Hogyan tanítható Petőfi költészete?

A gyerekek általános iskolában ismerkednek meg Petőfi Sándor műveivel. Milyen elvek szerint került a tankönyvekbe a költő életműve? Milyen szempontokat vettek figyelembe a tananyagfejlesztők?

Petőfi aktualitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy az alsó tagozatos gyerekek számára is befogadható több verse is. Ilyen az Anyám tyúkja, az Arany Lacinak, az Itt van az ősz, itt van újra és a Nemzeti dal. Sőt az Ünnepkörök, hagyományok, mesterségek témakörön belül Petőfivel mint jeles történelmi személlyel is megismerkednek a tanulók. Felső tagozaton elsősorban a kulturális hagyományaink alapvető műveit ismerik meg a diákok, ami segíti őket annak felismerésében is, hogy az irodalmi művek nem csupán távoli történetek, hanem a saját életük kérdéseihez is kapcsolódnak. Így ismerik meg a saját kultúrájukat, annak gondolati, erkölcsi tartalmait, esztétikai értékeit. A tananyagfejlesztők fontos célja volt a tartalmak összeállításakor, hogy a tanulókat felkészítse arra, hogy ennek a kulturális hagyománynak értői és később formálói legyenek. 5–6. évfolyamon a kerettanterv olyan témaköröket jelöl meg, amelyekben Petőfi munkásságának több alkotása is kiemelt helyet kap. Ehhez igazodva történt meg a tankönyvek fejlesztése is, így például a Család, otthon, nemzet fejezetben dolgozzuk fel az Egy estém otthon és a Honfidal című verseit.

A János vitéz című elbeszélő költemény mindig is az irodalmi kánon része volt, már szüleink is ezen a művön nőttek fel, így most is az 5. évfolyamos tananyag jelentős részét képezi, külön fejezetként. A Szülőföld, táj fejezetben is helyet kapnak Petőfi alkotásai: Szülőföldemen; Az alföld; Úti levelek. Majd 6. évfolyamon a népdalok világát idéző Reszket a bokor, mert… kezdetű lírai alkotása ad lehetőséget a tanulóknak irodalomtudományi fogalmak elsajátítására. Kiemelném, hogy a kerettanterv szellemiségének megfelelően a tananyagfejlesztésben is követtük azt az elvet, hogy ebben az életszakaszban az irodalomtudomány fogalmai csupán olyan mértékben játszanak szerepet, amennyire a szövegek megértéséhez, feldolgozásához és művészi befogadásához szükségesek. A 7–8. évfolyamon a tanulók már képessé válnak arra, hogy megismerjék a magyar kultúra nagy korszakait, azoknak kiemelkedő alkotásait, így Petőfi versei ebben a felosztásban is helyet kaptak: Szabadság, szerelem, Nemzeti dal, Szeptember végén. Petőfi azért aktuális ma is, mert a nyelvezete közel 200 év elteltével is érthető. A költő bejárta egész Magyarországot, beszélgetett a vidékenként különböző nyelvjárásokban beszélő emberekkel, így szintetizálni tudta az akkortájt kialakulóban lévő köznyelvben is használatos szavakat, szófordulatokat. Az a nyelv, amelyen Petőfi megszólal, tulajdonképpen már a mai modern nyelvállapotot vetíti előre.

A felső tagozatos tankönyvekben Petőfi munkássága ábrákkal, képekkel, feladatokkal gazdagon tűzdelve jelenik meg. Hogyan segíti ez a jobb befogadást?

Célunk, hogy a tanulók az alapműveletektől (ismeret, megértés, alkalmazás) eljussanak a magasabb műveleti szintekig (elemzés, szintézis, értékelés). Ezért a tanítási és tanulási apparátust úgy kell összeállítani, hogy ne csupán az olvasás és a magyarázó szövegek segítsék a tanulókat, hiszen kutatások kimutatták, hogy az így szerzett ismeretekre alig 10-20%-ban emlékszünk. Ha azonban ehhez képi információkat (ábrákat) is nyújtunk, akkor együttesen már 50% fölé emelkedik a rögzült ismeretek aránya. Minél többféleképpen, több érzékszervre ható módon közvetítünk ismereteket, annál jobban rögzülnek. Különösen igaz ez a vizuális elemek esetében, amik nagyban növelik a befogadás sikerességét, Petőfi alkotásainak minél mélyebb megértését és megszerettetését. Ezért alkalmazták a tananyagfejlesztők nagy számban az értelmező ábrákat, a színes illusztrációkat, képzőművészeti alkotásokat.

Milyen feladattípusok segítik a gyerekeket a tanulásban?

Mind a tankönyvek, mind a munkafüzetek esetében igyekeztek a tananyagfejlesztők arra törekedni, hogy minél változatosabb feladatokkal és munkaformákkal segítsék a feldolgozást. Természetesen fontos szempont volt az is, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz illeszkedjenek, fejlesszék a kreativitásukat, és gondolkodásra ösztönözzenek. Alkalmazott feladattípusok például a feleletválasztó feladat, az egymáshoz rendeléses feladat, a rendezéses feladat, az igaz-hamis feladat, a kiegészítendő feladat és a rövid vagy hosszabb választ igénylő kérdések, projektfeladatok.

