Hatása egész életre szól

– Történelemtanárként miben látja az állampolgári ismeretek oktatásának jelentőségét?

– Mindenképpen fel kell készíteni a gyerekeket a társadalmi létre, legyen az iskola Budapesten vagy akár egy kistelepülésen: segítenünk kell a szocializációjukat, meg kell ismertetnünk velük a társadalmi szabályokat. Bár többféle tantárgy célul tűzi ki ezeket – így az erkölcstan és a társadalomismeret is –, ezzel a kérdéskörrel a tanórákon túl is foglalkozni kell, hiszen számos megoldandó feladat akad még e területen. Elképzelhető ugyanis, hogy egy tanuló elméletben sokat tud a társadalom működéséről vagy a különböző állampolgári jogokról – ennek ellenére a gyakorlatban, a mindennapokban másként viselkedik: nem megfelelően kommunikál, vagy nem helyeselhetően jár el bizonyos helyzetekben. Éppen ezért minden iskolában fontos szerepet kell tulajdonítani az állampolgárrá nevelésnek.

– Mit tehet egy tanintézmény ennek érdekében?

– Nem elsősorban a tanórán múlik, hogy egy iskola milyen állampolgárrá neveli a gyerekeket, sokkal inkább azon, miként viszonyul hozzájuk: mennyire engedi a kezdeményezéseiket megvalósulni, milyen mértékben tekinti partnernek őket, hogyan tud együttműködni velük. Az elméleti tudást adó tanórák mellett tehát az iskolai légkör is fontos tényező az állampolgári nevelést illetően. Főként akkor, ha az intézmény és annak vezetői komolyan veszik a gyerekek kezdeményezéseit, illetve a tanulók környezetük alakítására vonatkozó megnyilvánulásait. Ha az iskola közösségi programokat – különböző akciókat, diáknapokat – szervez, és abban érvényesülési és együttműködési lehetőséget kínál a gyerekeknek, sokkal többet tesz a társadalmi felelősségvállalásért, a szocializáció segítéséért, mintha kizárólag a tanórákon, elméletben tanítja az ezekkel kapcsolatos ismereteket.

– Ön hogyan valósítja meg ezt az iskolai keretek között?

– Történelem szakosként tanórákon foglalkozom a gyerekekkel, emellett évente egyszer állampolgári ismeretekkel kapcsolatos versenyre is felkészítem őket. Igazgatóként munkatársaimmal, az iskola tantestületével segítjük a diákönkormányzat munkáját. Annak érdekében tesszük ezt, hogy minél több olyan lehetőséget teremtsünk a közösségi szolgálat keretein belül, amelyek a társadalmi felelősségvállalás felé terelik diákjainkat. Ezek közé tartozik a rendszeres iskolaszépítési akció, amelynek célja, hogy a gyerekek figyeljenek a környezetükre: ne csak kampányszerűen, hanem folyamatosan járuljanak hozzá alakításához, szépítéséhez. Diákjaink hagyományokhoz, emléknapokhoz kapcsolódó közösségi programokon is részt vesznek: ilyen a március 15-i nagy, közös túra, melynek során felkeressük az isaszegi csata emlékhelyét.

Iskolánkban komoly hagyományai vannak a diáknapoknak is. Ennek fontos eleme a diákigazgató-választás. Ez szabályos kampány keretében zajlik: jelöltek versenyeznek egymással a demokrácia szabályainak megfelelően. Nyilvános viták zajlanak, kampánybeszédek hangzanak el. Meg kell jegyeznem: a választások rendkívül korrekten zajlanak nálunk. A jelöltek messzemenőkig tiszteletben tartják a másik fél véleményét és programját. Ezzel is az életre készítjük fel a diákokat: ők talán nem is érzik, de fontos kompetenciákat fejlesztünk ezen a programon. Gyakorlatot szereznek a kampányolásban, megtanulják, hogyan lehet egy üzenetet eljuttatni a többiekhez, miként kell programokat szervezni. Összességében tehát olyan ismeretekre tesznek szert, melyek segítségével könnyebben érvényesülhetnek a későbbiekben. De nem csak a diákigazgató-jelöltek számára fontos a kampány, hiszen minden szavazó résztvevője a programnak: a „laikus szemlélők” is sok tapasztalatot gyűjtenek ilyenkor, hiszen testközelből láthatják, hogy miként történik ez, és mennyi munkát ad egy ilyen program megszervezése.

Iskolai munkám mellett a CIKK (Civil Ifjúsági Kör Kőbányáért) Egyesület elnöke vagyok, amelynek keretében az iskolával szoros együttműködést ápolva olyan programokat szervezünk, amelyek a gyerekek társadalmi felelősségvállalását, a tanulói szocializációt segítik elő. Munkatársaimmal mi szervezzük – a 2013/2014-es tanévben immár tizedik alkalommal – a Polgár a helyi demokráciában című társadalomismereti-helyismereti versenyt. Ezzel a kőbányai általános iskolás tanulókat célozzuk meg, változatos, életszerű feladatokat adunk nekik e témakörben. A verseny értékelésében részt vesznek a helyi önkormányzat képviselői, s a folyamatot a polgármester úr is figyelemmel kíséri. Egyesületünk egy tanodát is működtet: ennek keretében a tanulásban elmaradtak felzárkóztatását tűztük ki célul. Nem feltétlenül a mi iskolánk tanulói számára – a program a hatodikos-nyolcadikos korosztályra fókuszál –, de sok szaktanárunk vesz részt ebben a munkában.

