Fiatalok a hit védelméért és a szegények szolgálatában
Immáron 35 éve segíti a rászorulókat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely indulása óta nemcsak országos lefedettségre, hanem nemzetközi ismertségre is szert tett. Hogyan sikerül a fennmaradáson túl egyre több szolgálattevőt bevonzani, s mi a szerepe a fiatalságnak a segítségnyújtásban? Többek között ezekről is beszélgettünk Benkőné Lengyel Melindával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezetfejlesztési vezetőjével.
Hogyan jött létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és napjainkban milyen feladatot végez?
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) az ország egyik legnagyobb karitatív szervezete, amely naponta mintegy 15 ezer emberről gondoskodik. A Szeretetszolgálat 1989-ben, 31 önkéntessel alakult meg. Alapító elnöke Kozma Imre atya, aki a mai napig azt tanítja nekünk, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat. Az MMSZ rövid idő alatt történelmet formáló tényezővé vált, sőt nemzetközi viszonylatban is sikerült kitűnnie.
A Szeretetszolgálat országos szinten hét – földrajzilag jól körülhatárolt - régióban teljesít szolgálatot. A Felzárkózó Települések kormányprogramot is koordináló Modellprogramok szervezeti egység formájában van egy nyolcadik „régió” is, amely egzakt földrajzi határvonalak nélkül nagyvárosok zárványaiban, leszakadó településeken, zsákfalvakban végzi a felzárkózást segítő munkát, amelynek legfontosabb eszköze a jelenlét. A Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja képezi a Felzárkózó Települések program (https:// fete.hu/a-programrol/) alapját, amely a KSH adatai alapján kiválasztott 300 leghátrányosabb helyzetű településen segít több partnerszervezettel karöltve. A Program 2019-ben indult 31 településen, 8 szervezet munkájával, 2023-ban már 178 helyszínen, 29 partnerszervezet közreműködésével zajlott, és várhatóan 2025-ben éri el a 300-as településlétszámot. Budapesten működik a Szeretetszolgálat Országos Központja, ahol a régiókban folyó munkát támogatjuk. Szerintünk azzal segítünk a legtöbbet, ha nem egy fővárosi bázisról próbáljuk irányítani a regionális munkafolyamatokat, hanem keretet és egységes irányokat biztosítunk a magas színvonalú szakmai munka helyi megvalósításához.
A Szeretetszolgálat három legfontosabb alapfogalma a jelenlét, a befogadás és a kísérés, ezért tevékenységünk mindig az emberre irányul. A máltai szemléletmód szerint az igazi segítség nem csupán a pillanatnyi szükséget enyhíti, hanem annál többet ad. A bajba jutottak előtt mindig nyitva áll egy ajtó, rendelkezésükre áll egy bármikor felhívható telefonszám; mi pedig azért igyekszünk megtenni mindent, hogy legyen kihez segítségért fordulni. Az ország 210 településén szolgáljuk a rászorulókat, és mára 346 intézményben, 126 önkéntes csoport révén, 5450 munkavállalóval, 5000 aktív és körülbelül 10 000 mozgósítható önkéntessel évente 180 ezer emberről tudunk gondoskodni. Bentlakásos intézményeinkben naponta 15 ezer embert ápolunk, gondozunk, fejlesztünk és segítünk. Milyen pedagógiai szálak kötik az MMSZ-t az iskolákhoz és az oktatás más színtereihez?
A Szeretetszolgálat Iskola Alapítványa 7 óvodát, 5 általános és egy fejlesztő iskolát, valamint 4 szakképző intézményt működtet. A karitatív szervezet iskolái és óvodái jellemzően nehéz helyzetben lévő kistelepüléseken működnek, míg a középiskolák városokban, mint például Budapesten vagy Gyöngyösön vannak. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy az empátia egyaránt kulcsfontosságú a segítői és a pedagógiai munkában. Azokat, akik a segítőszakmán belül – vagy általában a szociális szférában − dolgoznak, jó esetben már eleve jellemzi egy nagyfokú empátia. A Szeretetszolgálat abban tud pluszt adni más szociális segítőszervezetekhez képest, hogy mindig differenciált, egyénre szabott, lokális megoldásokat kínál a rászorulók számára.
Mindazonáltal úgy véljük, a segítségnyújtás fő célja, hogy ellátottjainkat hozzásegítsük az önállósághoz, hogy a talpra állásukat követően már maguk tudják ellátni magukat. Nem helyénvaló az olyan segítségnyújtás, amely függő viszonyt alakít ki az ellátottjaival. A felelős függetlenséghez és önállósághoz szükséges körülmények kialakításának elősegítése képezi tehát a segítségnyújtás távlati, egyúttal legfőbb célját.
Számos programunk van az iskolások számára, hogy a gyerekek minél fiatalabb korban megtapasztalják, milyen érzés segíteni. Rendszeresen tartunk rendhagyó osztályfőnöki órákat, amelyeken bemutatjuk, mivel és kikkel foglalkozunk, iskolákban zajló gyűjtéseink során pedig odafigyelünk, hogy ne csak adományt gyűjtsünk, hanem a fiatalok szemléletét is formáljuk, bevonjuk a tanárokat és szülőket is, hogy beszélgessenek a gyerekekkel a segítségnyújtásról. Évente több tízezer diák nyújt segítséget rászoruló társainak adományokkal.
Az ifjúsági önkéntesprogramok egyszerre szólnak a fiatalok megsegítéséről, de a fiatal önkéntesekről is. Mit jelentenek a fiatalok az MMSZ számára?
A Máltai Szeretetszolgálat célja, hogy minél több fiatalnak adjon lehetőséget megízlelni, milyen a karitatív tevékenység. Tevékenységünkből adódóan ezt több területen is kipróbálhatják, így fiatal önkénteseink meg tudják találni azt az aktivitást, amiben úgy érezhetik jól magukat, hogy eközben másoknak is segítenek. Ennek megfelelően a Szeretetszolgálat afféle híd szerepét tölti be a társadalomban: összeköti a segíteni akarókat a segítségre szorulókkal. A fiatalok többsége szeretne segíteni, ennélfogva nekünk kell lehetőségeket biztosítanunk számukra, hogy közvetlenül is megtapasztalják, milyen ereje lehet a segítségnyújtásnak. Minél fiatalabb korban kapcsolódik be valaki az önkéntes munkába – a törvény szerint minden, a tizedik életévét betöltött személy lehet már önkéntes –, annál nagyobb eséllyel marad része a segítségnyújtás felnőttként is az életének. Munkatársaim országosan sok iskolába eljutnak, ahol rendhagyó osztályfőnöki órákon, projektheteken ismertetik meg a fiatalokkal a Szeretetszolgálat munkáját. Több olyan kollégánk is van, akik Iskolai Közösségi Szolgálatos önkéntesként ismerkedtek meg a Szeretetszolgálat munkájával, és választották azt későbbi hivatásuknak.
Kik tartozhatnak a Máltai Ifjakhoz, illetve pontosan milyen tevékenységet végeznek a fiatal önkéntesek?
Máltai Ifjúsági Önkénteseink több régióban, országosan jelen vannak. Többségük a 14–20 év közötti korosztályból kerül ki, a 10 és 25 év közötti önkénteseinket hívjuk Máltai Ifjúsági Önkénteseknek. A tevékenységi körük igen széles, miként a Szeretetszolgálat is igen sokféle szolgáltatási területet fed le. A teljesség igénye nélkül Ifjúsági Önkénteseink közreműködnek a bentlakásos idősotthonok és a fogyatékkal élő személyek ellátótevékenységében, a táboroztatásban, és a felzárkózó településeken folyó gyerekprogramjainkban is. Minden régióban vannak regionális önkéntes és karitatív tevékenységgel foglalkozó koordinátoraink, akiknek az a feladatuk, hogy helyi szinten foglalkozzanak az önkéntesekkel, az önkéntes csoportjainkkal, és hogy aktívan legyenek jelen a helyi közösségekben, hitéletben.
