Olvasási idő: 
24 perc
Author

Források, segédletek, adattárak az iskolaválasztás szolgálatában

Lehetőségek és információk tárházai

Mi a pályaválasztás? Lehetőség? Kötelezettség? Probléma? A kérdés annál is inkább égető, mert igencsak messze van már az az idő, amikor a nyomtatásban megjelent felvételi tájékoztató volt a pályaválasztás egyetlen lehetséges „orákuluma”. Az iskolaválasztással kapcsolatban is egyre-másra merülnek fel olyan kérdések, amelyek tíz éve még elképzelhetetlenek lettek volna. Ezzel egyenes arányban növekedett és változott az információforrások száma, stílusa, fókusza is. Írásunkban ezeknek eredtünk nyomába.

A felvételi tájékoztatóktól az „önsegítő könyvekig”

A felvételi tájékoztató „műfaja” az 1980-as évektől vált széles körben népszerűvé (bár már 1977-ben, a VI. Országos Diákparlament napirendi pontjai között is szerepeltek a kiadvány tartalmával és megjelenésével kapcsolatos témák). Ez a kiadvány a felvételi vizsgákra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, valamint a felsőoktatási intézmények által kínált továbbtanulási lehetőségeket vette számba. Tájékoztatást adott a jelentkezés feltételeiről, az intézményekben választható szakokról, szakpárokról, tagozatokról és magáról a felvételi eljárásról is. Ekkor még külön kiadványban jelent meg – hasonló rendszerességgel – az előző év egyetemi és főiskolai felvételijének írásbeli kérdésanyaga is, megoldókulcsokkal együtt. A későbbiekben ez utóbbi dokumentumtípus arra is lehetőséget adott, hogy a követelmények, a jelentkezési arányok és felvételi keretszámok összevetése alapján a felvételire készülők értékelhessék esélyeiket. Az 1990-es években a kiadvány témaköre jelentősen bővült: megjelentek benne a szóbeli felvételi vizsgák anyagára vonatkozó információk – sőt, a kötelező olvasmánylisták is. Ebben az időszakban egyre inkább szükség volt az iskolarendszeren kívüli felsőoktatás lehetőségeit – elsősorban az érettségi utáni felsőfokú szakképesítés lehetőségeit – összegyűjtő füzetecskére is. Újabb mérföldkövet jelentettek a 2000-es évek, mivel ekkoriban már elektronikus formában is megjelent a felvételi tájékoztató – az adatokat tartalmazó CD-ROM-on képi és hangos információk is napvilágot láttak –, s a 2004-es év nagy újdonsága volt, hogy ekkortól lehetett az Országos Felsőoktatási és Felvételi Iroda honlapján interneten keresztül is jelentkezni az egyetemekre és főiskolákra.

A felvételivel foglalkozó, papíralapú kiadványok ma már kevésbé öltenek „hivatalos jelleget”, sokkal inkább sajátos hangvételű önsegítő könyveknek nevezhetnénk ezt a kiadványtípust. Ezek a könyvek „összevontan” szerepeltetik a korábbi kiadványtípusok fontosabb témaköreit. Jó példa erre az először 2016-ban kiadott #felvételi. Felsőoktatásról mindenkinek című kiadvány, amely már a 21. századi igényekre igyekszik reflektálni. A pályaválasztás folyamatára úgy tekint, mint döntési helyzetek sorozatára, melynek során a pályaválasztó olyan kérdésekkel szembesül, mint hogy érdemes-e egyáltalán megcéloznia a felsőoktatást, milyen intézményt, milyen szakot válasszon, és mi várhat rá a diplomaszerzés után. A kiadvány praktikus tanácsokban gazdag szöveges leírásai mellett számos adattal, táblázattal, teszttel, sőt QR-kódos webelérhetőségekkel segíti az olvasók eligazodását, és készteti őket interaktív felhasználásra.

