Olvasási idő:

18 perc

Hírek, cikkek a kézírásról

Válogatta: Balatoni Kinga Cecília

(A híreket rövidítve közöljük. Teljes terjedelmükben az eredeti oldalon olvashatók.)

A kézírás művészetének alkonya
2009. 09. 21.

Umberto Eco ezzel a címmel jelentetett meg írást a Guardianban. Eco egy újságbeli cikkre hivatkozik, amelyben (…) tanárok panaszkodnak arról, hogy a gyerekek nem tudnak jól írni a kezükkel. Többnyire szeparált nyomtatott betűkkel írnak. Umberto Eco szerint a bajok már jóval a számítógép és a mobiltelefonok megjelenése előtt kezdődtek. (…)

Régen a diákoknak tintás tollal kellett írniuk, amivel könnyen össze lehetett maszatolni a papírt, a kezet és a ruhát. De épp e miatt a nehézség miatt erősen belenevelték a gyerekekbe a helyes kéztartást.

Eco szerint a problémát a golyóstoll megjelenése okozta. A korai golyóstollakkal is könnyen lehetett maszatolni, de ez a fajta toll már sehogy sem inspirálta az embereket arra, hogy a személyiségüket is megjelenítsék az írásban. A golyóstollal való írásnak „már nem volt lelke, stílusa, személyisége” – még a modernebb, nem maszatolós típusúnak sem.

És hogy mindez miért is baj? – teszi fel a kérdést Umberto Eco. Hiszen a gépelés gyors gondolkodást igényel, a helyesírás-ellenőrzők pedig javítják a szövegeinket. Nos, a gond éppen az, hogy az ilyesfajta írás leszoktat minket arról, hogy átgondolva „megkomponáljuk” a gondolatainkat, hiszen a kézírást nem lehet törölni. A kézírás lelassít minket, és gondolkodásra késztet. (…)

Teljes cikk:
http://www.nyest.hu/hirek/a-keziras-muveszetenek-alkonya

Stresszoldás egyszerűen: érdemes még kézzel levelet írni
2012. 01. 06.

(…) A Journal of Traumatic Stress oldalain napvilágot látott tanulmányban olyan katonák vettek részt, akik háború sújtotta zónában szolgáltak. Benjamin Loew és a Denveri Egyetem munkatársai megállapították, hogy leginkább a szívből írott, papírra vetett néhány szavas levél vagy e-mail enyhítheti a háború keltette legsúlyosabb sebeket, így a poszttraumás stressz tüneteit is. Ezzel szemben a fejlettebb kommunikációs formák, például a telefonhívás vagy a videós csevegés nem bizonyult annyira előnyösnek a katonák mentális egészsége szempontjából.

A jelenséget magyarázó elmélet szerint a levélírás során az emberek jobban átgondolják közlésüket, emiatt kevésbé kerülnek elő vitás helyzetek, és szabadabban képesek megosztani szeretetüket vagy egyéb pozitív érzéseiket. A kommunikáció ezen késleltetett formája képes megvédeni a konfliktust hordozó beszélgetésektől. Ráadásul a leveleket a katonák magukkal vihetik a szolgálatba, így lesz náluk valami, ami az otthonra emlékezteti őket, így érezvén a szeretteik támogatását. (…)

Teljes cikk:
http://www.hazipatika.com/eletmod/tudomanyos_erdekessegek/cikkek/stresszoldas_egyszeruen_erdemes_meg_kezzel_levelet_irni/20120106183654

Hivatkozott tanulmány:
onlinelibrary.wiley.com

Sárközi Mátyás: Elveszett levelek
2014. 01. 21.

(…) A kézírásos levél oly sok mindent elárul feladója személyiségéről: milyen papírt használ, milyen színű tintát (Kosztolányi mindig zöldet). Nagy veszteség a kiveszőfélben lévő kézírás a grafológusoknak is. S szép dolog volt, ha a hölgyek egy életen át megőrizték (olykor selyemszalaggal átkötve) a hozzájuk intézett szerelmes leveleket.

