Author

H2O Program –a tehetséggondozás módszertana

Egy program, melynek segítségével minden általános iskolás gyerek a képességeihez mért legmagasabb eredményt tudja elérni és esélyegyenlőséget teremt a tanulók között. Egy módszertan, mellyel a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózhatnak társaikhoz és a tehetséges fiatalokat is fejleszti. A H2O Program működésébe Rácz Tünde Fatima kulturális antropológus és programvezető avat be minket.

– A H2O Programot jelenleg tíz általános iskolában alkalmazzák országszerte. Honnan indult ez a fajta oktatási módszer?

– A H2O Program fő elemét, a Komplex Instrukciós Programot (KIP) a Stanford Egyetemen fejlesztették ki a bevándorló, főleg a spanyol anyanyelvű gyerekek felzárkóztatására. A Borsod megyei hejőkeresztúri általános iskola vezetője, K. Dr. Nagy Emese és tantestülete saját innovációival egészítette ki azt. Így indították el 2001-ben a KIP-módszer alkalmazását, negyvenöt perces tanítási órákhoz igazítva.

– Kezdetben tehát kizárólag a hejőkeresztúri általános iskolában oktatták ilyen módszerrel a gyerekeket. Hogyan jött létre az országos program?

– A Gábor Dénes-díjasok Klubja egy jótékonysági akciót kezdeményezett, melynek célja volt, hogy a klubtagok támogatást nyújtsanak a hátrányos helyzetű gyerekek számára. A hejőkeresztúri iskolában 2001-óta sikeresen alkalmazott technikát szerették volna elterjeszteni. A 2009 óta működő H2O Program a heterogén tanulói csoport együttnevelését valósítja meg, teret engedve a kulturális és szociokulturális különbözőségek miatt hátránnyal indulók számára, egyenlő hozzáférést biztosítva a tananyaghoz.

– A program négy módszertani elemre épül. Melyek ezek, és mi a céljuk?

– A H2O fő eleme a Komplex Instrukciós Program, melynek legfőbb eleme a csoporton belüli státuszkezelés. A státuszkiegyenlítés hatására a tananyaghoz való egyenlő hozzáférés biztosítja a heterogén tanulói csoportban lévők számára a sikeres ismeretelsajátítást. Képességtől és kulturális háttértől függetlenül minden gyermek fejlődhet. A modell másik eleme a Generációk Közötti Párbeszéd Program, melynek lényege a szülők bevonása az iskolában folyó munkába. További elemek a Tabello Nyelvoktató Program, melynek segítségével a gyerekek a saját tempójukban, a számítógép segítéségével, interaktív módon tanulnak, valamint a Logikai Táblajáték Program (ezt K. Dr. Nagy Emese, hejőkeresztúri intézményvezető mutatja be – szerk. ).

– Ez a program merőben eltér a hagyományos oktatási modelltől, melyet a tanárok, a gyerekek és a szülők ismernek. Milyen fogadtatása volt az iskolákban?

– A program nagyon hamar népszerű lett, a gyerekek élvezik ezeket az órákat, kreatív gondolkodásra készteti őket. A tanároknak több sikerélményt, a fiataloknak pedig kevesebb stresszt jelent a tanulás, ez már öt hónap után is érzékelhető. A program alkalmazása az iskolák felé fordítja a szülők figyelmét. A kilencedik kerületi Molnár Ferenc Általános Iskolában például három éve fut a program, akkor egy első osztályt is alig tudtak indítani, mára már négy első osztály van, és több mint száz fővel növekedett a három év alatt az iskola létszáma.

– Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak az iskolának, amelyik szeretne a programhoz csatlakozni?

– Alapfeltétel, hogy az adott intézményben legalább negyven százalék legyen a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, valamint, hogy minden tanár alkalmazza a módszert, hiszen csak így lehet igazán hatékony intézményi szinten. A H2O fontos eleme, hogy nem kizárólag a hátrányos helyzetű fiataloknak szól, hiszen a csoportmunka és a nyílt végű feladatok a tehetségesebb diákokat ugyanúgy fejlesztik, mint a kevésbé tehetségeseket. Az órák húsz százalékában ajánlott ilyen módszerrel oktatni a gyerekeket, a másik nyolcvan százalék a pedagógus választásán múlik, differenciált tanulásszervezés, de akár hagyományos, frontális tanórát is szervezhet.

– Mekkora plusz energiabefektetést igényel a program a tanárok részéről?

– A program alkalmazása nagy kihívást jelent a pedagógusok számára. Innovatív munkát, nagy odafigyelést igényel. A program nem a „mit”, hanem a „hogyant” adja a pedagógus kezébe.

– Milyen eszközigénye van a programnak, és ez mekkora anyagi ráfordítást igényel?

– Csomagolópapír, ceruza, toll és ragasztó kell, és természetesen sok kreativitás mind a gyerekek, mind a pedagógusok részéről. Azok az iskolák, amiket kiválasztunk, táblajáték csomagot kapnak indulásként. Jelentős összeg a tanárképzés, az utókövetés részeként jelentkező óravázlat-javítás, a havonta történő hospitálás. Negyedévente szakmai találkozót szervezünk.

– Az eredmények magukért beszélnek. Hejőkeresztúron például, ahol hetven százalékos a hátrányos helyzetű diákok aránya, 100 százalékos a továbbtanulási arány, és a megye legjobb középiskoláiba mennek tovább a tanulók.