Fontos, hogy felelősségteljesen döntsünk

Hogyan kérhetik a szülők a további egy évig történő óvodában maradást?

Az Oktatási Hivatalhoz kell beadni a kérelmet. Tavaly volt az első ilyen év, de ez egy átmeneti év volt, ugyanis azoknak a szülőknek nem kellett kérvényt beadniuk, akik a január előtti időszakban már elvégeztették a gyermek fejlettségére vonatkozó vizsgálatokat a pedagógiai szakszolgálatnál, és a szakértői véleményben a gyermek számára további egy év óvodában maradást javasolt a szakértői bizottság. Az idei volt az első olyan év, amikor már csak az Oktatási Hivatal adhatta meg az engedélyt. Ezt a kérelmet a szülők nyújthatják be, annyi a változás, hogy tavaly még január végéig lehetett beadni, mostantól pedig január 15-e a határidő.

Milyen szempontok figyelembevételével dönt az Oktatási Hivatal?

Alapvetően a szülői kérelem indoklását mérlegeljük, amelyhez alátámasztásként bármilyen dokumentum csatolható, amely a gyermek érettségére, fejlettségére vonatkozó információval szolgál, még gyermekrajzokat is szoktunk kapni, de leggyakrabban óvodapedagógusok véleményét szokták csatolni a kérelmekhez. A csatolt anyagokat is figyelembe veszi az Oktatási Hivatal, de nem kizárólag ezek alapján dönt. Ha a gyermek fejlettsége kapcsán kétely merül fel, és a kérelemből, illetve a csatolt dokumentumokból nem állapítható meg, hogy a gyermek érett-e az iskolakezdésre, akkor szakértői bizottsági eljárással egészül ki a folyamat: az illetékes pedagógiai szakszolgálatot keressük meg kirendelő végzéssel, hogy a gyermek fejlettségére vonatkozó vizsgálatot elvégezze.

Mennyiben más az ügymenet BTMN- és SNI-s gyerekek esetében?

Ezekben az esetekben a gyermekek vizsgálata után a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága tehet olyan megállapítást, hogy a gyermek további egy évi óvodában maradását javasolja. Ennek kapcsán meg kell említeni azt a tendenciát, hogy sokan azért vitték el a gyermekeket szakszolgálathoz beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) gyanújával, hogy ne az Oktatási Hivatalnál kelljen kérelmezniük az óvodában maradást. Sajnos több helyről hallottuk vissza azt a téves értelmezést, hogy a gyermek csak akkor maradhat további egy évig óvodában, ha SNI vagy BTMN státuszú lesz. Valójában az eljárás menete annyiban változott a korábbi évekhez képest, hogy nem az óvodavezetők döntenek az ügyben, hanem az Oktatási Hivatal. Ezen eljárás során hatósági döntés születik, de bármely kétely esetén itt is a kellő szakértelemmel rendelkező szakszolgálat javaslata alapozza meg a hivatal döntését.

A következő, 2021/2022-es tanévre január közepéig lehetett kérelmeket benyújtani. Hány kérvény érkezett idén? A tavalyi évhez képest érzékelhető-e szignifikáns változás?

Tavaly közel 11.000 kérelmünk volt, de ahogy már említettem, ez még átmeneti év volt, és rengetegen rendelkeztek szakértői bizottsági véleménnyel, így nem kellett igénybe venniük az OH-s hivatali utat. Idén 17.000 kérelem érkezett; ez a növekedés várható is volt, miután a szakszolgálati út lezáródott.

Leggyakrabban milyen indokokkal nyújtják be a kérvényt?

A legyakoribb indok, hogy a gyermek értelmi képességeit tekintve fejlett, de szociálisan kevésbé. Zárkózott, félénk, lassú, lelkileg még nem alkalmas az iskolakezdésre. Az idei év sajátossága, hogy sokan hivatkoznak a vírusra, vagyis arra, hogy ha a gyermek egész évben járt volna óvodába, akkor megkapta volna a szükséges fejlesztéseket, így viszont le van maradva.

A kérvények hány százalékát fogadják el? Az el nem fogadott kérvényeknek általában mi az oka?

A benyújtott kérelmek kb. 95 százalékában helyt adó döntés születik. Az elutasítások alapja leginkább a szakértői bizottság elutasító javaslata. Tehát ha a szakértői bizottság a vizsgálat után azt állapítja meg, hogy a gyermek érett és alkalmas az iskolára, akkor az Oktatási Hivatal nem kérdőjelezi meg a szakértői bizottság véleményét. Olyan esetről nem tudok, hogy élből elutasítottunk volna valakit.

Milyen lehetőségei vannak a szülőnek negatív döntés esetén?

Jogorvoslati lehetőség hatósági államigazgatási úton nincsen, bírósághoz lehet fordulni. A tavalyi évben körülbelül 25 bírósági ügyünk volt, ebből két esetben mondta azt a bíróság, hogy ismételjük meg az eljárást, a többi esetben helyt adtak a döntésünknek.

Milyen tanácsot adna a döntéshelyzetben lévő szülőknek?

Fontos, hogy a szülők átgondolják a plusz egy év lehetőségét, és felelős döntést hozzanak. Nem jó, ha az elhatározásukban azok a főbb szempontok, hogy maradnak-e még egy évet a barátok, ismerősök. Sajnos sok olyan esettel is találkozunk, hogy éppen nagyon kedvelik az óvónőt, ezért szeretnék, hogy maradjon még a gyermek, viszont ha az óvónő nyáron elmegy az óvódából, akkor mégis beíratnák iskolába a gyerekeket. Felmerült negatívumként, hogy a kérelem beadásának határideje nagyon korai, mert szeptemberig még sokat fejlődhetnek a gyerekek, de ha megnézzük a korábbi gyakorlatot, nincs sokkal korábban ez az időpont. Az iskolai beíratás mindig is áprilisban volt, a gyermeket a szakszolgálat február-március környékén vizsgálta meg ahhoz, hogy áprilisra elkészüljön a határozat.