Számomra különös veszteség, hogy a levélírás műfajának befellegzett, hiszen eddigi fő művem correspondence-regény: Sárközi Márta, a „magyar Mme Sévigné” Budapestről londoni emigráns fiához (hozzám) intézett leveleire épült, irodalomtörténészként pedig nagy haszonnal forgatom kiválóságok vaskos levelezésgyűjteményeit.

Simon Garfield könyvében Anglia egyik legismertebb modern költőjét, Pilinszky János verseinek fordítóját, Ted Hughest idézi, aki soha nem írt komputeren, mert külön örömet lelt abban, hogy a tolla szinte rajzol, amikor a sorokat papírra veti. A szerző interjút készített a világ legnagyobb irodalmi kéziratgyűjteménye, a Texasi Egyetem egyik irattárosával, aki elpanaszolta, micsoda kár a művelődéstörténet számára, hogy nagy elmék és tehetségek váltanak magvas és egyedien fogalmazott mailleveleket egymással úgy, hogy a szöveget ki se nyomtatják. (…)

Teljes cikk:
http://valasz.hu/publi/elveszett-levelek-71060

A kézírás és az agy
2014. 06. 04.

(…) Az elmúlt évek során több kutatás is foglalkozott azzal, hogyan befolyásolja a billentyűzeten való írás túlsúlyba kerülése a gondolkodás és a tanulás folyamatát. Kiderült például, hogy a gyerekek sokkal gyorsabban tanulnak meg olvasni, ha párhuzamosan kézzel írni is megtanítják őket, és jóval hatékonyabban őrzik meg a megtanult információkat is. A folyóírás elsajátítása és gyakorlása során ugyanis egy különleges agyi áramkör aktiválódik, magyarázza Stanislas Dehaene francia pszichológus. A kézzel írott szó felismerése a jelek szerint egészen másképp stimulálja az agyat, mint a gépelt írás olvasása, folytatja a szakértő. A kutatási eredmények pedig azt sugallják, hogy ennek a bizonyos áramkörnek a „karbantartása” valamilyen módon sokkal könnyebbé és hatékonyabbá teszi a tanulás folyamatát is.

2012-ben az Indianai Egyetem munkatársai olyan gyerekekkel végeztek kísérleteket, akik még sem írni, sem olvasni nem tudtak. A Karin James vezette kutatócsoport kártyákra nyomtatott betűket és formákat mutatott fel az ifjú résztvevőknek, akiknek az volt a feladatuk, hogy reprodukálják a látott karaktert. Ez három módszerrel történhetett: az adott karakter pöttyökkel felvázolt körvonalát követték végig, egy billentyűzeten ütötték le a megfelelő betűt, vagy pedig maguk igyekeztek lerajzolni azt egy üres papírlapra. Miután a három közül egy módon „lemásolták” a látott formát, újra megmutatták nekik az adott kártyát, de közben monitorozták agyi tevékenységüket is.

Az eredmények azt mutatják, hogy a másolás módja rendkívül fontos volt a kísérlet kimenetele szempontjából. A szabad kézzel rajzoló gyerekekben a kártya újbóli megpillantásakor mindhárom agyi régió aktiválódott azok közül, amelyeket felnőttkorban az írás és az olvasás során használunk (a bal oldali gyrus fusiformis, az alsó homloki tekervény és a fali lebeny hátsó része). Azon alanyokban, akik gépelték a betűt, vagy csak annak körvonalát követték végig, nem mutatkozott hasonló hatás, vagy csak sokkal gyengébb mértékű aktiváció jelentkezett.

James szerint a rejtély nyitja abban rejlik, hogy ha kézzel írunk, magunknak kell megterveznünk, milyen vonásokkal másoljuk le a formát. Ehhez pedig alaposabban kell tanulmányoznunk magát a mintát is, hogy aztán saját, egyedi vonásainkból sikerüljön felépítenünk azt. Előre „gyártott” betűk használata esetén viszont, ahogy gépelés során történik, elég néhány kulcsfontosságú tulajdonság megjegyzése, így nincs szükség olyan nagy figyelemre.