 

 

 

 

 

 

Hivatalos fórum a világhálón

Amint az a fentiekből is kiderült, a továbbtanulással kapcsolatos hivatalos tájékoztatás fóruma egyre inkább az internet lett. Ez korántsem meglepő, hiszen gyors és általánosan hozzáférhető volta alkalmassá teszi erre. (Összehasonlításként megjegyzendő, hogy a pályaválasztási tanácsadókban megjelent téves adatok korrigálása vagy kiegészítése korábban szinte lehetetlennek bizonyult: jobbára napilapokban igyekeztek közzétenni a módosított adatokat – amihez viszont nem mindenki juthatott hozzá, különösen vidéken.) A netes források között természetesen kulcsszerepe van az Oktatási Hivatal (OH) felvi.hu portáljának, amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) jóváhagyásával hivatalos közleményként jelenik meg. Jelenleg ugyanis az EMMI az OH útján, elsősorban ezen a fórumon gondoskodik a felvételi érintettjeinek teljes körű tájékoztatásáról, valamint a felvételi rendszer működtetéséről.

felvi.hu tehát a felsőoktatási felvételi információk hivatalos forrása: összegyűjti és átlátható, könnyen böngészhető formában mutatja be a hazai felsőoktatás kínálatát. Kapcsolódó médiumaival (nyomtatott kiadványok, adatbázisok) együtt a jelentkezéstől a diplomáig lefedi a felsőoktatás teljes vertikumát. Emellett számos hasznos információt is nyújt a felvételizők és az érettségizők – sőt szüleik és tanáraik számára is. A portál tájékoztató funkciója mellett számos olyan szolgáltatást is nyújt felhasználóinak, amely jelentősen megkönnyíti a felsőoktatásba jelentkezők döntéshozatalát, és nagymértékben egyszerűsíti számukra az eligazodást az intézmények és szabályzatok útvesztőiben. Nem meglepő tehát, hogy az oldalt a felsőoktatási jelentkezés és a ponthatárok megállapításának időszakában naponta több tízezren látogatják.

Néhány, a döntést megkönnyítő szolgáltatás linkje az oldalon:
www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato
www.felvi.hu/felveteli/pontszamito
www.felvi.hu/hallgatoknak/osztondijkereso
www.felvi.hu/felveteli/nyiltnap

Vegyük a lapot!

A hivatalos fórumok mellett érdemes más módon is tájékozódni iskolaválasztás előtt – például a különböző újságok tematikus számainak segítségével. A hetilapok az idők során természetesen számtalan cikkben foglalkoztak az oktatás különböző, profiljukhoz illő kérdéseivel. Az utóbbi években azonban egyre elterjedtebbé váltak a tematikus magazinok, rendszeresen megjelenő, speciális lapszámok. A Heti Világgazdaság (HVG) ilyen típusú, oktatással foglalkozó kiadványa 2009 és 2011 között Oktatás Plusz, majd 2012-től Campus Plusz címen lát napvilágot. Az évenként megjelenő különszám az egyes intézmények kínálatával, ösztöndíjakkal, nyelvtanulással, intézményi rangsorokkal, pályakezdéssel foglalkozik. A későbbiekben azonban számos egyéb téma is az érdeklődés homlokterébe került – így a lapban is megjelentek diákhitellel, az e-learning jelenségével és az „online tanulás robbanása előtt álló magyar piaccal” kapcsolatos írások. Sőt olyan cikkek is, amelyek arra keresik a választ, hogy mik lesznek a jövőbeli slágerszakmák, és mit lehet tudni a brexit brit felsőoktatásra gyakorolt lehetséges hatásairól. A HVG-kiadványok tehát elsősorban a világban zajló folyamatokkal, illetve azok hazai következményeivel foglalkozó cikkeket publikálnak.

2015-től jelenik meg szintén évente a Nők Lapja Iskolaválasztója. Anyalapjának profiljához méltóan elsősorban hazai, családdal és életmóddal összefüggő tematikával dolgozik. Hangsúlyosan jelennek meg benne a kisiskolások és kamaszok iskolával kapcsolatos problémái, nem meglepő tehát, hogy cikkei között helyet kap a pedagógussal való kommunikáció, és egyaránt meginterjúvolnak benne mesekutatót, gyermekgyógyászt és gyermekpszichológust. A két tematikus szám hangvétele és témaválasztása tehát igencsak eltérő – és természetesen alkalmazkodik az anyalapok olvasótáborának több ízben feltérképezett érdeklődési köréhez és ízléséhez. Láthatóan mindkét kiadvány szerkesztőgárdája tudatosan keresi azokat a témaköröket, amelyekkel szélesíthetik olvasótáboruk látókörét – emellett az oktatás témaköréhez kapcsolnak számos olyan anyagot (a modern pszichológiai, illetve világgazdasági kutatások köréből), amelyről korábban nem is gondoltuk volna, hogy köze lehet az oktatáshoz, iskolaválasztáshoz.

