Olvasási idő: 
13 perc

Házi feladat helyett élménypedagógia

Ráhangolódó órával kezdik a napot a csemői általános iskola diákjai

Logikai és szituációs játékokkal, sok-sok mozgással és a házi feladat szinte teljes kiiktatásával teszik örömforrássá a tanulást a diákok számára a Csemői Ladányi Mihály Általános Iskolában, ahol a 2018/19-es tanévben vezették be a Komplex Alapprogramot (KAP). A lemorzsolódás megfékezését célzó módszertani újítás a frontális oktatás helyett a tanulók aktív bevonására, csoportmunkára épít, és fontos alapvetése, hogy a gyerekek élményeken keresztül, észrevétlenül szerezzék meg a szükséges tudást. Arató Istvánné, a programot mintaszerűen megvalósító csemői iskola intézményvezetője arról beszélt, hogy rövid idő alatt nehéz megváltoztatni a régi beidegződéseket, de náluk már elkezdődött a pedagógiai szemléletváltás. Az igazgatónő nagyon örül, hogy az elmúlt tanévben végzett munkájuknak köszönhetően jövőre már hivatalosan is használhatják az „Élménysuli” címet.

Iskolájuk már egy éve a Komplex Alapprogram elvei szerint működik, és igen sikeresen tudták adaptálni a módszereket. De miről is van szó pontosan? Ez egy módszertan? Tartalmi újítás? Vagy szemléletváltó intézkedéscsomag?

A Komplex Alapprogram a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését előirányzó stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása, egy tanulást támogató pedagógiai módszer a lemorzsolódás megelőzésére, továbbá a pedagógiai szemléletváltást segítő pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása. Területei közé tartozik a már jól ismert differenciált oktatás, valamint a szervezet és iskolakultúra módszertani fejlesztése és az esélyegyenlőség tanulással összefüggő növelése is. Mindez öt különböző területen valósul meg.

Meglehetősen összetettnek hangzik. Melyek ezek a területek?

A Digitális alapú alprogram célja többek között a digitális kultúra fejlesztése, a technológiai és információs műveltség növelése, a felelősségteljes IKT-használat kialakítása és a digitális tartalomfejlesztés hatékony elsajátíttatása. A Testmozgásalapú alprogram élményszerű, játékos mozgásos tevékenységekkel igyekszik fenntartani a diákok figyelmét és növelni a tanulás eredményességét. A Művészetalapú alprogram a művészetek eszközrendszerének megismertetésével éri el a tanulók személyiségének, készségeinek, szociális kompetenciáinak és különböző kognitív képességeinek fejlesztését. A Logikaalapú alprogram szituációs, algoritmikus, táblás, kirakós és egyéb játékokkal fejleszti a diákok gondolkodását és tanulási stratégiáit. Az Életgyakorlat-alapú alprogram pedig a hatékony életvezetés kultúrájának kialakításával növeli a hátrányos helyzetű diákok esélyeit, és fejleszti a tanulói teljesítményt. Kulcsszó az élményszerűség, mert azt szeretnénk elérni, hogy a tanulás ne csak kötelező tevékenység, hanem örömforrás is legyen a gyerekek számára.

Meséljen egy kicsit a kezdetekről. Hogyan jött az ötlet, miért döntöttek úgy, hogy bevezetik a programot?

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókat félévente jelentjük az Oktatási Hivatalnak (OH). Intézményünkben ezeknek a tanulóknak elég magas az aránya, így 2018 tavaszán megkerestek a Komplex Alapprogramtól, hogy vegyek részt Szilvásváradon a program intézményvezetői tájékoztatóján. Ezt követően tájékoztattam a tantestületemet a programról, és döntöttünk úgy, hogy pilotintézményként már a 2018/2019-es tanévben bevezetjük.

Az iskola minden pedagógusának be kellett kapcsolódnia, vagy csak néhány kolléga csatlakozott a programhoz?

A nevelőtestület 27 tagja, vagyis lényegében 90 százaléka elvégezte a továbbképzéseket, s ők meg is valósítják a programot. A tanmenetek kiegészültek a KAP-os órákkal, a délutáni foglalkozásokhoz az Eszterházy Károly Egyetem dokumentumtárából kaptunk alprogrami tematikákat, amelyek jó szolgálatot tettek az induláshoz.

Hogyan zajlott a KAP bevezetése a mindennapokban? Hány évfolyamon kezdték meg az új módszerek, elvek alkalmazását?

