2021. november 9–11. között rendezték meg Hajdúszoboszlón – a tavalyi virtuálisan megtartott konferencia után személyes részvétellel – az ország egyik legnagyobb köznevelési rendezvényét. A szervezők célkitűzése idén is az volt, hogy a résztvevők megismerjék a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés aktuális feladatait, a kihívásokat, az előttünk álló változásokat, terveket, irányokat és intézkedéseket. Sok-sok pozitív hozadéka, tanulsága van a digitális munkarendnek az iskola falai közé visszatérve, a szerzett tapasztalat pedig egészen biztosan megváltoztathatja a tanulási, tanítási szokásokat a közeljövőben. Mindezek természetesen a konferencia tematikáját is meghatározták.
A konferencia nyitó napjának plenáris előadói az oktatási ágazat vezetői voltak, akik ismertették az ágazati irányítás terveit, szándékait, fejlesztési elképzeléseit. Előadott többek között Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere, a tanárképzés átalakításának aktuális kérdéseiről beszélt Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, a felsőoktatásról pedig Dr. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Új utakon a szakképzés címmel Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár, a digitáliskompetencia-fejlesztésről Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője tartott előadást. Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke A pályaorientáció és a pályaválasztás támogatása a köznevelésben, a diplomás pályakövetés rendszere a felsőoktatást követően címmel tartotta meg előadását, a digitális munkarend tapasztalatairól fenntartói szemmel pedig Hajnal Gabriella miniszteri biztos, a Klebelsberg Központ elnöke beszélt. Az NSZFH szerepéről a megújult szakképzési rendszerben Dr. Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke beszélt, az Innovatív Képzéstámogató Központ módszertani feladatairól Valló Péter módszertani igazgatót hallgathatták meg a résztvevők, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnek a digitális oktatás fejlesztésében betöltött szerepéről pedig Kongó Krisztián infrastruktúráért felelős elnökhelyettes adott elő.
A második és a harmadik napon neves szakemberek, kutatók, projektvezetők plenáris előadásait hallgathattuk meg. A köznevelés tartalmi kihívásairól például Pálfi Erika, az EMMI főosztályvezetője, míg az Oktatási Hivatalban folyó tartalomfejlesztésről és az állami tankönyvekről Sipos Imre elnökhelyettes beszélt. Hogyan készítsen fel az oktatás a társadalmi-gazdasági változásokra, a problémák kezelésére? címmel az utolsó plenáris előadást Dr. Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosa tartotta meg.
Mindhárom nap szekciókban, workshopokon és kiállításokon neves szakemberek mutatták be, hogy az elmúlt években elindult, európai uniós forrásból megvalósuló EFOP-os és GINOP-os projektek fejlesztései hol tartanak, milyen eredményeket hoztak, milyen tartalmi és szervezeti változásokat indukálnak. Emellett megismerhettük a rendkívüli helyzetben alkalmazott, a visszarendeződés után is alkalmazható jó gyakorlatokat, illetve ízelítőt kaphattunk az oktatásban használható technikai újdonságokról, az innovatív pedagógiai módszerekről és a következő évek oktatási ágazattal kapcsolatos igényeiről.
A konferencia honlapja: suliszerviz.com