A szakértő szerint van még egy dolog, ami miatt a kézírás rendkívül fontos szerepet játszik a tanulásban. A betűk elsajátítása során először mindenki alig felismerhető karaktereket ír, amelyek aztán némi gyakorlással egyre jobban hasonlítani kezdenek a mintára. Az egyedi vonások azonban megmaradnak, és ahogy a gyerekek írása fejlődik, azt is megtanulják, hogy mitől válik egy-egy krikszkraksz írott betűvé, vagyis melyek azok a vonások, amelyek felismerhetővé teszik az egyes karaktereket. Ennek köszönhetően egyrészt mások egyedi írását is képessé válnak elolvasni, másrészt sokkal alaposabb tudásra tesznek szert a betűkkel kapcsolatban, mint ha újra és újra ugyanazt a tökéletes végeredményt látnák.

Egy másik vizsgálat során ugyanez a kutatócsoport két csoportra osztotta a részt vevő gyerekeket. Az egyik csapat tagjai maguk vésték papírra az eléjük helyezett betűket, míg a többiek csak nézték, ahogy társaik az írást gyakorolják. Ennek a kísérletnek az eredményei is arra utalnak, hogy csak a betűk tényleges reprodukálása, vagyis az ehhez szükséges motoros idegpályák aktiválása hozza magával az írás elsajátításával kapcsolatba hozott egyéb tanulási előnyöket, például az olvasás gyorsabb elsajátítását.

Teljes cikk:
https://ipon.hu/elemzesek/a_keziras_es_az_agy/2144/

Egy nyomós érv a kézírás mellett
2014. 05. 21. / 2015. 04. 01.

Érdekes kísérletet végzett a Princetoni Egyetem és egy Los Angeles-i egyetem két kutatója: arra voltak kíváncsiak, melyik esetben marad meg több a diákok fejében: ha kézzel papírra vagy ha laptopba jegyzeteltek.

A feladat az volt, hogy meg kellett hallgatni egy TED-es előadást, majd fél, illetve egy órával később tesztet kellett írni belőle. A tesztben voltak egyszerű, tényre, adatra vonatkozó kérdések, de az előadás tartalmáról kifejtős kérdéseket is feltettek.

Bár jelentős különbség nem mutatkozott a ténybeli tudás visszaadásánál, a kifejtős kérdésekre adott esszészerű válaszoknál alaposan elhasaltak a laptoposok a kézzel jegyzetelőkhöz képest.

A különbség a két jegyzetelési mód között az, hogy amikor az ember laptoppal jegyzetel (és gyorsan tud gépelni) átalakul egy gyorsíróvá, jegyzőkönyvvezetővé: csak leírja, amit hall, de nem rendszerezi, mint amikor valaki kézzel, lassabban, de tömörebben kénytelen fogalmazni. (...)

Teljes cikk:
http://444.hu/2015/04/01/egy-nyomos-erv-a-keziras-mellett

Hivatkozott tanulmány:
pss.sagepub.com

Nem megy a kézírás a német gyerekeknek
2014. 06. 16.

Nem megy a kézírás a gyerekek nagy részének: egy német kutatás szerint a kisiskolások mintegy 70 százaléka az óvoda után nem rendelkezik azokkal a mozgási képességekkel, amelyek a kézírás feltételei – írja az MTI. Sok gyerek nem tudja befűzni a cipőfűzőjét, nem áll meg egy lábon, és nem jó a kézírása: ezek a képességek összefüggenek egymással – mondta Stephanie Müller oktatáskutató. A jelenség okai a kevés mozgás, az ujjak ügyetlensége, a szülői példa hiánya és az okostelefonok, táblagépek használata.

„Nem annyira mozgékonyak már a gyerekek, mint voltak. Régen kint ugrándoztak, játszottak, fára másztak. Ma a harmadik osztályosok nem tudnak egyenesen hátrafelé menni vagy kapaszkodás nélkül egy lábon megállni” – mondta Müller.