A program alkalmazásához szükséges tudnivalókat egy 4×30 órás tanfolyamon sajátították el a pedagógusaink. Itt elméleti és gyakorlati képzést is kaptak, ezért a mindennapokba kisebb zökkenőkkel be tudtuk építeni az újdonságokat. A programot alsó tagozatosokkal gondolták beindítani a szervezők. A mi iskolánkban azonban elsőtől nyolcadik évfolyamig részt vesznek benne a tanulók, vagyis nem marad ki senki.

Mely tantárgyakat lehet a Komplex Alapprogram elvei szerint oktatni?

Tantestületünk az összes tantárgynál bevezette a KAP-ot. Természetesen vannak olyan tárgyak, amelyeknél nehezebb a megvalósítás, de a kihívás adott volt, amit a megvalósítás követett. Nagyon sokat segítették egymást a kollégák. Hospitálásokkal, közös adatbázissal, óratervekkel. Kiemelném itt a médiacsoportunk munkáját, mely a tankerület jóvoltából működik az iskolánkban. A stáb tagjai diákok, akik a felvételeket, a vágást is maguk készítik egy lelkes fiatal kolléga vezetésével. Ők videókat készítettek a differenciált fejlesztésről, valamint a komplex és az alprogrami foglalkozásokról, majd ezekből a videókból egyfajta oktatófilm-adatbázist hoztak létre. Ez nagy segítséget jelentett a kollégáknak a felkészülésben. Sőt, reményeink szerint a nálunk elkészült adatbázis a jövőben csatlakozó intézményeknek is segíthet majd.

Ha jól tudom, a KAP egyik gyakorlati újítása a házi feladatok kiiktatása – a diákok nem kis örömére. Önöknél maradtak vagy mentek a leckék?

A házi feladatok mennyisége nagymértékben csökkent, mivel az alprogramokra délután kerül sor. Gyakorlatilag nincs házi feladat, mert még ott helyben, az iskolában megoldják, így otthonra legtöbbször nem marad semmi.

Mi minden változott még, amióta a KAP alapján működik az iskola?

Több szempontból is történt változás. Egyrészt változtak a szervezési feladatok, amit a délutáni foglalkozások megtervezése, megszervezése hozott magával, másrészt sok munka volt abban is, hogy a diákokkal és a szülőkkel is megismertessük, mire számítsanak a tanév során. Természetesen egy pillanat alatt nem tudjuk megváltoztatni a régi beidegződéseket, de a cél már a szemünk előtt lebeg, és úgy látjuk, elkezdődött a szemléletváltás.

A Komplex Alapprogram kapcsán gyakran hallani az „élménysuli” kifejezést. Mit értsünk az elnevezésen? Ez valamiféle cím?

Kicsit messzebbről indulok. A KAP szervezői az elmúlt évben létrehozták a KAPOCS-iskolahálózatot. Ehhez azok az intézmények csatlakozhattak, amelyek az elmúlt tanévben részt vettek a program bevezetésében. A hálózat célja, hogy ezek az iskolák összekapcsolódjanak szakmai területen, és tapasztalataikkal segítsék egymás munkáját. Büszke vagyok rá, hogy az első KAPOCS szakmai napot éppen a mi intézményünkben rendeztük meg. Az „Élménysuli” pedig egy kiválósági cím, amelyet pályázat révén szerezhetnek meg a hálózaton belül lévő intézmények. Azok adhatják be a tanév végén a pályázatukat, amelyek az előző tanévben mintaszerűen végigvitték a program elemeit. Természetesen mi is beadtuk, így a következő tanévben már használhatjuk az „Élménysuli” címet.

A foglalkozásokhoz bizonyára szükség van néhány speciális taneszközre, és a tanítók, tanárok képzése is pénzbe kerül. Ki finanszírozta a program bevezetésével járó költségeket?

A pedagógusaink 120 órás továbbképzésen vettek részt a bevezetés kapcsán, ami teljesen ingyenes volt számukra. Sem a kollégákat, sem az intézmény költségvetését nem terhelte.

Speciális eszközök pedig nem szükségesek a KAP-os tanórákhoz. Szerencsére a tankerület az előző években új informatikai eszközöket (számítógépek, projektorok, kevés táblagép) szerzett be, az internethálózatot pedig felújította, így erre jelenleg nem kellett költenünk. Természetesen azt azért nem állítom, hogy semmilyen eszközt nem kell vennünk vagy pótolnunk, de a tan­ke­rü­let ebben is támogató partner.


