Olvasási idő: 
8 perc
Author

Helytörténeti kitekintő

Az alma materen kívül is fontos a helytörténet

E havi kitekintőnkben egy – mostanra már rendszeressé váló – lokális identitáskutató beszélgetést olvashatnak, ugyanis a hódmezővásárhelyi Alföldi ASzC Gregus Máté Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola tanárával, Árpási Ildikóval beszélgettünk, aki valójában nem hódmezővásárhelyi származású. Februári riportunkban az Alföld rónaságaira térünk vissza, visszahozva azt az élményvilágot, amelyet korábban Szolnokkal kapcsolatban megismerhettünk. Helytörténeti kitekintő rovatunkban érdekes és izgalmas beszélgetést olvashatnak Hódmezővásárhelyről és a helyi identitás kiemelt szerepéről. 

A helytörténet Árpási Ildikót diákkorától kezdve mindig is érdekelte. Az egyetemet Szegeden végezte el magyar–történelem szakpárosítással, a városban élt bő két évtizeden át, azonban a Szegedtől nem messze eső Hódmezővásárhelyt választotta tanári főhadiszállásául. Számtalan szállal kötődött már a kisvároshoz, mindig is szeretett ott dolgozni. 2018-ban úgy döntött, hogy székhelyét végérvényesen áthelyezi munkahelye mellé. A helytörténeti foglalkozások megkezdését 2016–2017-re datálja, ugyanis 2016-ban egy izraeli tanulmányúton vehetett részt, ahol a csoportban voltak olyan kollégák, akik speciális helytörténeti sétákat hívtak életre, ahol videóalapú sétákat is konstruáltak. A Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért egyik továbbképzésére jelentkezett, ahová azzal a céllal érkezett meg, hogy egy hódmezővásárhelyi videóinterjús helytörténeti sétát szeretne készíteni. 

„Mindig is nagyon fontosnak tartottam, hogy történelemórákon – vagy akár magyarórákon is – a Vásárhelyhez kapcsolódó helytörténeti vonatkozású eseményekről kiemelten beszéljünk. Gondolok itt például a középkori magyar történelem kapcsán az 1282-es Hód-tavi ütközetre, az 1848-as eseményekre, vagy a XX. század jelentős eseményeire a hódmezővásárhelyi vonatkozásban.” 

Városháza

Tuhutum utcai temető (a nagy távolság miatt nem került be a séta útvonalába, de tervezzük, hogy a virtuális sétában szerepelni fog)

Az a képzés azonban, amelyet a Zachor Alapítványnál végzett el, többet is nyújtott, mint pusztán a helytörténet. Olyan videóinterjúkat dolgozhattak fel, amelyek a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvány Vizuális Történelmi Archívumában találhatóak. Több száz, több ezer videóinterjúval dolgoztak, amelyekben különböző genocídiumok túlélői szólaltak meg – többségében holokauszt-túlélők. A kutatás során talált több mint 20 vásárhelyi vonatkozású archivált anyagot, amelyekből hatot választott ki. Ezt követően pedig 2017-ben nekilátott a helytörténeti séta kidolgozásának. 

„Vásárhely számos olyan témára ad lehetőséget, amiről tudunk beszélni történelem- vagy irodalomórán, példaként tudom említeni Németh Lászlót, aki híres tanára volt a városnak. Nálunk a diákok eléggé heterogén képet mutatnak, nagyon sok a bejárós és kollégista diák, ami miatt különösen fontosnak tartom, hogy átadjam a gyerekeknek a vásárhelyi lokális ismereteket.” 

A vásárhelyi helytörténeti séta körülbelül 90 perc alatt járható be. Öt helyszínét érinti a városnak: a Bethlen Gábor Református Gimnáziumot, a Városházát a Kossuth téren, a Búvár utcát, a Zsinagógát és a Magyar Tragédia 1944. Kiállítóhelyet, illetve az Alfödi ASzC Gregus Máté Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola épületét is, ami a gyerekek alma matere. Ez azért van így, mert a tananyag gerincét Hacsek Zsuzsanna interjúja adja. Ő az iskola jogelődjében érettségizett, és az ő tablója az utolsó állomás. A diákok mindig elmondják a séta végén, hogy a személyes kapcsolódás az iskola, a tabló által fontos számukra. 

A gyerekek mindegyik helyszínen a technika segítségét előhívva tableten vagy telefonon, egy applikáción keresztül videórészleteket hallgatnak meg, valamint előzetes kérdéseket is kapnak, amelyeket az adott helyszínen meg tudnak válaszolni. „A kérdéseket megválaszolva a gyerekek sok ismeretet sajátítanak el, a séta a tanulók történelmi empátiáját, lokális ismereteit és kötődését segíti, valamint a kritikus gondolkodásuk is fejlődik.” 

Helytörténeti sétán a diákok

Az egykori zsidó iskola épülete (ma Magyar Tragédia 1944. Kiállítóhely)

A dél-alföldi régió egyik legnagyobb kiterjedésű városa Hódmezővásárhely, így gazdag kulturális, művészeti központ is. Érdemes kiemelni, hogy a vásárhelyiek nagyon lokálpatrióták, ugyanakkor befogadóak is – mesélte a tanárnő. Turisztikai szempontból is megannyi lehetőséget nyújt a város az odalátogatóknak, úgymint a Tornyai János Múzeum, az Alföldi Galéria, a gazdag termálvízkészlet, a Fekete Sas Szálló, a Károlyi-ház, Mártély – és még hosszasan lehetne sorolni a látványosságok végeláthatatlan sorát. 

„Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam a sétával kapcsolatban mind a gyerekektől, mind a kollégáktól, ugyanis egy komoly támogató erővel bíró iskolában tanítok, ahol fontos a helytörténet megismertetése a diákokkal.” Hozzátette még: az iskola dolgozói, közöttük az igazgatónő is részt vett a tematikus sétán, ami pedig kifejezetten nagyszerű érzéssel töltötte el. 

Bár szerencsére egyre ritkábban találkozhatunk a járványügyi intézkedések miatti iskolabezárásokkal, mégis a múlt tanévben a pandémia hatása miatt majdnem végig digitális tanrendben tanultak a diákok. Viszont a helytörténet nemcsak az iskola falai között létezhet, a történelem odakint van, és a tanárnő által fejlesztett vásárhelyi helytörténeti séta applikációs, digitális formában zajló megoldása mégiscsak nagy segítség volt abban, hogy a lokális ismeretek így is beléphessenek a diákok életébe. 

Azt gondolom – mondta Ildikó –, amellett, hogy a közös értékeket együtt fedezzük fel, az összetartozás érzése is mélyül, a hagyományok, a gyökerek tisztelete erősödik, a kritikai gondolkodás is fejlődik, toleránsabbakká válnak a diákok. Ez pedig a tanárlét szempontjából igazán fontos tény: hogy gondolkodó, a világra nyitott tanulókat neveljünk. Így pedig elmondható, hogy a lokális identitás kialakításával a világról alkotott véleményük és hozzáállásuk is megváltozhat. 

A szűkebb pátrián kívül is nagyon fontos, hogy bárhol járnak a diákok a nagyvilágban, ismerjék meg a környezetüket, legyenek nyitottak arra a világra, amivel ott találkozhatnak. Ha van lehetőségük, ahol dolgozni fognak, ahol élni fognak, járják körbe a várost, érezzék, hogy milyen ott élni. „Biztos, hogy személyesebb lesz számukra!” – tette hozzá a tanárnő. 

A séta utolsó állomásán, Hacsek Zsuzsanna tablójánál iskolánk épületében

Alföldi ASzC Gregus Máté Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola