Gyakorlati készségek a felnőtt élethez

Miért fontos a technika és tervezés nevű tantárgy tanítása és ismerete?

Vitéz Annamária: A sok elméleti ismeretet adó tantárgy mellett a technika és tervezés a leggyakorlatiasabb, legkomplexebb tantárgy, hiszen a felnőtt, önálló élethez, a világban való eligazodáshoz nem csak elméleti ismeretek kellenek. Ha belegondolunk, az élet minden területén szükségünk van azokra az ismeretekre, képességekre, készségekre, amelyeket ezeken az órákon sajátíthatnak el a tanulók. Konkrét cselekedtetésen keresztül szerezhetik meg azokat a gyakorlati ismereteket, életvezetési technikákat, amelyeket egész életükben hasznosíthatnak. Például tanulnak a közlekedésről, háztartási ismeretekről, a minket körülvevő természeti és épített környezetről, testápolásról, ünnepekről, hagyományokról, az anyagok megmunkálásáról. A tantárgy másik fontos területe a pályaorientációhoz és a munkára neveléshez köthető, azaz a tanulók készségeinek és képességeinek feltérképezésére itt lehet a legtöbb tapasztalatot gyűjteni.

Fodorné Magyar Ágnes: A tantárgy kicsit kilóg az iskolai tantárgyak sorából azzal, hogy legjellemzőbb tevékenysége a tanórán történő egyéni vagy közös alkotás, produktum létrehozása. Itt ér össze szinte az összes tantárgy, s az elméleti ismeretek a gyakorlatban teljesednek ki „valamiben”, amit mi gondoltunk ki, alkottunk meg. E sokrétű tevékenység eredményeként a gyerekek megértik, hogy a világ a tudomány, a technika fejlődésével halad előre, ezáltal az ember folyamatosan átalakítja a környezetét, s ennek a változásnak „ára”, előnyei, hátrányai vannak. Nagyon fontos, hogy a folyamatokat a maguk rendszerében vizsgáljuk, megnézzük, hogyan tették ezt nemzedékekkel előttünk, kritikusan szemléljük saját életvitelünket, s azt is megvizsgáljuk, hogyan, mit kellene tenni, hogy legyen jövőnk.

Mennyiben változtatott a 2020-as Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv a tantárgy tekintetében?

V. A.: Az új NAT-ban az 1. és 2. évfolyamnál kikerült a tantárgyak közül a környezetismeret, 3. és 4. évfolyamon pedig heti egy órára csökkent. Ennek hiányát igyekszik pótolni a technika és tervezés tantárgy. Sok új, környezeti neveléssel kapcsolatos tartalom jelent meg a kerettantervben, és a többi ismeret is átrendeződött, modernizálódott. Igyekszik követni a világ változásait, hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és a környezeti tudatosságra való nevelésre.

F. M. Á.: A tanulási folyamat továbbra is a gyakorlati, alkotó tevékenységre épül. Amiben jelentős a változás, az a tananyag mennyiségének csökkenése. A főbb tantervi célokat (fejlesztési területek, tanulási eredmények) úgy határozták meg, hogy többféle úton, más-más tartalmakkal is elérhetők. Ezért a felső tagozatban négy tanterv készült, eltérő tartalommal (épített környezet, háztartás-ökonómia-életvitel, kertészet, modellezés-tárgyalkotás). A négy modulból az iskola választhat, az egyes évfolyamokon kialakított technikacsoportok akár eltérő tantervi tartalom szerint tanulhatnak, szem előtt tartva a gyerekek érdeklődését.

Milyen célokat fogalmaztak meg a kiadvány elkészítésekor?

V. A.: Egyrészt a kieső környezetismeret tantárgy ismereteit minél jobban be kellett építeni, erre egy különálló fejezet szolgál, de a többi fejezetbe is beépítettük az ismereteket. Másrészt egy gyerek- és pedagógusbarát, motiváló, mintaadó kiadványt szerettünk volna létrehozni. Szerettük volna átadni azt a szellemiséget, amely minket is mozgat, hogy a környezetükre igényes, óvó, tenni akaró, felelős generáció nőjön fel.

F. M. Á.: Leginkább a projektalapú tanulás alkalmazása jellemző a tanórai tevékenységre. A technikaórákon egy-egy probléma azonosítása, megoldása komplex folyamat, jelenségalapú, sokszor átlépi a tantárgyak határait. Egy téma feldolgozása akár több héten át is történik, a munkának vannak egyéni és csapatfeladatai, órai és tanórán kívüli feladatai. A feladatok, a csapattársak megválaszthatók, s a folyamat mindig produktumban ölt testet, ami akár megehető, felvehető, kitehető, elültethető, ajándékozható, mindenképp használható. A tankönyvekben ennek a folyamatnak a vezetése Munkálkodás címszó alatt jelenik meg. Az összes modultankönyvnek van egy közös fejezete Tudástár címmel. Ide kerültek azok az ismeretek, amelyek a NAT fő fejlesztési területeihez tartoznak, de nem jelennek meg önálló területként, hanem folyamatosan jelen vannak a tanórai tevékenységben. Ilyen például a tervezés folyamata vagy a műszaki rajz, a balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás, a munkaszervezés vagy az értékelés.

Milyen különbségeket figyelhetünk meg alsó, illetve felső tagozaton a tankönyvek esetében?

