Helytörténeti kitekintő

Hománé Móra Éva még az 1990-es években dolgozott ki és valósított meg egy helytörténeti fakultációt a 7−8. osztályos diákok számára akkori kolléganőjével, Czipó Ferencnével. Azóta is kiemelten foglalkozik Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint és Gárdonyi Géza munkásságával, de szót ejt a kevéssé ismert Vitkovics Mihályról és Bródy Sándorról is. Nem maradhatnak ki a Petőfi Sándor Egerben tartózkodásáról szóló anekdoták sem. „Volt egy időszak, amikor – nagy örömömre – rám bízták a hon- és népismeret tárgy oktatását, ennek keretében pedig tematikus tanulmányi sétákat tettünk, végiglátogatva Eger nevezetességeit is” – mondta el a tanárnő, s hozzátette, bár Budapesten nevelkedett, nagyon régóta él már Egerben.

A Vissza az Árpád-korba-projekt egyik feladata: Készítsd el a bélapátfalvi apátság makettjét!

„Fontosnak tartom megmutatni a tanulóknak, hogy a történelemkönyvek valódi emberek életéről, hétköznapjairól szólnak, ezeket az egykor élt embereket, életmódjukat, gondolataikat, érzéseiket pedig úgy is közelebb tudom hozni hozzájuk, hogy kihasználom a társintézményekkel való együttműködés lehetőségeit. A Heves Megyei Levéltár levéltárpedagógiai foglalkozásai segítik a gyerekeket abban, hogy megismerjék az adott kor gondolkodásmódját, elmélyüljenek az adott kor életérzésében.” – hangsúlyozta Hunyadi-Buzás Éva.

A két tanárnő 2017 óta dolgozik együtt, eddig 7 közös projektet valósítottak meg a tantárgyi határok fellazításával, izgalmas perceket teremtve a diákok számára.

Első ilyen munkájuk az Arany János–Szent László-projekt volt. A 2017-es évet hazánkban e két jeles személyiség emlékének szentelték, s a tanárnők megtalálták a módját, hogy a közös pontokat megkeresve építsék fel a projekt tematikáját. Arany több művében is visszaköszön Nagy Lajos király neve – akinek egyébként Szent László, a lovagkirály volt a példaképe – így tökéletesen beleillett tevékenységükbe Nagy Lajos király lánya, Szent Hedvig ereklyéjének a felkeresése is, melyet az egri minorita templomban őriznek.

Egy másik projektben a reformkorral foglalkoztak, benne számtalan helytörténeti vonatkozást érintettek. Bejárták az egri 1848−1849-es emlékhelyeket, többek között az érseki palotát, ahol Kossuth Lajos elmondta híres beszédét, vagy a nagypréposti palotát, ahol Görgei, Dembinszky és Klapka tanácskozott a szabadságharc idején.

Egri csillagok-projektjük – természetes módon – teljes mértékben helytörténeti fontosságú munka volt. E projekt keretében a diákok meglátogatták Gárdonyi Géza lakóházát, megtekintették az íróhoz kapcsolódó emlékhelyeket (pl. Gárdonyi tér, szobrai, róla elnevezett színház, gimnázium), és ellátogattak az egri várba is, ahol különböző múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehettek részt.

Az egri vár makettje

Foglalkozásaik során a diákok megismerkedhettek Dobó István néhai várkapitány, Bornemissza Gergely és Tinódi Lantos Sebestyén életével és tevékenykedésével, de nem maradhatott el a török kori emlékek felkutatása sem, így tanulmányozták Európa legészakibb minaretjét és a török fürdőket is.

„Az a tapasztalatom, hogy a tanulók otthon is szívesen mesélnek szüleiknek az itt szerzett élményeikről, továbbadják nekik a megszerzett ismereteiket” – mondta Hunyadi-Buzás  Éva.

Tevékenységeiket a módszertani sokféleség jellemzi. A Retro-túra a Rákosi- és a Kádár-korszakba című projektjük során például a gyerekek interjúkat készítettek családtagjaikkal – így a személyes életutak által tekinthettek bele a közel­múlt történelmébe, ezáltal az is személyessé, kézzelfoghatóvá vált számukra. A már említett tematikus séták mellett népszerű a makettkészítés, ez akár hagyományos módon, akár digitálisan – videójáték segítségével is készülhet. Gazdag a kínálat: hagyományos ppt, lapbook, digitális könyv, interaktív kép, hang- és videófelvételek, korabeli jelmezes fotók – mind szerepet kapnak.

A feladatokat a délutáni órákban, szabadidejükben készítik el a gyerekek, míg a tanórákon a hagyományos feldolgozás történik, hiszen az ismeretek is fontosak. E kétféle megközelítés egységéből adódik aztán a tartós, empirikus élményekkel megszerzett tudás, ami vélhetőleg tartósabban megmarad majd a további években is. Alapelvük: nemcsak az iskola falai között lehet tanulni, hanem azon túl is megannyi lehetőség áll mind a diák, mind a tanár rendelkezésére.

Az értékelések során a tanítványok nemcsak egyoldalú visszajelzést kapnak, munkájuk elbírálása széles spektrumon mozog. A pedagógusok mellett saját maguk és diáktársaik is értékelik az elkészített projektmunkákat, továbbá szüleiknek is lehetőségük van bekapcsolódni az értékelésbe egy Google-kérdőív formájában.

A helytörténet ismerete ezek által – bizonyára – kialakítja azt a kötődést, amellyel a nagyvilágban is jól elnavigálhatnak a diákok. „Bízunk benne, hogy nagy hatással vannak a diákokra a közös munkák, és később is visszalátogatnak a városba!” – mondta Hunyadi-Buzás Éva.

Vissza az Árpád-korba! projekt feladata: Kutass fel Egerben Árpád-házi emlékeket!

Térképpel a kezünkben bejártuk a középkori városfal vonalát. Az x jelöli az iskolánk helyét