         

Naprakészen az oktatási kérdésekben

Ha valaki belefáradt a felvételire vonatkozó, hivatalos tájékoztatóanyagok böngészésébe, érdemes oktatással kapcsolatos, naponta frissülő hírportálokon, például az EKE Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tantrend.hu oldalán böngésznie.

Ezen információforrások legfontosabb szerepe, hogy – nevükhöz híven – aktuális hírekkel lássák el az érdeklődőket az iskolát, a pedagógiai kérdéseket és az oktatást érintő kérdésekben. Ezeken az oldalakon minden kicsit „gyorsabb és érdekesebb” (azaz aktuálisabb és figyelemfelkeltőbb), mint az egyes újságokban, oktatással foglalkozó tematikus lapszámokban – de híreik és adataik legalább ennyire „avulékonyak” is, ezért érdemes ellenőrizni, hogy az egyes kérdéseket illetően történt-e változás, például törvénymódosítás.

A hírportálok adatai tehát naprakészek és pontosak – de természetesen nem jelentenek hivatalos, „jogalapot képező” fórumot. Ugyanakkor felhívják a figyelmet az aktuális teendőkre, problémákra – sőt, akár a vonatkozó trendekre is. Itt merülnek fel az olyan kérdések, hogy mitől volt olyan nehéz a matematikafelvételi az adott évben, vagy milyen törvényi változásokra kell különösen odafigyelni. Az információszolgáltatáson kívül ezen oldalak nagy előnye, hogy könnyed, olvasmányos formában foglalkoznak komoly kérdésekkel – sőt napi beszédtémává teszik egy-egy aktuális esemény (felvételi, érettségi) vonatkozó történéseit. Jó esetben sajátos közösséget és fórumot is biztosítanak az érintettek számára – annál is inkább, mivel többnyire a – lájkolható, kommentelhető – közösségi oldalakon is jelen vannak. Természetesen ügyelni kell arra, hogy e hírforrások adatai ugyan közérthetőek, de – műfajukból adódóan – jelentős mértékben egyszerűsítenek is. Célszerű tehát „kombináltan”, más hírforrásokkal együtt böngészni oldalaikat.

Nem csak tanácsadással él az ember!

Kevesen tudják, hogy a pályaválasztási tanácsadással foglalkozó intézmények honlapjait nemcsak problémás esetekben, krízishelyzetekben érdemes felkeresni: honlapjaik sok esetben kiválóan alkalmasak információszerzésre is. Ez nem meglepő, hiszen az intézmények tapasztalt és gyakorlott munkatársai gyakran összesítik ilyen módon az általuk fontosnak, hasznosnak ítélt felületekről gyűjtött tartalmakat. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézménye (palyavalasztas.fpsz.hu) honlapján például az intézmény profiljának megfelelően helyet kaptak az ilyen típusú segédletek és adatbázisok – így például a felsőoktatással és szakképzéssel kapcsolatos térképek vagy a felvételipontszám-kalkulátor.

Az intézmény adatbázisai több szempont szerint szűrhetők: az érdeklődők egyaránt rákereshetnek OKJ-szakképzéseket nyújtó iskolákra vagy foglalkozásbemutató filmekre. (Az intézmény munkatársai biztatják is ilyen típusú anyagok közzétételére az alkotókat.) Honlapjukon megtalálhatók korábbi kutatásokkal, TÁMOP-pályázatokkal kapcsolatos linkek is, így például a „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” céljából létrejött portál adatai. Az intézmény munkatársai pályaválasztással kapcsolatos döntéseket segítő eszközöket is létrehoztak, természetesen ezek is elérhetők weboldalukon: az érdeklődők találkozhatnak itt önismereti kérdőívekkel és az erősségekre és gyengeségek elemzésére vonatkozó SWOT analízis készítését támogató anyagokkal is. Ugyancsak az intézmény munkatársai hozták létre a KOM-PASSZ programot. Ez utóbbi középiskolások számára készült, ingyenes, több részből álló, egyéni ütemben végezhető, a pályaválasztást, illetve pályatervezést segítő internetes tanácsadó program, mely fontos tudnivalókat, hasznos és egyéni aktivitást mozgósító feladatokat kínál. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményének példája tehát jól mutatja, hogy a pályaválasztással foglalkozó intézmények segítségét akár személyes látogatás nélkül is igénybe vehetik az érdeklődők.