– Mondana pár szót iskolájuk diákönkormányzatának tevékenységéről?

– A Zrínyi Miklós Gimnázium diákönkormányzata minden évben előáll egy tervezettel, amelyből kiderül, hogy milyen programokat szeretne megvalósítani. Ennek központi eleme az iskolai hét, melynek során számos kulturális programot valósítunk meg. Minden évben van diákönkormányzati tábor is, melynek keretében a közösségi szolgálatról, vagy egyéb aktuális programról tárgyalunk. Ekkor beszéljük meg az aktuális feladatokat, így például a házirend módosítását is. Idén diákparlamenti képviselőt választottunk. Ha a diákönkormányzat élete tartalommal teli, akkor a gyerekek értelmet találnak benne. Ha azonban az iskolavezetés nem veszi komolyan ezt a tevékenységet, ki fog üresedni.

– Iskolájukban közismerten jól működik az állampolgárságra nevelés. Mi a titkuk?

– Úgy gondolom, az iskolának olyan felnőtteket kell nevelnie, akik sikeres szocializáció révén illeszkednek a társadalom egészébe. Nekem szívügyem ez a terület: a ’90-es évek végén már indítottam tanulókat ilyen típusú versenyeken – egyszer meg is nyertük országos szinten. Ennek jegyében hoztam létre a már említett CIKK Egyesületet is. Az évek során természetessé vált, hogy számos ilyen tevékenységet folytatunk az iskolában is. Úgy hozta az élet, hogy ezeket vállalni tudtam, sikerült összeegyeztetnem egyéb feladataimmal. De úgy érzem, nem követelhetjük meg minden iskolaigazgatótól, hogy ne csak az intézményét vezesse, hanem sokrétű társadalmi tevékenységet is folytasson.

A magam részéről szerencsésnek mondhatom magam, hiszen érezhettem a szélesebb társadalmi közeg – például az önkormányzat – segítőkész hozzáállását. Fontos az iskolán belüli munkamegosztás is: igen jó helyetteseim vannak. Sok feltétel segíti tehát munkámat. Legfontosabbnak mégis – talán ez a titkunk – a szemlélet tartom. Annak eldöntését, hogy akarjuk-e ezt csinálni, elkötelezettek vagyunk-e az ilyen tevékenységre. Ha igen, lehetőségeket kell teremteni a munkára, és meg kell tenni az első lépéseket. Nem könnyű ez, hiszen az iskolák ma sok helyen anyagi gondokkal küzdenek. Egyesületünk pályázatai révén tudja segíteni a Zrínyi Miklós Gimnáziumot e tekintetben is.

"Ha az iskola közösségi programokat – különböző akciókat, diáknapokat – szervez, és abban érvényesülési és együttműködési lehetőséget kínál a gyerekeknek, sokkal többet tesz a társadalmi felelősségvállalásért, a szocializáció segítéséért, mintha kizárólag a tanórákon elméletben tanítja az ezekkel kapcsolatos ismereteket."

– Milyen visszajelzéseket kapnak?

– Sok pozitív visszajelzést kapunk, gyakran köszönik meg munkánkat, mert ennek hatásait mások is érzik. Környezetszépítő akciónk az iskola polgárainak aktív részvételével, a CIKK Egyesület koordinációs szerepével zajlik: tavaly közel nyolcszáz résztvevővel mintegy 35 köbméter hulladékot gyűjtöttünk össze. Az előzetes felmérések alapján idén ezer felett lesz a résztvevők létszáma. Ingyenes eszközöket biztosítunk, térítésmentesen elszállíttatjuk a hulladékot. Akciónk tehát segítséget nyújt azoknak is, akik anyagi okok miatt nem tudnak hasonlót szervezni.

– Milyen visszajelzéseket kapnak a tanulóktól?

– Azt tartom a legjobb visszajelzésnek, hogy a már végzett tanulóink is gyakorta visszalátogatnak az iskolába, és sokszor megemlítik, milyen jól érezték itt magukat, milyen fontosak számukra az itt töltött évek. Több három-négy éve érettségizett diákunk van, akik eljönnek egyes iskolai programokra, előadásokat tartanak itt, vagy más módon segítik munkánkat. Legutóbb például az ő közreműködésükkel mutattuk be óriási sikerrel Böjte Csaba árváinak Déván az István, a király című rockoperát. Több öregdiákunk említette, hogy egész életükre szóló élményt adott nekik ez a látogatás, mert annyi pozitív visszajelzést, megerősítést kaptak a gyerekektől. Magam is úgy gondolom, hogy az ilyen jellegű élmények hatása egész életre szól – és ez az igazi értelme az állampolgári nevelésnek.