 

A gyerekek 10. osztályban újra tanulnak Petőfi Sándorról. Mennyiben tér el a tizedikes tananyag az ötödikestől?

Tizedik évfolyamon kibővül a tananyag Petőfi Sándorról, az életmű sokszínűségét mutatják be a tankönyveink. Felső tagozaton újra és újra szóba kerül Petőfi, az életrajzán kívül több költeményével is megismerkednek a tanulók. Ötödikben a János vitézre jut a legtöbb óra, de olyan művek is szóba kerülnek, mint a Füstbement terv, Egy estém otthon, István öcsémhez, Magyar vagyok, Szülőföldemen, Az alföld, az Úti levelek Kerényi Frigyeshez néhány részlete, de szóba kerül a költő levelezése is Arany Jánossal. Ezek a művek tematikus blokkokban kapnak helyet a tankönyvekben. A tizedikes könyv építeni tud a meglévő ismeretekre, de a korosztály életkori sajátosságaihoz igazodva jóval komplexebben mutatja be a költeményeket. A középiskolában a tanulók a történet- és létfilozófiai kérdésekkel is számot vető Petőfivel ismerkedhetnek meg Az apostol elemzésével, ars poeticái tanulmányozásával a költészetről vallott nézeteinek alakulását figyelhetik meg, de tanulnak eposzparódiájáról, A helység kalapácsáról is. Így egy sokkal összetettebb Petőfi-életművel ismerkedhetnek meg.

Petőfi Sándor élete és költészete milyen elvek szerint került a tankönyvekbe? Milyen szempontokat vettek figyelembe a tananyagfejlesztők?

A Nat a nemzeti kánon klasszikusaként értelmezi Petőfit és költészetét, ezért az életművek között, azaz kiemelkedő helyen tárgyalja. Az életmű poétikai és irodalomtörténeti, sőt, történelmi jelentősége határozza meg a tananyagban elfoglalt helyét. A kerettanterv 10 órát javasol, ebben az időkeretben kell a műveket az órákon elemezni. Összesen tíz, törzsanyaghoz tartozó verset, és két epikus művéből részleteket kell a tanulóknak elolvasniuk. Ha marad idő, további tizenkét költeményt ajánl a kerettanterv. Fontos cél, hogy a tanulók Petőfi életművének főbb sajátosságairól képet kapjanak, miközben megismerik, elemzik, értelmezik a verseket.

A 10. osztályos tankönyvben a tananyag a költő korszakai szerint tagolt. Mi alapján választották ki az adott korszakokhoz a Petőfi-műveket?

A rövid életpályát átfedésekkel, de mégis szakaszokra lehet bontani, ezeken belül jól kirajzolódnak azok a nagy témák, amelyek köré csoportosíthatók a költemények. A költő korai időszakából népies költészetét mutatják meg a tankönyvek, ilyen A négyökrös szekér (az ajánlottak közül a Hortobágyi kocsmárosné, a Szeget szeggel. A kiválasztott versek alkalmasak arra is, hogy Petőfi ízlésváltozásaira rámutassanak. Ennek jó példája az új művészeteszményét feltáró ars poetica, A természet vadvirága vagyok én. Szintén fontos célja a tananyagnak, hogy Petőfi költészetében a népiesség és a romantika jegyeire felhívja a figyelmet. A romantikus individualizmus költőjét válságkorszakának időszakában született szerzeményein mutatják be a könyvek: a Fa leszek, ha…, a Felhők cikluson belül A bánat: egy nagy oceán versekkel.

Szerelmi lírájából, hitvesi költészetéből két mű szerepel a törzsanyagban: a korábban már megismert Reszket a bokor, mert…, illetve a Minek nevezzelek? Forradalmi látomásköltészetét a romantikus közösségi költészeti korszakhoz sorolt költemények bemutatásával ismerhetik meg a diákok: Egy gondolat bánt engemet…, A XIX. század költői és a Fekete-piros dal tartozik ide. Petőfi mindegyik korszakában írt tájleíró verset, az 1847–1848 között keletkezettek közül kiemelkedik A puszta télen és a Kiskunság. A versek sajátos szerkesztési technikáját, látomásszerű metaforáit, látószögének kameraszerű mozgásait, a természeti világ és a társadalmi lét összekapcsolását figyelhetik meg a tanulók. Végül elbeszélő költeményei közül Az apostol szemelvényeinek olvasásával Petőfi epikájának sajátosságairól is többet tudhatnak meg a diákok.

Milyen praktikákkal lehet közelebb hozni a költőt a fiatalokhoz?