palyavalasztas.fpsz.hu
www.facebook.com/palyavalasztas
palyaorientacio.munka.hu (lezárt projekt)

A „sanghaji summázat” és társai – rövid kitérő a rangsorokról

A sanghaji Csiao Tung Egyetem oktatási szakértői nem sejthették, milyen lavinát indítanak el, amikor 2003-ban elkészítették Academic Ranking of World Universities (ARWU) nevű rangsorukat. Ez tette ugyanis közbeszéd tárgyává az oktatással kapcsolatos intézményi rangsorokat, amelyek egyszerű, könnyen áttekinthető, jól átlátható „summázatot” adnak a laikusoknak is. Az ARWU nemzetközi rangsorát követően természetesen sorra jelentek meg a regionális és nemzeti rangsorok is. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy korábban nem voltak ismertek az iskolarangsorok. Magyarországon Neuwirth Gábor oktatáskutató nevéhez fűződnek az ilyen típusú vizsgálatok. A magyar kutató évente publikálta A középiskolai munka néhány mutatója címmel kutatási eredményeit, amelyekben a felsőoktatási felvételik eredményei, a nyelvvizsgák és az országos középiskolai versenyek helyezései szerint rangsorolta a középfokú oktatási intézményeket. A nagyközönség számára a HVG gondozásában megjelent rangsorok hozták el az ilyen típusú vizsgálatok ismertségét. Arra azonban már Neuwirth kutatásai – és a „sanghaji summázat” kritikái – is rámutattak, hogy a rangsorok adnak ugyan információkat, de nem jelentenek abszolút mércét. (A magyar kutató később kiegészítette adatait a tanulók családi hátterére vonatkozó kutatási eredményekkel is.)

Nem véletlen tehát, hogy a későbbiekben megjelentetett rangsorok fontos eleme lett a kapcsolódó kutatás módszertani ismertetése – még a nagyközönségnek készült népszerűsítő kiadványokban is. Annál is inkább, mivel az idők során egyre inkább előtérbe kerülő igényeknek megfelelően változtak a vizsgálódási szempontok is: ismeretesek olyanok, amelyekben az iskola infrastruktúráját (a tantermek felszereltségét, a szabadon használható számítógépek számát), a tehetséggondozó szakköröket – sőt, akár a megközelíthetőséget is figyelembe vették. Ugyanakkor 2015-ben ismertté vált Nahalka István oktatáskutató rangsora, amely újra a pedagógiai hozzáadott értéket helyezte a középpontba – vagyis azokat az adatokat, amelyek azt mutatják meg, hogy melyik iskola tud a legtöbbet fejleszteni diákjai teljesítményén. A két végpont – vagyis a továbbtanulási mutatók és a hozzáadott érték – alapján készített Lannert Judit a Nők Lapja Iskolaválasztója számára egy új, komplex listát, amelyben szándéka szerint igyekezett figyelembe venni a korábbi irányzatok eredményeit. Munkájában ezért egyaránt figyelembe vette az érettségi és a kompetenciamérési eredményeket, a lemorzsolódási mutatókat, a már említett hozzáadott értéket és néhány ellátottsági mutatót is.

Gép-Ésszel az üzemekben – új szerepben az iparkamarák

Talán kevesen tudják, hogy – mivel a 2011. évi új szakképzési törvény ezt lehetővé tette – jelentősen megerősödött a kereskedelmi és iparkamarák pályaorientációs tevékenysége. Ennek megfelelően a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák 2013-tól pályaorientációs tanácsadókat alkalmaznak, akik az egyéni tanácsadáson kívül osztályfőnöki órák, szülői értekezletek, pályaorientációs rendezvények keretében népszerűsítik a gyakorlatigényes szakmákat. A kamarák különböző kiadványokkal és versenyekkel is segítik a pályaorientációt. Előbbiek közül különösen fontosak az adott tanévre hirdetett szakképesítéseket összefoglaló ismertetők, utóbbiakra jó példa a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara számos ilyen jellegű tevékenysége (palyavalasztasbaranya.hu). Ezek közül kiemelkednek a 7–8. osztályos általános iskolás fiataloknak szervezett versenyek (Villany-Ász, Gép-Ésszel), amelyeknek a célja az egyes szakmák megismertetése és megszerettetése – gyakorlati feladatok és céglátogatások beiktatásával. A testület hasonló tematikával rendezte meg pályaorientációs nyári táborát is.