 

Differenciált oktatás, projektmódszer, esélynövelés – pedagógiai szakszavak, amelyek a program alapját képezik, de mit is jelent mindez a gyerekek számára? Milyen konkrét feladatoktól lesz más egy KAP-os tanóra, mint egy hagyományos? Miért fontos, hogy a tanulást ráhangolódó foglalkozásokkal készítsék elő, és mi kell ahhoz, hogy a diák úgy érezze, nem is tanul, hanem játszik, miközben azért mi tudjuk, hogy valójában olyan nagyon is fontos képességekre tesz szert, mint az együttműködés, a tudásmegosztás vagy a másik iránti tiszteletet? A Komplex Alapprogram gyakorlati alkalmazásáról Kovácsné Túri Krisztina, a csemői iskola intézményvezető-helyettese, tanító, fejlesztőpedagógus számolt be lapunknak.

Hogyan képzeljünk el egy a Komplex Alapprogram alapján zajló foglalkozást?

A Komplex Alapprogram két nagy részre oszlik: a délelőtti, tanórákon megvalósuló fejlesztésekre, illetve az ezeket kiegészítő délutáni, alprogrami foglalkozásokra. A délelőttök folyamán az órák 20 százalékában alkalmazzuk a DFHT-t, vagyis a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban tanítási-tanulási stratégiát. Ezeken az órákon nincs frontális oktatás, hanem csoportokban vagy párosával dolgozzák fel a tananyagot a diákok. Van, hogy a gyerekek a csoportmunka során különböző szerepeket kapnak – minden órán mást –, s a csoportmunkából kell az egyéni differenciált (egyénre szabott) feladatot megoldani. A délutáni alprogrami foglalkozásokra a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szabadon jelentkezhetnek, legalább két alkalomra. Mind az öt alprogramot beindítottuk, amelyek közös jellemzője, hogy ezeken a foglalkozásokon nem a tananyag, hanem az érdeklődés felkeltése és a tudatosság kialakítása a cél. Az Életgyakorlat-alapú alprogrami foglalkozáson például az egészséges táplálkozás, az egészségmegőrzés volt az éves téma, míg a Művészetalapú alprogrami foglalkozáson újrahasznosítható anyagokból készítettek tárgyakat a gyerekek, valamint gyönyörű falfestéssel díszítették a teret.

Nagy hangsúlyt kap a mozgás és a játék is a foglalkozásokon, ugye?

Igen, a testmozgással kapcsolatos modul keretében csapatépítő jelleggel többek közt labdajátékok, sorversenyek színesítik a programot, ám az egyik abszolút kedvenc a Logikaalapú alprogram lett, mivel a mai gyerekek nem igazán ismernek társas-, kártya-, illetve logikai játékokat, így ezek elkészítése és kipróbálása mindenkinek örömet szerzett.

A tanulást gyakran úgynevezett ráhangolódó foglalkozásokkal készítik elő. Ezekre miért van szükség, és hogyan zajlanak?

Valóban tartunk ráhangolódó órákat a hét elején, sőt a nap elején is. Ilyenkor a tanulók megismerkednek a hét vagy az adott nap kiemelt feladataival. Rövidebb ráhangolódás, motiváció azonban minden órán van, ezzel keltjük fel a gyerekek érdeklődését az órai tananyag iránt.

Mit szóltak a diákok és a szüleik a bevezetett újításhoz?

A diákokra nagyon jó hatással volt. Az új szervezésű délelőtti órákon megtapasztalhatták, milyen fontos az aktív részvétel, hiszen hamar rájöttek, hogy ha a csoportban valaki nem dolgozik, akkor az egész csoport teljesítménye gyengül. Gyorsan meg kellett tanulniuk az együttműködést, a másik iránti tiszteletet, a türelmet, a tudásmegosztást és a segítségnyújtást. A délutáni alprogramok a kezdettől fogva a kedvencek közé tartoztak, mivel a tanulók érdeklődésüknek megfelelő elfoglaltságot választhattak. A szülők pedig nyílt napokon láthattak ilyen foglalkozásokat. Úgy vettük észre, eléggé meglepő volt számukra, hogy nem a tanár magyaráz az órán, hanem a diákok dolgozzák fel a tananyagot, s mutatják be csoportmunkában.

Volt esetleg olyan kolléga, akiből ellenérzést váltottak ki az új módszerek?

Azt hiszem, minden újítás bevezetésekor megjelenik némi szkepticizmus. De nem sokkal később, amikor megjöttek az első pozitív visszajelzések a diákok és a szülők részéről, a kollégáim is újult erővel folytatták a programot. E tekintetben én is csak azt tudom mondani, amit az igazgatónőnk: egymás segítése példaértékű volt.

Látogatás Jászkarajenőn

Látogatás Tarnazsadányban

Látogatás Tarnabodon

Látogatás Jászkarajenőn

Látogatás Tarnazsadányban

Látogatás Tarnabodon