Nagyon sok múlik a tanár személyiségén, hogyan, milyen módszerrel kívánja felkelteni a tanulók érdeklődését Petőfi költészete iránt. A művek befogadását segítheti a Vers neked című videósorozatunk a Nemzeti Köznevelési Portálon, ahol kortárs művészek előadásában hallgathatók meg a tankönyvben szereplő költemények. A következő tanévtől ezek a videók még könnyebben elérhetőek lesznek, ugyanis az adott leckéhez illesztettük a QR-kódokat, így a tanulók egy kattintással mobiltelefonjaikon hallgathatják meg a verseket. Az interneten ma már nem nehéz megtalálni a sokféle feldolgozást, amelyek Petőfit szeretnék közelebb hozni hozzánk, erre az idei 200 éves évforduló szintén jó alkalom. Ám fontos az is, hogy végül ne úgy és ne olyan képet alkossanak majd Petőfiről a tanulók, amelynek nincs sok köze a műveihez. A versek, költemények olvasása lenne a végső célunk, minden eszköz ennek kellene, hogy megfeleljen, ehhez kell, hogy elvezessen.

 

Miben tér el egy okostankönyv a tankönyvektől?

A Tananyagfejlesztési Főosztály először elkészíti a hagyományos tankönyveket, ezt követően kiválasztják azokat, melyeket okostankönyvvé kell fejlesztenünk. A papíralapú tankönyv szövege teljes mértékben felkerül a Nemzeti Köznevelési Portálra, de nem pdf-, hanem html-formátumban. Ez azért fontos, mert ezáltal reszponzív lesz a tananyag, tehát bármilyen készüléken jól nézhető, igazodik a számítógéphez és az okostelefonhoz is. A Digitális Tananyagfejlesztési Osztály ezeket a tartalmakat egészíti ki videókkal, interaktív feladatokkal, animációkkal attól függően, hogy melyik tantárgyról van szó. A természettudományos tantárgyaknál gyakran animációk vannak, történelemnél interaktív térképek, irodalomnál videók, 3D animációk, illetve okosfeladatok. Ezek egyrészt segítik a megértést és a memorizálást, másrészt kiegészítik a tananyagot, mint Petőfi Sándornál is, mert a papíralapú tankönyvekbe nem fér bele minden a véges lapszámok miatt, de az információk, feladatok elférnek a digitális felületen. Ezeket a feladatokat írjuk meg mi, majd lektorálás után felkerülnek az NKP-ra okostankönyvek formájában, így egy több soron ellenőrzött tartalom jön létre, melyet diákok és tanárok is tudnak használni.

A gyerekek több osztályban is tanulnak Petőfiről. Milyen elvek mentén választottak feladatokat Petőfi Sándor műveihez az okostankönyvekbe?

Petőfi Sándor jelentős részét képezi a tananyagnak, a gyerekek tanulnak róla ötödik osztályban, hatodik osztályban, hetedikben és tizedikben. Ezzel párhuzamosan az okostankönyvekben is megjelenik úgy, hogy a tananyag elején található a tankönyvi lecke, majd ezt követi valamilyen interaktív feladat, ami a témához kapcsolódik. Elvünk, hogy ha megtalálja a tanuló a személyes kapcsolódási pontjait az adott költővel, jobban meg tudja érteni, ezáltal jobban rögzül a tananyag is, ebben segítenek a portál feladatai. Nemcsak Petőfinél fontos ez az elv, hanem más tantárgyak esetében is.

Milyen típusú feladatok vannak ezen téma kapcsán az okostankönyvekben?

Petőfi kapcsán mindenféle típusú feladat megtalálható az okostankönyvekben. Jelenleg, ha az NKP felületén a Feladattárba beírjuk azt a kulcsszót, hogy „Petőfi”, 264 okosfeladat jelenik meg. Ezek között van keresztrejtvény, kvíz, mondatkiegészítés, párosítás és még sorolhatnám. Emellett a Médiatárban a Vers neked projekt keretében készült videók is megtalálhatók, ezek között szerepelnek Petőfi-versek is, amelyeket híres színészek szavalnak. Olyan feladatok is vannak a portálon, melyek Petőfihez kapcsolódnak, de nem tartoznak egyetlen tananyaghoz sem.

Melyek azok az információk a költő életéről és életművéről, amelyek a tankönyvekben nem jelennek meg, de az okostankönyvekben igen?

Az okostankönyv több kiegészítő információt tud adni a papíralapú tankönyvhöz képest, hiszen nincs terjedelmi korlátja. Például vannak olyan feladatok, melyek Illyés Gyula Petőfiről írt tanulmányát használják fel, ezáltal egy másik művön keresztül kaphatnak a diákok információt a költő életéről, mintegy külső kitekintésként. Közelebb kerül hozzájuk a költő mint ember. A papírtankönyv Petőfi Sándor feleségét, Szendrey Júliát is csak megemlíteni tudja, míg az okostankönyvben található kérdéssoron végighaladva a diákok megtudhatják, Petőfi szerelme milyen ruhákat viselt, milyen szokásai voltak, vagy azt, hogy milyen volt családjának az anyagi helyzete. Ezek a feladatok segítenek megérteni a költő életkörülményeit is, melyek természetesen kihatással voltak költészetére is.