelnie, hogy a jelentkezők – megismerve az átalakulás folyamatát és az egyes intézmények stratégiájának alakulását – a jelentkezéseikkel visszaigazoljanak ilyen jellegű folyamatokat. Az mindenesetre jól látszik az adatsorokból, hogy a már alapítványi fenntartásba került egyetemek szinte mindegyike, valamint az alapítványi fenntartást a jövőben választó, tervező intézmények zöme is emelni tudta jelentkezői számait az előző évhez képest. Kiemelendő, hogy az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézményekben – a Budapesti Corvinus Egyetem kivételével – is magyar állami ösztöndíjas, valamint önköltséges finanszírozási formában folytathatják a tanulmányaikat a hallgatók.

A járvány elleni intézkedések miatt az utóbbi egy évben több időszakban is kihívást jelenthetett a nyelvvizsgaszerzés. A kötelező középfokú nyelvvizsga bemeneti követelményként való alkalmazása lekerült ugyan a napirendről, a pluszpontok miatt hangsúlyos a szerepük a nyelvtudást igazoló dokumentumoknak. A rendelkezésre álló statisztikák alapján mennyire jelentett nehézséget a nyelvvizsgaszerzés az utóbbi egy évben?

A járvány és az emiatt elfogadott intézkedések természetesen hatottak a nyelvvizsgára jelentkezők számára is, ugyanakkor nagyon pozitív folyamatok is elindultak, például egyre több nyelvvizsgaközpontban van már lehetőség a nyelvvizsga online letételére is. Az továbbra is cél, hogy a felsőoktatásba jelentkezők minél nagyobb arányban rendelkezzenek nyelvtudással, mert a tanulmányaik folytatásához, illetve a munkaerőpiacon is ez ma már egyre inkább követelmény. Fontos megjegyezni azt is, hogy az emelt szintű nyelvi érettségi legalább 60%-os teljesítése megfelel a B2 szintű nyelvvizsgának. Évről évre a fiatalok egyre nagyobb része él ezzel a lehetőséggel, felismerve azt az előnyt, hogy így a felvétel feltételét és a nyelvtudásért járó többletpontot is egyszerre tudják megszerezni.

Milyen lehetősége van azoknak, akik még nem tudtak csatolni minden, a felvételi eljáráshoz szükséges dokumentumot, vagy esetleg kicsúsztak a jelentkezési határidőből?

Természetes, hogy a jelentkezéskor még nincs minden, a jelentkezéshez és pontszámításhoz szükséges dokumentum a jelentkezők birtokában. Ez nem jelent problémát, mert a később szerzett dokumentumokat legkésőbb 2021. július 8. éjfélig fel lehet tölteni az e-felvételi rendszerébe, és azokat az Oktatási Hivatal figyelembe is veszi a pontszámítás során. A jelentkezés évében külföldön érettségizők, illetve diplomázók számára a határidő néhány nappal később van, ők július 14-éig tölthetik fel a dokumentumaikat. A július 8-ai határidőig van lehetősége minden jelentkezőnek arra, hogy módosítsa a megjelölt képzései, jelentkezési helyei elbírálási sorrendjét. Fontos szabály az, hogy sorrendmódosítás csak egyszer kezdeményezhető.

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet értelmében a jelenlegi eljárásban a jelentkezések benyújtásának, valamint a jelentkezési helyek megjelölésének határideje 2021. február 15., a hitelesítés határideje 2021. február 20. napján járt le. A határidő után jelentkezni és hitelesíteni nem lehet. Pótfelvételi eljárásra az elmúlt időszakban minden évben sor került. Amennyiben az idén is meghirdetik a pótfelvételit, azok, akik lemaradtak a fenti határidőkről, vagy egyetlen általuk megjelölt képzésre sem nyernek felvételt, jelentkezhetnek a pótfelvételi eljárás során meghirdetett szakokra, illetve a már felsőfokú oklevéllel rendelkezők válogathatnak a szakirányú továbbképzések kínálatából. Utóbbiakra jellemzően nyár végén, kora ősszel vannak a jelentkezési határidők. Érdemes tájékozódniuk a felvi.hu-n, illetve a szakirányú továbbképzést hirdető intézmények honlapján.

Ez ugyan elsősorban nem szabályozási kérdés, de mit gondol, az elmúlt év digitális oktatási tapasztalataiból van-e olyan aspektus, ami hosszabb távon is velünk maradhat?

Az egyetemista korosztály már a digitális korban nőtt fel, többségük már készségszinten tudja használni az okostelefonokat, számítógépeket, azok programjait. Ez azt is jelentette, hogy a digitális munkarendre való áttérés ennek a korosztálynak szinte zökkenőmentesen sikerült. A digitális oktatás természetesen radikálisan átalakította az oktatásszervezést, illetve az oktatói munkát is. Egészen biztos, hogy ezek közül több megoldást akkor is alkalmazni tudnak, ha megszűnik a pandémiás helyzet.