A kamarai pályaorientáció kulcsszempontja az egyes szakmák bemutatása a „való életen” keresztül: ennek megfelelően az egyes intézmények igen gyakran szerveznek üzem- és gyárlátogatásokat. Ezeken az alkalmakon az érdeklődő, pályaválasztás előtt álló tanulók megismerkedhetnek a gyártási folyamatokkal, az üzemi munkakörülményekkel és az egyes munkakörökkel is. Bepillantást nyerhetnek az üzemek mindennapi életébe, megismerhetik a termelési technológiákat, sőt lehetőség szerint az alapanyagokat és a késztermékeket is. Hasonló célt szolgálnak a tanműhely-látogatások is, melyek során az érdeklődők megismerhetik az egyes oktatási intézmények szakmakínálatát és tanműhelyeit. Ez utóbbinak azért van jelentősége – akár az üzemlátogatásokhoz képest is –, mert ilyen körülmények között azokat a munkafolyamatokat is megtekinthetik („kicsiben” vagy egyszerűsített körülmények között), amelyeket – veszélyességük miatt – a való életben nem tekinthetnének meg. Egyes tanműhelyekben lehetőség van kis létszámú, szakkörjellegű, rendszeres foglalkozásokra is, amelyeken a diákok a szakoktatók segítségével közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a munkafolyamatokról és munkaműveletekről.

A hely szelleme

A mai felvételizőknek már nem okoz gondot az információszerzés egy-egy egyetemről, főiskoláról, sőt, középiskoláról sem. A „digitális bennszülötteknek” nem jelent problémát a vélemény- és tapasztalatcsere sem: a közösségi oldalakon fellelhető intézményi hírek és a hallgatói fórumok egyaránt könnyen és gyorsan elérhetők számukra. Természetesen ez az intézmények számára sem ismeretlen terület: egyre gyakoribb, hogy egyetemek, középiskolák – sőt intézetek, tanszékek, öregdiák-szövetségek tartanak fenn hivatalos Facebook-oldalt, ahol elérhetik a fiatalabb generáció tagjait, és közvetlenebb kapcsolatot építhetnek ki velük. Ezeken a felületeken lehetőség nyílik a gyors információmegosztásra és akár a véleménycserére is. Mindazonáltal fontos tudni – és erre az érdeklődő diákok figyelmét is felhívni –, hogy legalább ilyen fontos e téren is kilépni a virtuális térből, és a maga valóságában térképezni fel az intézményt. Erre kitűnő alkalmat kínálnak a különböző intézmények nyílt napjai.

A személyes tapasztalatok nagyban segítik a döntéshozatalt: természetesen egy rövid látogatás nyomán nem biztos, hogy érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de fontos tapasztalatok szerezhetők a helyszínen. Elsőként már az utazás során érdemes megtapasztalni, hogy érdemes-e a hajnali járatokkal, három átszállással „kecsegtető” intézményt választani a város másik végében. A személyes benyomások természetesen a kiszemelt intézményben is folytatódhatnak – annál is inkább, mert a legtöbb nyílt napon lehetőség van óra- vagy laborlátogatásra is. Ezek során pedig ki-ki belekóstolhat abba, mi várhat rá, ha az adott intézményt választja tanulmányai helyszínéül. Természetesen ezeken a fórumokon is van lehetőség kérdezni, és érdemes átböngészni az egyes egyetemek prospektusait is, amelyekben számos további információ található (például a diákélettel, sportolási és infrastrukturális lehetőségekkel, az intézményben működő öntevékeny csoportokkal, diákközösségekkel kapcsolatban). Éppen ezért még annak is érdemes ellátogatnia az ilyen rendezvényekre, aki már biztosnak érzi választását.

Iskola- és nyíltnap-kereső:
www.iskolaklistaja.eu/akcio

„Találkozási pontok” az oktatás résztvevői számára

A továbbtanulási lehetőségek iránt érdeklődőknek – legyenek diákok, szülők, pedagógusok vagy intézményvezetők – érdemes ellátogatniuk az oktatási szakkiállításokra is. Számos ilyen regionális rendezvényt szerveznek országszerte, sőt hasonló célú nemzetközi eseményekre is hívják a magyar intézményeket. A Szolnoki Főiskola például 2006-ban szinte minden hétvégén szerepelt ilyen eseményen: „A kiállítássorozatot Sárospatak nyitotta, majd Heves, Hatvan, Mezőkövesd, Nyíregyháza, Mezőtúr, Szolnok és Miskolc következett. A napokban pedig Eger és Békéscsaba ad otthont a rendezvényeknek. Határainkon túl a kolozsvári nemzetközi felsőoktatási kiállításra is elmegy a lelkes csapat, a magyar mellett az angol nyelvű képzéseket is hírelve.” A sorozatot az intézmény – természetesen – a legnagyobb országos kiállításon, a decemberi budapesti Educatión fejezte be.