F. M. Á.: Az alsó tagozaton egy, míg a felső tagozaton négy könyv készült évfolyamonként – az 5. évfolyamon egy kötetben jelent meg a négy könyv, a többi évfolyamon négy külön kötetben. Az alsó tagozaton a tanterv- és a tankönyvkészítés során is cél volt, hogy az óvodában végzett gazdag tevékenységrendszer (önellátás, alkotás) során kialakult motivációs bázisra építsünk (a gyermek megéli a sikert, büszke tevékenységére, stb.), mintegy folytatva a megkezdett folyamatot. Kiemelt feladat a kézügyesség fejlesztése, s a tanórai tevékenységekben megjelenik a tervezés, az anyagismeret, a kivitelezés, a maradványanyagok környezettudatos elhelyezése. A tanulói tevékenységek a hagyományok, a jeles napok mentén szerveződnek.

A felső tagozaton az alkotótevékenység, a problémamegoldás változatlan fókusz, de az egyéni alkotás mellett hangsúlyosabbá válik a csapatmunka, a munkamegosztás, a tevékenység mentén fejlődő önismeret, a modulhoz kapcsolódó pályaorientáció. Az életvitelhez tartozó tevékenységekben fokozódik a tudatosság, a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság (ezek sokszor akár ellentmondásba is kerülhetnek), a fogyasztói, pénzügyi-gazdálkodási, környezet- és egészségtudatosság.

Mire koncentráltak a kiadvány szerkesztése során? Milyen elv szerint történt a gyűjtemény szerkesz­tése?

V. A.: Egyik fontos szempont volt a fenntarthatóságra és megvalósíthatóságra való törekvés, nem csak elméleti szinten. Ez megmutatkozik többek között az újrahasznosított alapanyagokból készült munkadarabokban, amelyeket kevés plusz anyagi ráfordítással és egyszerű eszközparkkal is el lehet készíteni. Néhány munkadarabhoz a tankönyvek kivágható mellékletében is elhelyeztünk sablonokat, amelyek megkönnyítik a pedagógusok és diákok munkáját. Igyekeztünk a munkadarabok elkészítésének részletes leírásával is segíteni az önálló munkára szoktatást, illetve a felelősségteljes és balesetmentes munkálkodásra is felhívjuk a figyelmet. A kiadványok esztétikus, letisztult megjelenésével pedig az igényes munkára és környezetre való nevelést célozzuk meg.

F. M. Á.: Fontos szempont volt, hogy a tankönyv amellett, hogy vezeti a tanórai munkálkodást, elég alapos legyen az önálló tanuláshoz, alkotáshoz, ugyanakkor a tankönyvből tanító pedagógusok ne érezzék azt, hogy sablonokba szorítaná őket. Hangsúlyos az eligazodást, önálló tanulást támogató jelrendszer: a feladatok, kérdések számozottak, kitűnnek a szövegből. A munkálkodás leírásai zöld színnel jelöltek (alányomással), a balesetmegelőzés piros keretben, piros háromszögben felkiáltójel – nagyon feltűnő, fontos jel. A tankönyv szövegében más betűmérettel, nyitott könyv jellel jelennek meg az érdekességek, a tankönyv ismereteit bővítve vagy éppen más területre kalandozva, megnyitva egy újabb ösvényt a tanulásban. A munkavégzéshez tartoznak tippek, ötletek, zöld körben világító izzóval.

Hogyan egészítik ki a pedagógusok és a diákok munkáját a tantárgyhoz elérhető okostankönyvek?

V. A.: Az alsós évfolyamokra még nem, azonban 5–6. évfolyamra készültek okostankönyvek – amiket nagyon szeretnek a kollégák és a gyerekek is. Sokat használják, jól támogatja az önálló tanulást, kalandozást a szerteágazó ismeretrendszerben. Ugyanakkor néhány internetes kutatófeladatot már a 4. évfolyamos tankönyvben is elhelyeztünk. Az SNI- és KSNI-kiadványokhoz viszont 1–8. osztályig készültek okostankönyvek, amelyek egyes elemei, okosfeladatai jól használhatók a sajátos nevelési igényű gyerekek tanóráin is, így javaslom, hogy használják ezeket bátran a kollégák.

Érkezett arra vonatkozóan már visszajelzés, hogy az új tankönyveket hogyan fogadták a pedagógusok és a diákok?

F. M. Á.: A POK-ok szervezésében rendszeresen nyílik találkozási lehetőség a kollegákkal, tanévnyitó, illetve őszi, tavaszi pedagógiai napokon, ahová meghívják a tankönyvszerzőket. A Nemzeti Pedagógus Kar szakmai tagozata, a Technikatanárok Országos Egyesülete, az Iskolakert Hálózat sok olyan programot, konferenciát, hálózati találkozót szervezett, ahol a szerzők személyesen találkozhattak a kollégákkal. A jelenlévőktől nagyon pozitív visszajelzések érkeztek, mind a tanterv, mind a tankönyvek vonatkozásában. Értékelik azt a szabadságot, amelyet a tanterv biztosít a modulok választásával, a modulokon belül a szabad alkotásra biztosított időkerettel, melynek kitöltésére a tankönyv rendkívül sok tevékenységet kínál, így mindenki megtalálhatja a legeredményesebben alkalmazhatót.