A tépőzár és a nyomógombok miatt ma már nem kell olyan kézügyesség-fejlesztő feladatokat megoldani, mint a cipőfűző befűzése vagy hurkolása, így az úgynevezett nagymozgások és finommozgások nem fejlődnek eléggé. A gyerekek nem látják, hogy a szüleik írnának. Az érintőképernyők használatához egész más kézmozdulatokra és izmokra van szükség, mint a ceruza kézben fogásához.

„A legtöbb tanító segíteni sem tud, mert nem tudják, mi minden kell a gyerekeknek a kézíráshoz, aztán a későbbi években már annyi a tananyag, hogy nincs idő az írással foglalkozni. A tanítóképzésben kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az írástanításra. Olyan hallgatókkal is találkozom már, akik maguk sem fogják helyesen a ceruzát, és nem írnak jól. Hogy tudnák a gyereknek megtanítani a folyóírást?” – magyarázta Müller.

Nem jó, ha csak a nyomtatott, különálló betűk írását tanítják meg, mert az összekötött, úgynevezett zsinórírással sokkal gyorsabban lehet írni, mint ha minden betűt külön le kellene írni. Az írás mozgásfolyamatait automatizálni kell, csak ebből fejlődhet ki az élet során a személyes kézírás, a nyomtatott betűkből sosem. (...)

Teljes cikk:
http://index.hu/tudomany/2014/06/16/nem_megy_a_keziras_a_gyerekek_nagy_reszenek/

Miért leszünk okosabbak, ha kézírással jegyzetelünk?
2014. 12. 22.

(…) A dolog a következőképp működik. Amikor egy hivatásos gyorsgépelő leírja a tanteremben elhangzottakat, szinte minden szót képes lesz papírra vetni, ahogy a tanár azokat kimondja. Ez a továbbítási folyamat azonban nem igényel valódi gondolkodást. Amíg az agy csak azzal van elfoglalva, hogy a szavakat papírra vesse, a szavak tényleges tartalmával nem is foglalkozik. A tanulástudomány eredménye szerint viszont, ha nem jelezzük az agy számára a tartalom fontosságát, az a nagyobb hatékonyság érdekében el is felejti az előadásban elhangzottakat. Amikor azonban kézzel jegyzetelünk, nem tudunk minden egyes elhangzott szót leírni. Helyette inkább kifejező idézeteket, összegző kijelentéseket keresünk, és rákérdezünk, ha az előadás egy részét nem értjük.

Ez nagyobb figyelmet igényel, mint ha szóról szóra leírunk mindent, ami elhangzik – ez a ráfordított figyelem az, ami segít emlékezetünkbe vésni a leírt szöveget. Minél nagyobb erőfeszítést teszünk valaminek a megértésére, annál erősebben jelezzük az agy számára, hogy erre érdemes emlékezni. (...)

Teljes cikk:
http://naprol-lapra.blogspot.hu/2014/12/miert-leszunk-okosabbak-ha-kezirassal.html

Mit veszíthetünk a kézírás eltűnésével?
2014. 09. 16.

(…) A kézírás aktív alkalmazása túlmutat a betűk felismerésén. Virginia Berninger, a Washingtoni Egyetem pszichológusa alsó tagozatos gyermekeket vizsgált egy 2006-os kutatásban. Az eredmények azt mutatták, hogy a folyóírás, a nyomtatott betűkkel való írás és a gépelés különböző agyműködési mintázatokhoz kapcsolható, ezek az egyedi mintázatok pedig eltérő végeredményeket hoznak létre. Amikor egy gyerek folyóírással írt le egy szöveget, nem csupán gyorsabban vetette papírra az egyes szavakat, de változatosabb ötletekkel is állt elő, mint a billentyűzetet használó társai. A kísérlet során azt is megállapították, hogy a kifinomultabb kézírással rendelkező gyerekeknél a munkamemóriáért (rövid távú emlékezetért) felelős agyi területek aktívabbnak mutatkoztak.