A 2018 januárjában 18. alkalommal megrendezett Educatiót eredetileg azzal a céllal hozták létre, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre, és összekapcsolja annak szereplőit: a diákokat, a tanárokat és az intézményeket. A fő feladat ekkor még a földrajzi távolságok leküzdése volt – például az, hogy a vidéki tanulók egy helyen szerezhessenek információkat az összes jogi kari képzésről. Az internet elterjedésével ez a funkció némiképpen módosult, de az alapfeladat változatlan maradt, sőt dúsult a kiállítás programja és célkitűzése is. A hazai és külföldi felsőoktatási intézmények mellett egyre nagyobb számban találunk a kiállítók között tankönyvkiadókat, nyelviskolákat és szakképző intézményeket is. Egyre jobban előtérbe kerülnek a karrierépítéssel, átképzési lehetőségekkel és az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos tudnivalók és programok. Míg korábban a továbbtanulni szándékozók pályaorientációja jelentette a kiállítás legfőbb szegmensét, mára egyre nagyobb szerepet kap a pedagógusok, intézményvezetők és egyéb szakmai kiállítók információcseréje is, hiszen az Educatio rendezvényein „első kézből” értesülhetnek a szakmai újításokról, módszerekről – sőt, akár a magyar felsőoktatás jövőjével kapcsolatos tudnivalókról.

Fontosabb oktatási szakkiállítások:
www.educatioexpo.hu
www.facebook.com/szakmazz

Belső erőforrásaink felkutatása

Az iskolaválasztás fontos eleme, sőt információforrása lehet pályaválasztási tanácsadás igénybevétele is. A konzultációk során ugyanis a fiatalok személyes figyelmet kaphatnak, és segítséggel, de önállóan, saját véleményüket kialakítva, döntéseiket meghozva válaszolhatnak a pályaválasztás kihívásaira. Visszajelzést kaphatnak magukról (kompetenciáikról, személyes tulajdonságaikról), sőt a tanácsadás során feltehetnek bármilyen – akár egy-egy szakmával vagy intézménnyel kapcsolatos – kérdést, amely foglalkoztatja őket. (Természetesen nem minden kérdésre tud válaszolni ilyenkor a tanácsadó, de igyekszik a megfelelő fórumra irányítani az érdeklődőt.)

A pedagógiai szakszolgálatok pályaválasztási tanácsadásának többféle formája lehetséges. Az úgynevezett információs tanácsadás azoknak ajánlott, akiknek vannak ugyan a pályájukra vonatkozó elképzeléseik, de döntésük előkészítéséhez, pontosításához vagy éppenséggel megvalósításához további információra van szükségük. Ez a típusú tanácsadás tehát egyaránt vonatkozhat a középiskola kiválasztására, a felsőoktatás vagy szakképzés megtervezésére, illetve egyéb pályaválasztással kapcsolatos döntések – például a megfelelő fakultáció kiválasztása – meghozatalára. Természetesen döntést senki helyett nem hoznak – a döntési folyamatát kísérik végig. A szakember támogatása ilyenkor a belső erőforrások mozgósítására irányul, és azt célozza, hogy a fiatal a megoldást önállóan találja meg.

Még inkább igaz ez a pályaválasztási tanácsadás másik formájára, amely pszichológiai segítségnyújtásra irányul: ezt elsősorban azoknak javasolják a szakértők, akiknek nincs elképzelésük további pályájukról, nem tudják, hogyan hozzák meg továbbtanulással kapcsolatos döntésüket, netán bizonytalanok saját magukkal (személyiségükkel, képességeikkel) kapcsolatban, félnek a döntéstől (vagy a sikertelenségtől). Azoknak is ajánlott ilyen irányú szolgáltatást igényelniük, akik úgy érzik, nem jól választottak. A pályaválasztási tanácsadókat tehát érdemes az iskolaválasztással kapcsolatos bármiféle aggodalom, kétely, dilemma és konfliktus esetén felkeresni.