Milyen nehézségekkel kell megbirkózniuk az önkénteseknek, illetve az MMSZ-nek mint országos kiterjedésű szervezetnek?
Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az önkénteseket fogadó intézményeink, munkatársaink felkészülten várják az önkénteseket. Hiába találunk lelkes érdeklődőket, ha nem egy befogadó, támogató közegbe kerülnek. Fontos számunkra, hogy az önkéntes milyen feladatba szeretne bekapcsolódni, milyen kompetenciákkal rendelkezik. Szervezeti szinten az egyik legnagyobb kihívás az önkéntesek megtartása, ezért figyelünk arra, hogy az önkéntes által végzett tevékenység minél inkább illeszkedjen az önkénteshez (érdeklődéséhez, tudásához, meglévő készségeihez). Hisszük, hogy megtartó erő tud lenni a közösség. Külön programok szervezésével olyan maradandó élményekhez szeretnénk juttatni önkénteseinket, amelyek fényében örömmel jönnek vissza hozzánk a későbbiekben is. Ilyenek például az önkéntes napok, a zarándoklatok vagy a különféle képzések. Hogyan lehet országos szinten koordinálni az önkénteseket és az önkéntesmunkát?
Csapatmunkában. A Szeretetszolgálat régiós felépítésben működik, mivel hiszünk abban, hogy a segítségnyújtás egyéni módjaira mindig a helyi szakemberek látnak rá a legjobban. Ehhez a feladathoz a szervezet Országos Központja biztosít hátteret. Minden régióban vannak regionális önkéntes és karitatív tevékenységért felelős munkatársaink, akikkel szorosan együttműködünk. Így sikerül egységes irányelvek mentén, mégis helyi sajátosságokra reagálva dolgoznunk. Országos szinten abban áll tehát a szerepünk, hogy minden eszközzel, például informatikai és adminisztrációt segítő egységes, átlátható és könnyen kezelhető rendszerekkel támogassuk a regionális munkát végző kollégákat, önkénteseket, akik közvetlenül a terepen végeznek nap mint nap segítőszolgálatot.
Milyen jelentőségű az MMSZ, illetve az önkéntes munka szempontjából a vallásosság?
A Máltai Szeretetszolgálat keresztény szervezet. A hit alapjaiban átjárja és meghatározza a szervezetet, jelen van a mindennapjainkban és a tevékenységeinkben. Ezeréves máltai küldetésünk keresztény küldetés: a hit védelme és a szegények szolgálata. Ez a mondat örökérvényű, ezért tekintjük még ma is küldetésünknek. Számunkra azt jelenti: tegyünk meg mindent a másikért, ahogy azt a Szentírás kéri tőlünk, és szolgáljuk azokat, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Ha valaki ellátogat hozzánk, rögtön látja és érzi, hogy milyen értékeket képviselünk, így az érdeklődők első benyomásuk után eldönthetik, kívánnak-e hozzánk csatlakozni vagy sem. Mivel nagy munkavállalói létszámmal és több ezer önkéntessel dolgozunk, nem jelent kizáró okot, ha valaki nem vallásos. Sokan anélkül is képesek azonosulni az általunk végzett, keresztény szellemiségen alapuló segítőmunkával, hogy személyes életükben gyakorolnának valamilyen hitet, mi pedig vallástól és felekezettől függetlenül örömmel fogadunk minden érdeklődőt és segíteni vágyót. A hit összetartó erőként van jelen a közösségeinkben, intézményeinkben, ami talán még nagyobb erőt és lendületet ad számunkra a szolgálatvégzés során.