Az előzőekhez hasonló eltérés volt megfigyelhető a nyomtatott és a folyóírást alkalmazók agyi aktivitásában. (...)

Teljes cikk:
http://www.origo.hu/tudomany/20140915--pszichologia-grafologia-iskolakezdes-irastanulas-tabletek-mit-veszithetunk-a-keziras.html

10+1 érv a kézírás fontossága mellett

1. A kézírás, folyóírás sokkal összetettebb és több képesség és készség együttes alkalmazását igénylő tevékenység, mint a géppel való írás.

2. A folyóírás tanulása során erősödik a kéz és a szem összehangolt mozgása, fejlődnek az agyi idegpályák, a térérzékelés, az íves mozdulatok, a csukló és ujjak mozgása révén a kéz finommotoros mozgása. Javul az ábrázolási készség, a fékezés és lendület folyamatos váltakozása révén a ritmusérzék.

3. A kézírás nagyobb kognitív kihívást igényel, agyunk több területét dolgoztatjuk egyszerre, egyidejűleg figyelünk a szöveg tartalmára és a formai kivitelezésre.
A kézzel írt levél vagy fogalmazás elkészítéséhez sokkal összetettebb és koncentráltabb gondolkodás szükséges. Megkomponáljuk, előre átgondoljuk a szöveget, hogy legyen eleje, vége és mondanivalója, figyelünk közben a stílusra, a szóhasználatra és a helyesírásra. Emellett pedig gondot fordítunk az írás külső megjelenésére és formai kivitelezésére, hogy az olvasható, áttekinthető legyen, ami térbeli orientációt és az esztétikai érzék dolgoztatását igényli.

4. Kézíráskor nem javítgatunk, törlünk és formázunk utólag, mint a számítógépen. Mi vagyunk a helyesírás-ellenőrző, a szinonimaszótár és szövegszerkesztő egyszerre. Ettől lesz az írásunk a leírás pillanatában végleges, „kőbe vésett”, felelősségteljesebb. Ha javítani, módosítani akarunk valamit, annak nyoma van (áthúzás, satírozás).

5. Aki kézzel ír, annak jobb a memóriája, és többet gondolkodik. Amerikai felmérések szerint, akik nem írnak kézzel, nem fejlődik az emlékezőtehetségük. Éppen mert a kézírás annyira összetett agyi tevékenységet igényel, sokkal jobban bevésődik, amit leírunk.

6. Kimutatták azt is, hogy a kézzel írók sokkal kreatívabbak, hiszen az alkotókészség nagyban függ a memóriától.

7. A kézírás fejleszti a verbális kifejezőkészséget, a kommunikációt, a szép anyanyelv megőrzését.

8. A kézírás folyamata egyfajta elmélyült, meditatív állapotot hozhat létre, amely lehetőséget nyújt arra, hogy lelkünk belső, mélyebb rétegeivel, Bölcsebb Énünkkel kerüljünk kapcsolatba, és válaszokat kapjunk egyes kérdésekre, megoldást találjunk a problémáinkra.

9. A kézírásunk rendkívül személyes és egyedi, mint az ujjlenyomat. Kézírásunk visszatükrözi személyiségvonásainkat, lelkiállapotunkat, hangulatunkat, sőt a személyiségünk fejlődése, illetve érzelmi és hangulati állapotunk változása is nyomon követhető a különböző időpontban keletkezett írásminták összehasonlításával.

10. Ahogy személyiségünk hat a kézírásunkra, úgy az írásunk is visszahat ránk. Vagyis kézírásunk tudatos megváltoztatásával változtatni tudunk személyiségünkön. Ezen alapul a grafoterápia és a grafokontroll személyiségfejlesztő és gyógyító ereje.

10+ 1. A folyóírás, kézírás elvesztésével egyéniségünk és önállóságunk egy részét adnánk fel.

Teljes cikk:
http://www.azirastukreben.hu/10-es-1-erv-a-keziras-fontossaga-mellett